„Turgut reisz” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
5. sor:
Anatóliában született 1485 körül. Tizenkét évesen felkeltette egy tengerészkapitány érdeklődését, aki magával vitte [[Kairó]]ba. Itt kezdett tanulni, majd támogatója halála után [[Alexandria|Alexandriába]] ment. Egy bárkára szegődött, ahol hamarosan jó navigátor és tüzér hírében állt. Felszerelt egy saját hajót, amellyel [[Velencei Köztársaság|Velence]] égei-tengeri kereskedőit fosztogatta. [[1520]]-ban találkozott a hírhedt kalóz Barbarossával, aki elvitte [[Isztambul]]ba. Tizenkét gálya kapitánya lett. [[1526]]-ban először vezetett támadást szárazföldi célpont, Capo Passero erődje ellen. Ettől kezdve folyamatosan fosztogatja [[Nápolyi Királyság|Nápoly]] és [[Szicília]] partvidékét. [[1533]]. májusában két velencei gályát zsákmányolt. [[1538]]-ban Barbarossa oldalán első ízben csap össze Andrea Doria [[genovai Köztársaság|genovai]] származású spanyol admirálissal az [[albánia]]i Préveza öblében. [[Iráklio|Candia]] kifosztása után az ottomán csapatokhoz csatlakozva 30 hajója alkotta a középső vonalat. A csatában sikerült elfognia Giambattista Dovizi parancsnok hajóját. Következő évben [[Vlona]] partjai előtt 5 velencei hajót süllyesztett el vagy ejtett foglyul, majd egy másik flotta bekerítette, ám megmenekült. Ekkor lett Djerba parancsnoka, mikor Szinán pasát a szultán kinevezte a Vörös-tengeri flotta parancsnokává. [[1540]]-ben vezetett először támadást [[Málta]] ellen, [[Gozo]] szigetén szállt partra, és 50 rabszolgával távozott. Doria 81 hajóval indult az üldözésére, menekülés közben végigfosztogatta [[Szardínia]] és [[Korzika]] partjait, hajóira majd ezer foglyot gyűjtött, ám a kör bezárult körülötte, és végül fogságba esett. [[Jean Parisot de la Valette]] [[johanniták|johannita]] lovag, Doria barátja [[Toulon]]ban meglátogatta, és tudtára hozta, hogy így bánnak a legyőzöttekkel. Egy [[genova]]i családhoz került rabszolgaként.
[[1544]]-ben nyerte vissza a szabadságát, amikor Doria kénytelen volt alkut kötni Barbarossával. Ettől kezdve különösen genovai birtokokat fosztott ki. A fogságba esett de la Valette-nek viszonozta a korábbi látogatást. Barbarossa visszavonulásával a Földközi-tenger nyugati medencéjében a legfőbb parancsnok lett. A keresztények "Az Iszlám meztelen kardjának" nevezik. [[Gozo]] újabb megtámadásakor testvére is elesett. [[1545]]-ben Itália partjain fosztogatott, majd szövetkezett a [[tunisz]]i király fiával, és [[Mahdíja|Mahdíjában]] ütötte fel táborát, ahol 36 hajó és rengeteg afrikai katona csatlakozott hozzá. Doria elől bújkálva 1546-ban kifosztotta Gozót, következő évben partaszállt [[Marsaxlokk]]nál, majd Szicíliát és Korzikát fosztogatta. [[1548]]-ban [[I. Szulejmán oszmán szultán|I. Szulejmán]] szultán kinevezte [[Algír]] alkirályává. Ebben az évben sikerült elfognia egy máltai hajót, rajta a Tripoli megerősítésére szánt {{szám|70000}} aranydukáttal. A következő év is fosztogatóutakkal telt Közép-Itáliától egészen [[Barcelona|Barcelonáig]].
[[Fájl:Tripoli_by_Piri_Reis.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Tripoli erődje [[Piri reisz]] térképén]]
| |||