„Turgut reisz” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Szerkesztő:Sudika/Turgut lapot átneveztem Turgut reisz névre: élesítés
7. sor:
[[1544]]-ben nyerte vissza a szabadságát, amikor Doria kénytelen volt alkut kötni Barbarossával. Ettől kezdve különösen genovai birtokokat fosztott ki. Barbarossa visszavonulásával a Földközi-tenger nyugati medencéjében a legfőbb parancsnok lett. A keresztények "Az Iszlám meztelen kardjának" nevezik. [[Gozo]] újabb megtámadásakor testvére is elesett. [[1545]]-ben Itália partjain fosztogatott, majd szövetkezett a [[tunisz]]i király fiával, és [[Mahdíja|Mahdíjában]] ütötte fel táborát, ahol 36 hajó és rengeteg afrikai katona csatlakozott hozzá. Doria elől bújkálva 1546-ban kifosztotta Gozót, következő évben partaszállt [[Marsaxlokk]]nál, majd Szicíliát és Korzikát fosztogatta. [[1548]]-ban [[I. Szulejmán oszmán szultán|I. Szulejmán]] szultán kinevezte [[Algír]] alkirályává. Ebben az évben sikerült elfognia egy máltai hajót, rajta a Tripoli megerősítésére szánt {{szám|70000}} aranydukáttal. A következő év is fosztogatóutakkal telt Közép-Itáliától egészen [[Barcelona|Barcelonáig]].
 
[[1550]]-ben éppen a [[Tirrén-tenger]]en járt, amikor Mahdíja erődjét ostrom alá vette Andrea Doria és Claude de la Sengle johannita nagymester. Bár visszatért Afrikába, Mahdíja elesett, védőit nagyrészt lemészárolták, unokaöccsét váltságdíj fejében kapta vissza. Doria után indult, ám Djerba szigetén csapdába esett, és csak egy éjszaka ásatott csatornán át menekült meg Doria hajóitól. Erősítést kért a szultántól, aki az adriai hajóhad parancsnokává rendelte. Miután az Adrián fosztogatott, tavasszal megtámadta a szicíliai Augusta városát, ezután - az előző évi mahdíjai mészárlást megtorolni - partra szállt [[Malta|Maltán]], ám [[Birgu]] és [[Isla (Senglea)|Senglea]] erődítéseit látva egyelőre meghátrált. Gozo szigetére hajózott, és elfoglalta a [[Victoria (Rabat)|Citadellát]], Gozo szinte minden lakosát rabszolgasorba vetette. Innen Tripolihoz[[Tripoli (Líbia)|Tripoli]]hoz hajózott, és Szinán pasával együtt sikerült elfoglalnia a lovagoktól az erődöt.
 
[[Fájl:Tripoli_by_Piri_Reis.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Tripoli erődje [[Piri reisz]] térképén]]
[[1552]]-ben Nápolyhoz vonultak és sikerült megverniük egy itáliai flottát, majd [[1553]]-ban a szultán kinevezte Tripoli kormányzójává. 60 hajóval indult el Görögországból, és végigfosztotta Szicília, Szardínia és Itália partjait. A következő években folytatta rablóhadjáratait (Itália, Szardínia, [[Dubrovnik]], Liguria), majd [[1555]]-ben visszatért Isztambulba. A szultán kinevezte Tripoli pasájává. Megerősítette a várost, majd folytatta a fosztogatást és a máltaiak üldözését. Rabolt a spanyol partokon, [[Menorca|Menorcán]], [[Amalfi]] és [[Sorrento]] környékén, legyőzött egy spanyol flottát 5000 foglyot ejtve, majd kalóz-búvóhellyé alakíttatta Djerba szigetét. Az elesett keresztények csontjaiból 25-30 láb magas gúlát rakatott, akiket csak 1848-ben temettek el végleg. [[1561]]-ben blokád alá vonta Nápolyt, majd megtámadta [[Oran]]t is, végül kifosztotta [[Granada]] és [[Malaga]] városait. [[1564]]-ben fosztogatóútjairól visszatérve megtámadta a gozoi Citadellát, de a lovagok visszaverték.