„Kerelőszentpál” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
DSisyphBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő módosítása: ro:Sânpaul, Mureș
Kossuthzsuzsa (vitalap | szerkesztései)
29. sor:
 
==Története==
[[Árpád-kor]]i település. Nevét [[1332]]-ben ''Sanctus Paulus'' néven említik először.
[[1332]]-ben ''Sanctus Paulus'' néven említik először. A [[16. század]]ban Alárdi Ferenc építtette várkastélyát. Itt volt [[1575]]. [[július 19]]-én a [[kerelőszentpáli csata]] [[Báthory István]] és [[Bekes Gáspár]] serege között. A menekülők egy része Báthori csapatai elől a várkastélyba menekült aki azt elfoglalása után leromboltatta. [[1610]]-ben Haller István a régi helyén új várkastélyt építtetett. [[1704]]-ben a [[kurucok]] foglalták el. A harcok során elpusztult. [[1760]]-ban a régi helyén újabb [[barokk stílus|barokk]] kastélyt emeltek. [[1910]]-ben 944, többségben magyar lakosa volt, jelentős cigány és román kisebbséggel. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Kis-Küküllő vármegye]] [[Radnóti járás]]ához tartozott. [[1992]]-ben 1514 lakosából 656 cigány, 473 magyar, 385 román volt, közülük 869 római katolikus, 409 ortodox, 196 református, 35 görög katolikus.
 
A [[16. század]]ban Alárdi Ferenc építtette várkastélyát. Itt volt [[1575]]. [[július 19]]-én a [[kerelőszentpáli csata]] [[Báthory István]] és [[Bekes Gáspár]] serege között, mikor Báthory István megverte a [[Habsburgok]] által támogatott Bekes Gáspár hadait. A menekülők egy része Báthory csapatai elől a várkastélyba menekült aki azt elfoglalása után leromboltatta.
 
Báthory Istvánnak ez a győztes csata biztosította [[Erdély]] függetlenségét, és nyitotta meg az utat Báthory számára a lengyel királyi trón felé.
 
Ebben a csatában harcolt [[Balassi Bálint]] magyar költő is harcolt Bekes Gáspár zsoldjában, de Báthory fogságába esett, és így jutott ki [[Lengyelország]]ba.
 
[[1610]]-ben Haller István a régi lerombolt várkastély helyén új várkastélyt építtetett.
 
[[1704]]-ben a [[kurucok]] foglalták el. A harcok során elpusztult. [[1760]]-ban a régi helyén újabb [[barokk stílus|barokk]] kastélyt emeltek.
 
[[1910]]-ben 944, többségben magyar lakosa volt, jelentős cigány és román kisebbséggel.
 
A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Kis-Küküllő vármegye]] [[Radnóti járás]]ához tartozott.
 
[[1992]]-ben 1514 lakosából 656 cigány, 473 magyar, 385 román volt, közülük 869 római katolikus, 409 ortodox, 196 református, 35 görög katolikus.
 
==Látnivalók==