„Axel Gustafsson Oxenstierna” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Élete |
a Bot: következő módosítása: bg:Аксел Уксенхерна; kozmetikai változtatások |
||
3. sor:
== Élete ==
Előkelő arisztokrata család sarjaként született a történelmi [[Uppland]] régióban, [[Gustaf Gabrielsson Oxenstierna]] ([[1551]]–[[1597]]) udvari tanácsos és Barbro Bielke ([[1556]]–[[1624]]) gyermekeként. Fivéreivel – köztük a később szintén államférfivá váló [[Gabriel Gustafsson Oxenstierna|Gabriel Gustafsson Oxenstiernával]] ([[1587]]–[[1640]]) – együtt [[Németország|német]] egyetemeken, [[Rostock]]ban, [[Jéna|Jénában]] és [[Lutherstadt Wittenberg|
[[1612]]. [[január 6.|január 6-án]] a kevéssel előbb, [[1611]] októberében trónra került tizenhét éves király, [[II. Gusztáv Adolf svéd király|II. Gusztáv Adolf]] kancellárjává ''(rikskansler)'' nevezte ki Oxenstiernát. A király legközelebbi munkatársaként a svéd arisztokrácia, az oligarchák érdekeit képviselte a korona előtt, s a gyakran távol lévő, háborúskodással elfoglalt király állandó helyettese lett. Oxenstierna haladó gondolkodású reformernek bizonyult, hatékonyabbá tette az udvari adminisztráció működését, és óvatos átalakításokba kezdett a svéd [[diplomácia]] területén is. [[1613]]. [[január 20.|január 20-án]] az ő iniciatívái alapján írták alá a legnagyobb riválissal, [[Dánia|Dániával]] a [[kalmari háború]]t lezáró [[knäredi béke|knäredi (vagy knærødi) békét]]. Ugyancsak teljhatalmú megbízottként járt el a svéd–[[Oroszország|orosz]] [[ingriai háború]]t lezáró [[sztolbovói béke]] [[1617]]. [[február 27.|február 27-
[[Fájl:Axel Oxenstierna.jpeg|balra|250px|bélyegkép|Axel Gustafsson Oxenstierna [[Michiel Jansz van Mierevelt]] festményén]]
A király halála után leánya, a hatéves [[Krisztina svéd királynő|Krisztina]] került a trónra. Oxenstierna a királynő kiskorúsága idejére felállt, ötfős régenstanács jóformán teljhatalmú vezetője lett [[1644]]-ig. Az elhunyt király akaratát érvényesítve [[1633]]. [[április 23.|április 23-án]] a [[Franciaország|francia]] király, [[XIII. Lajos francia király|XIII. Lajos]] és a protestáns német fejedelmek (a frank, sváb és [[Rajna-vidék|rajnai]] rendek) bevonásával megalakította a [[heilbronni szövetség]]et, amelynek tulajdonképpeni vezetője is lett annak [[1636]]-ig tartó fennállásáig. Az így egyesített protestáns erők azonban [[1634]]. [[szeptember 6.|szeptember 6-án]] megsemmisítő vereséget szenvedtek a katolikus ligától [[nördlingeni csata|Nördlingennél]]. Oxenstierna [[1635]]-ben ugyan megerősítette a francia–svéd szövetséget, amely [[1638]]-ig állt fent, de Svédország ezt követően már érdemben nem avatkozott be a háborúba. [[1643]]-ban azonban Oxenstierna hadat üzent az országot dél felől fenyegető [[Dánia|dán]]–[[Norvégia|norvég]] szövetségnek, s a viszályt lezáró [[1645]]. [[augusztus 13.|augusztus 13-
Időközben Oxenstierna belpolitikai téren is több intézkedést hozott. Az [[1634]]-ben létrehozott, általa kezdeményezett svéd [[alkotmány]] megerősítette a királyi tanács és a régenstanács hatalmi helyzetét a rendi gyűléssel (Riksdag) szemben. [[1636]]-ban létrehozta a svéd királyi postaszolgálatot. Javaslatára jött létre [[1638]]-ban az Új Svédország Társaság ''(Nya Sverigekompaniet),'' amely a mai [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[Delaware]] állam területén svéd telepesekkel létrehozta [[New Sweden]]t. [[1640]]-ben Oxenstierna megalapította a [[Turkui Egyetem]] elődjét, az Åbói Királyi Akadémiát (Regia Academia Aboensis).
15. sor:
== Felhasznált forrás ==
* Axel Gustavsson Oxenstierna, in Henry Kamen, ''Who’s who in Europe 1450–1750,'' London, New York, Routledge, 2000, 228–229.
* {{MNL|14|320}}
{{Commons|Axel Oxenstierna}}
{{DEFAULTSORT:Oxenstierna Axel Gustafsson}}
[[Kategória:Svéd politikusok]]
[[en:Axel Oxenstierna]]
[[bg:Аксел
[[cs:Axel Oxenstierna]]
[[da:Axel Oxenstierna]]
|