„Vizenyős terület” változatai közötti eltérés

javítgatás
(javítgatás)
A '''vizenyős terület''' (a modern [[limnológia]]i szakirodalomban egyre gyakrabban: ''wetland'') átmenetet (ökoton) képez a valódi szárazföldi és vízi élőhelyek között. A wetlandek lehetnek állandóan -mint a tőzeges mocsarak- vagy csak időszakosan nedvesek, mint a legtöbb olyan mocsaras hely, mely nálunk nyár közepére-végére kiszárad. Átmenti területek, melyeken a vegetációfejlődés az adott helyen jellemző szukcessziós szeriesz valamely szakaszában van. A szukcessziós fejlődés lehet szinte követhetetlenül lassú (tőzeglápok), de lehet olyan gyors is, hogy a wetland a szerves anyagok gyors felhalmozódása miatt szinte éveken vagy évtizedeken belül terresztris társulássá alakul.
 
== Meghatározás ==
 
A wetlandek oly különbözőek, hogy nem könnyű egységesen definiálni őket,; az egyes meghatározásokat nagymértékben befolyásolja a definícióba bevonni szándékozott projectekprojektek vagy célobjektumok jellege.
 
=== Első definíció ===
 
A [[ramsari konferencia]] definíciója pl. azért tűzi ki a bűvös 6- m-es határt, mert azokat a területeket is wetlandnek szándékozik tekinteni, melyek a vízimadarak (elsősorban is a vándorló vízimadarak) megtelepedésére alkalmasak, és ezek közül a búvármadarak nemigen merülnek 6  m-nél mélyebbre.
 
=== Második definícióés további definíciók ===
 
A második definíció kivehető célja a mély vízektől való elhatárolás, a harmadik a hidrológiai viszonyokra koncentrál. Más meghatározások az ember által kialakított területeket (halastavak, rizsföldek), vagy a tengerpart menti mocsarakat kizárják definícióikból.
 
== WetlandokA wetlandok jelentősége ==
 
A vizenyős területek különleges jelentőségét annak a felismerése adja, hogy a Föld biodiverzitásának fenntartásában e területeknek kiemelködően fontos szerepe van, emiatt védelmük megoldása alapvető természet- és környezetvédelmi feladat. Magyarországon a folyószabályozások, ill. lecsapolások előtt (még a Balaton lecsapolásának tervét is kidolgozták, s ennek célja az lett volna, hogy mezőgazdaságilag művelhető területeket szerezzenek) előtt a vizenyős területek aránya sokkal nagyobb volt, mint ma. Számos lecsapolás végződött kudarccal: a kapott "szárazföldek"„szárazföldek” különféle okoknál fogva mezőgazdasági termelésre teljes mértékben alkalmatlannak bizonyultak. E területeken a jövőbeni cél csakis a wetlandrekonstrukció lehet, majd pedig a rekonstruált terület turisztikai hasznosítása. Világszinten az egyik legnagyobb lélegzetű wetland rekonstrukció volt a [[Kis-Balaton]] 1980-as években kezdődött visszaállítása. Miközben az eredeti cél (a Balaton vízminőségének védelme) lassan megvalósulni látszik, a terület-főleg az ott megtelepedett vízimadarak nagy száma és fajgazdagsága miatt-hazánk egyik legnagyobb természeti értéke, a Ramsari Konvenció hatálya alatt álló szigorúan védett természetvédelmi terület.
 
Világszinten az egyik legnagyobb lélegzetű wetlandrekonstrukció volt a [[Kis-Balaton]] 1980-as években kezdődött visszaállítása. Miközben az eredeti cél (a Balaton vízminőségének védelme) lassan megvalósulni látszik, a terület – főleg az ott megtelepedett vízimadarak nagy száma és fajgazdagsága miatt – hazánk egyik legnagyobb természeti értéke, a Ramsari Konvenció hatálya alatt álló, szigorúan védett természetvédelmi terület.
[[Fájl:Wetlands (Moscow, Russia).jpg|thumb|400px|right|Vizenyős terület [[Moszkva]] területén, Oroszország.]]
 
== Szempontok ==
 
A fentiekben láttuk, hogy a "''wetland"'' meghatározása nehéz feladat. Ha tudományos szempontból kívánunk e területekkel foglalkozni, akkor vízháztartási szempontból (mely általában a legfontosabb ökológiai tényező az ilyen területeken) az alábbiakat kell tekintetbe vennünk (Boulton&Brock 1999):
 
=== Időzítés ===
 
Mikor van víz jelen? A kis kiterjedésű, időszakos wetlandek esetén az éven belüli időjárási mintázat (pl. csapadékeloszlás) a meghatározó. Az állandó wetlandek ökológiai folyamatait a többéves, mezoklimatikus ciklusok (pl. sorozatos aszályos vagy csapadékos évek) befolyásolják leginkább.
 
=== Gyakoriság ===
 
Milyen gyakran váltják egymást a kiszáradásos és elöntéses időszakok? Minimuma a nulla (állandóan vízborított terület), mely évi sokszori értékig terjedhet. Pl. az egy adott helyen rendszeresen (minden esőzés után keletkező és kiszáradó) megjelenő pocsolyák képezik a másik végletet: e pocsolyák akár pár nap alatt képesek benépesülni, minthogy a bennük élő rövid életidejű, mikroszkopikus növények és állatok a száraz időszakokat spórák, ciszták, tartós peték vagy egyéb propagulumok formájában átvészelikvészelik át.
 
=== Tartam ===
 
Mennyi ideig tart a vízborítottság? Napoktól évekig, évtizedekig váltohatváltozhat. A [[Velencei-tó]] például szabályozás nélkül durván százévenként kiszáradkiszáradna. Az 1980-as években a tavat csak a víz nagy erőkkel történő utánpótlása akadályozta meg a kiszáradásban, a vízszint így is katasztrofálisan alacsony szintre süllyedt. Az élővilág szempontjából fontos ráta, vagyis hogy milyen gyorsan történik a kiszáradás és a feltöltődés.
 
=== Kiterjedés és mélység ===
 
Mekkora az elöntött terület, és milyen mély a vízborítás?
 
=== Variabilitás ===
* libbány
 
Ezek értelmezését Dévai (1976) munkájában, és/vagy a ''"Hidrológia szavakban"'' (Felföldy, 1984) c. könyvében találjuk meg.
 
== Forrás ==
 
* Padisák Judit, ELTE, Eötvös Kiadó, Budapest, 2005
 
[[Kategória:Hidrológia]]