„Balog nemzetség” változatai közötti eltérés

forma, nagykötőjel, vármegye
(→‎Eredete: ő és ű betűk)
(forma, nagykötőjel, vármegye)
''([[Kézai Simon]]: [[Gesta Hungarorum]], "Magyar Krónika", kb. 1283)''
 
 
==Eredete==
Valószínűleg [[Orseolo Péter]] magyar király (Peter Orseolo) második uralkodása alatt (kb. 1046) történt meg idegen lovagok - főleg Németországból és Olaszországból - betelepítése. A Kézai Krónika feltehetően Friedbergről ír, [[Hessen]]ben, amely város Kézai idején Türingiához tartozott. Az Altmann von Friedberg lovagról nincs más feljegyzés. [[Friedberg (Hessen)]] város már csak azért is valószínűsíthető, mert a város címere szinte megegyezik a későbbi Balogh nemzetség címerével.
 
 
"A Thüringiából származott Balog nemzetség a gömörvármegyei Balog-patak völgyén telepedett le. Ettől vette ősmagyar nevét s négy ágazata: a Baloghyak Balogtól, a Széchyek Rimaszécstõl, a Derenchényiek Derencsénytõl s az Attfyak egyik ősüktõl, Ath-tól – azonkori írásmód szerint Othtól – vették nevüket.
''(Karácsonyi János: Gömör vármegye nemesi családai)''
 
Balogvár romja [[Vámosbalog]] (szlovákul Vel’ký Blh) község felett (aaz maiegykori [[Gömör és Kis-Hont vármegye]] területén) a Koháry kastély egykori vadasparkjának területén található. A vár észak-déli irányban 120-140120–140 m hosszúságban helyezkedik el. A vár fennsíkján egy kb. 25 x 10 méteres természetes szikla – a vár legkorábbi, központi része – emelkedik ki, melyen épületek és felvezető lépcső nyomai látszanak. A központi magot kiterjedt, jelentős mértékben fennmaradt, kettős várfal keríti. A nyugati oldalon a külső várfalban nyílások találhatók, melyek valószínűleg a falszoros alatti kazamatákra utalnak.
 
[[Engel Pál]] történész szerint a környező vidék földesura, nagy valószínűséggel a BalogBalogh nemzetséghez tartozó Oth fia Henrik (okleveles említése 1299 – 13001299–1300 között) építette fel Balog várát, aki Árpád-házi [[III. András magyar király]] tanácsosaként szerepelt az egykori forrásokban. Később a [[Thököly Imre]] vezette kuruc hadjáratok idején pusztult el, közelebbről ismeretlen körülmények között. Napjainkban is egyre pusztulnak a középkori erősség maradékai, aminekamelyeknek még eddig nem történt meg a régészeti feltárása.
Balogvár romja [[Vámosbalog]] (szlovákul Vel’ký Blh) község felett (a mai [[Gömör és Kis-Hont vármegye]]) a Koháry kastély egykori vadasparkjának területén található. A vár észak-déli irányban 120-140 m hosszúságban helyezkedik el. A vár fennsíkján egy kb. 25 x 10 méteres természetes szikla – a vár legkorábbi, központi része – emelkedik ki, melyen épületek és felvezető lépcső nyomai látszanak. A központi magot kiterjedt, jelentős mértékben fennmaradt, kettős várfal keríti. A nyugati oldalon a külső várfalban nyílások találhatók, melyek valószínűleg a falszoros alatti kazamatákra utalnak.
 
Engel Pál történész szerint a környező vidék földesura, nagy valószínűséggel a Balog nemzetséghez tartozó Oth fia Henrik (okleveles említése 1299 – 1300 között) építette fel Balog várát, aki Árpád-házi [[III. András magyar király]] tanácsosaként szerepelt az egykori forrásokban. Később a [[Thököly Imre]] vezette kuruc hadjáratok idején pusztult el, közelebbről ismeretlen körülmények között. Napjainkban is egyre pusztulnak a középkori erősség maradékai, aminek még eddig nem történt meg a régészeti feltárása.
 
==Források==
* A történelmi Magyarország Váraivárai: http://jupiter.elte.hu/vamosbalog/balogvartortenet.
* Dümmerth Dezső: Az Árpádok nyomában. ISBN 963-243-171-5
* Engel Pál -: Magyarország világi archontológiája (1996)
* Érsemjén honlapja: http://www.ersemjen.ro/hu/pages/history.html
* Ethnographie der Österreichischen Monarchie - Karl Freiherr von Czoernig, 1857
* Geschichte der Magyaren, Volume 2 - Johann Mailáth, 1828
* Geschichte Österreich's, seiner Völker und Länder: Volume 4 - Hermann Meynert, 1846. ISBN 1146018509
* Kempelen Béla: Magyar nemes családok (1911)
* Kézai Simon: Gesta Hunnorum et Hungarorum: http://mek.oszk.hu/02200/02249/
* Kristó Gyula - Makk Ferenc: Az Árpád-ház uralkodói. ISBN 963-7930-973
* Liber Armorum Hungariae - Andrássy Gyula gróf (1913)
* Magyar Nemzeti és Történelmi jelképek: http://www.nemzetijelkepek.hu
* Magyarország uralkodói, Pannonica Kiadó, 2003. ISBN 963-925-260-3
* Magyarország története Előzmények és magyar történet 1242-ig, ISBN 963-05-1518-0
* Nagy Iván: Magyarország családai (1863)
* Siebmacher’s Wappenbuch – Magyarország Nagy CimerkönyveCímerkönyve (1892)
* Stadler, K. : Deutsche Wappen. Angelsachsen Verlag, 1964-19711964–1971, 8 volumes.
* Szentsimon honlapja: http://szentsimon.uw.hu/szechy.htm
* Uralkodók és dinasztiák, Magyar Világ Kiadó, 2001. ISBN 963-907-512-4