„Munkamegosztás” változatai közötti eltérés

(csonkjav)
=== A '''munkamegosztás fogalma''' a közgazdaságtanban===társadalmi [[kooperáció]] egyik formája.
 
A modern társadalmakban az emberek nem képesek arra, hogy minden olyan jószágot, amelyre igényük van, maguk állítsanak elő. De ha ezt meg is tudnák tenni, a gazdaság akkor is sokkal kevésbé [[hatékonyság|hatékonyan]] működne, mint abban az esetben, ha bizonyos személyek néhány jószág termelésére specializálódnak – ezt a folyamatot nevezzük munkamegosztásnak.
 
A munkamegosztás már a [[közgazdaságtan]]t megalapító [[Adam Smith]]nél kulcsfogalom volt.
A munkamegosztás nagyobb hatékonysága mögött több tényező is áll. Egyrészt az emberek képességei különbözőek. Másfelől a javak többségének előállításához szakképzettségre van szükség, amelynek megszerzése hosszú időt igényelhet: például egy cipésznek sokkal kevesebb ráfordítással jár a lábbelink előállítása, mint saját magunknak. Harmadrészt a területi különbségek is fontos szerepet játszanak: egy [[Magyarország]]on élő embernek hiába van igénye [[banán]]ra, azt ő maga nem, csak egy több ezer kilométerre délre működő vállalkozás tudja megtermelni.
 
== Munkamegosztás és hatékonyság ==
A termelésben alkalmazott munkamegosztással elért nagyobb hatékonyság mögött több tényező is áll:
 
* A munkafeladat részekre bontása lehetővé teszi a tömegtermelést, mert a félkész termékek minősége ellenőrizhető, így a hibák nem halmozódnak föl a késztermékben.
* A részfeladatok munkaköröket határoznak meg. Egy-egy munkakörben nem kell az átállási idő miatti kieséssel számolni.
* Az emberek képességei különbözőek. Mindenki azt a részfeladatot végezheti, amihez a legjobban ért, amiben a leghatékonyabb.
* A javak többségének előállításához szakképzettségre van szükség, amelynek megszerzése hosszú időt igényelhet: például egy cipésznek sokkal kevesebb ráfordítással jár a lábbelink előállítása, mint saját magunknak.
* Az igazán kis részfeladatok elvégzéséhez azonban még szaktudás sem kell, vagyis sokaknak nem kell tanulással vesződniük.
* Nemzetközi munkamegosztás: a termelésben a földrajzi-területi különbségek is fontos szerepet játszanak: például egy [[Magyarország]]on élő embernek hiába van igénye [[banán]]ra, azt ő maga nem, csak egy több ezer kilométerrel délebbre élő munkás tudja megtermelni.
 
== Hátrányai ==
* A munkamegosztás negatív hatása, hogy a bekapcsolódás szabad döntésből kényszerré válik. Ahogy a társadalmi integráció mértéke nő, fokozódik az egymásrautaltság, mert az önellátás egyre jobban ellehetetlenül.
* A sokrétű emberi képességek kibontakoztatása helyett tudati beszűkülésre, egyoldalúságra ösztönöz.
* A nyílt és személyes hatalmi viszonyok helyét a termelési folyamatot irányító személytelen uralom veszi át, amely sokszor technológiai kényszernek tünteti föl magát.
 
{{csonk-dátum|csonk-közgazdaságtan|2010 augusztusából}}
 
[[Kategória:Közgazdaságtan]]
[[Kategória:Szociológia]]
Névtelen felhasználó