„Rabat (Gozo)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
DeniBot (vitalap | szerkesztései)
a kisebb formai javítások
36. sor:
A település adottságainak köszönhetően mindig a sziget központja volt. Az [[újkőkor]] óta lakták, [[Kr. e. 1500]] körülre datálhatók az első fennmaradt erődítések. A [[föníciaiak|föníciai]] és [[Ókori Róma|római]] uralom idején is erődítmény állt itt. A mai citadella alapjait az [[arabok|arab]] uralom idején rakták le, a ma látható erődítmények a [[johanniták]] építkezéseinek ([[1599]]-[[1603]]) eredményei. Az egyházközség első említése [[1299]]-ből, a településé [[1455]]-ből való ''Rabbatum'' néven. Brichelot és Bremond [[1718]]-as térképén ''Cita de Goza''-ként szerepel.
 
Gozo szigete korábban egyetlen településnek számított egészen [[Xewkija]] [[1678]]-as kiválásáig. A Citadella a sziget erődjeként funkcionált, támadás idején a lakosság itt talált menedéket. Mivel védtelenebb volt, mint [[Malta]], a szigetet többször kifosztották. [[1275]]-ben az Anjouk és [[Genovai Köztársaság|Genova]] közti háborúban utóbbiak fosztogattak a szigeten, majd [[1551]]-ben Turgut [[Turgut reisz]], miután sikertelenül ostromolta [[Birgu]] majd [[Mdina|Notabile]] várait, Gozo ellen fordult, és ostrom alá vette a Citadellába menekült szigetlakókat. Gozo kormányzója, ''Galatian de Sesse'' végül átadta az erődöt a lovagok szabad elvonulásáért cserébe. A törökök a sziget szinte teljes lakosságát, majd' 5000 főt Líbiába hurcolták, és csak nagyon keveseket váltottak ki.<ref>{{cite book|first=Brian|last=Blouet|title=The story of Malta|publisher=Progress Press Ltd.|location=Malta|year=1981|language=angol|pages=50}}</ref> A város lassan épült fel. A Citadella felújítása csak a század legvégén kezdődött el. Ettől kezdve [[1637]]-ig törvény kötelezte a sziget lakóit, hogy az éjszakát itt töltsék, ez is akadályozta a népesség növekedését. A mai plébániatemplom az 1670-es években készült el. Az [[1693]]-as földrengés a Citadella jó részét, köztük a katedrálist is romba döntötte. Ezután tervezte [[Lorenzo Gafà]] a mai bazilikát.
 
A francia megszállás idején a [[I. Napóleon francia császár|Napoléon]] rendeletére önállósított Gozo székhelye lett, ezt a rangját a [[Brit Birodalom|brit]] megszállással újra elvesztette. Bár a britek sok szokásukat meghonosították (a Triq ir-Repubblikán pl. ügetőversenyek zajlottak), a város lassabban fejlődött mint máltai társai. [[1956]]-ban áttörték a Citadella falát, hogy a körmenetek számára új útvonalat nyissanak. [[1963]]-ban földrengés rázta meg a szigetet, amelyben a Citadella lakatlan épületeinek jó része romba dőlt, ezeket máig sem építették újjá. [[1987]] óta a Gozoért Felelős Minisztérium egyik székhelye, [[1994]] óta a 68 helyi tanács egyike, máig Gozo egyetlen városnak nevezett települése.<ref>Máltán hivatalosan nincs különbség a települések között.</ref>