„Halmágy” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
DeniBot (vitalap | szerkesztései)
a Kategória hozzáadása: Brassó megye települései
20. sor:
'''Halmágy''' ([[román nyelv|románul]] ''Hălmeag'', [[német nyelv|németül]] ''Halmagen,'' [[Erdélyi szászok|szászul]] ''Halmajen'') falu [[Románia|Romániában]], [[Erdély]]ben, [[Brassó megye|Brassó megyében]].
 
== Fekvése ==
[[Fogaras]]tól 18  km-re kelet-északkeletre, az [[Olt]] jobb partján fekszik.
 
== Nevének eredete ==
Neve a [[magyar nyelv|magyar]] ''halom'' főnév ''-gy'' képzős alakja. Elsőként várát említették [[1211]]-ben, ''castri Almage'' néven, majd [[1222]]-ben ''Almaye'', [[1488]]-ban ''Halffenmegen'', [[1521]]-ben ''Halmegen'' és [[1538]]-ban ''Halmag''.
 
== Története ==
A hagyomány szerint a mai templomdombon állt az [[Árpád-ház|Árpád-korban]] vára, mely legkésőbb az [[1241]]–[[1242]]-es [[tatárjárás]]kor elpusztult. A falu első lakói [[erdélyi szászok|szászok]] lehettek. [[1488]]-ban egy török támadás elpusztította, ezután [[székelyek]]kel települt újra. A [[erdélyi szászok|szász]] környezetben élő magyarok a [[reformáció]] után megmaradtak a [[evangélikus egyház|lutheránus]] vallásnál. [[1786]]-ban 1080 lakosának 59%-a jobbágy, 28%-a zsellér és 13%-a cigány volt. Az elmúlt századokban kb. 10  km hosszan birtokoltak az [[Olt]] mentén szántóföldeket, legelőket, réteket; földműveléssel, ló-, bivaly- és szarvasmarhatartással, halászattal foglalkoztak. [[1876]]-ig [[Kőhalomszék]]hez, azután [[Nagy-Küküllő vármegye|Nagyküküllő vármegyéhez]] tartozott. Az [[1950-es évek]] óta magyar lakossága rohamosan fogy és mára elöregedett. [[Törcsvár]] környékéről románok, a szomszédos falvakból cigányok települtek be.
 
== Lakossága ==
[[1850]]-ben 1389 lélek lakta, közülük 1129 volt magyar, 185 román és 75 cigány nemzetiségű; 1118 evangélikus, 203 ortodox és 57 görög katolikus vallású.<br>
[[1900]]-ban a 1116 lakosból 878 magyar és 228 román anyanyelvű volt, felekezet szerint 828 evangélikus, 227 ortodox és 38 református. 67%-uk tudott írni–olvasni, a nem magyar anyanyelvűek 59%-a beszélt magyarul.<br>
[[2002]]-ben 562 lakosából 312 román, 213 magyar és 37 cigány nemzetiségű, 342 ortodox és 195 evangélikus vallású.
 
== Látnivalók ==
[[Fájl:Romanikapukon.JPG|right|250px|thumb|A négy román kori timpanon közül a bal alsó a halmágyi. Ma a templom emeletén látható, az orgona mellett.]]
* Bár magyar jobbágyfalu volt, a falukép mégis a szász falvakéra emlékeztet. Régi házai kőből épültek.
40. sor:
* A ''Pro Almagen'' egyesület minden augusztusban falunapokat szervez.
 
== Híres emberek ==
* Itt született [[1802]]-ben és itt is halt meg [[1852]] után [[Varga Katalin]], aki az [[1840-es évek]]ben előbb a [[zalatna]]i uradalom bányászjobbágyainak sérelmeit közvetítette a bécsi udvarhoz, majd személyesen vezette mozgalmukat. [[1847]] vízkeresztjén [[Andrei Şaguna]] tartóztatta le és [[1851]]-ig [[Gyulafehérvár]]on raboskodott. Mikor kiszabadult, szülőfalujába internálták. Emlékművét [[1977]]-ben állították föl a faluban.
* Itt halt meg [[1799]]-ben [[Michael Fronius (1727–1799)|ifj. Michael Fronius]], erdélyi kormányszéki tanácsos és brassói városbíró.
 
== Források ==
{{források}}
 
== Külső hivatkozások ==
* [http://www.karpatmedence360.hu/halmagy Gömbpanorámák, fotók Halmágyról – Kárpátmedence360.hu]
* [http://jupiter.elte.hu/aaacikkek2/016halmagy.htm Részletes leírás és fotók a templomról]
55. sor:
{{portál|Erdély|-}}
 
{{DEFAULTSORT:Halmagy}}
{{Brassó megye települései}}
 
{{DEFAULTSORT:Halmagy}}
[[Kategória:Brassó megye települései]]
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Halmágy