„II. Heribert vermandois-i gróf” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a mas nyelveken
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
'''II. Heribert vermandois-i gróf''' (kb. 880 - 943. február 23) [[Vermandois Grófság]] második grófja volt a [[Karoling-ház]]ból.
 
==Élete==
Apja feltehetően [[I. Heribert vermandois-i gróf]], anyja Liedgardis.<ref>Egyik korabeli forrás sem tartalmaz közvetlen utalást Heribert és nővére, Beatrix leszármazására, de feltehetően I. Heribert gyermekei voltak mindketten.</ref> 900-ban örökölte apjától MeauxVermandois és Troyes grófságokat, illetve később megszerezte a Saint de Soissons apátság feletti ellenőrzést is. Felesége Adele de France révén megkapta a Meaux-i Grófságot is. Unokatestvére, Bernárd, Beauvais és VermandoisSenlis grófságokatgrófja volt, ketten együtt a Frank Királyság szaknyugati részének befolyásos urai voltak. 922-ben részt vett a [[III. Károly francianyugati frank király]] elleni felkelésben és csellel foglyul ejtette a trónjától megfosztott királyt és Château-Thierry-ben tartotta fogságban. Fiatal fiának megszerezte a [[reims]]-i érsekséget.
 
922-ben Seulf, reims-i érsek Heribert segítségét kérte lázadó alattvalói ellen. Seulf halála után (925), [[Rudolf nyugati frank király]] segítségével megszerezte kisebbik fiának, Hugónak (aki akkor 5 éves volt) az érseki széket, amely jelentős birtokokkal rendelkezett a nyugati-frank (francia) és keleti-frank (német) királyságokban.
924-ben [[Raoul nyugati frank király]] Heribertnek adományozta Péronne grófságot. [[I. Arnulf flamand gróf]]fal szövetségben elfoglalták a [[vikingek]] egyik utolsó szárazföldi erősségét, Eu-t.<ref>Settipani (1993), p. 224.</ref>
 
924-ben [[Raoul nyugati frank király]] Heribertnek adományozta Péronne grófságot. [[I. Arnulf flamand gróf]]fal szövetségben elfoglalták a [[vikingek]] egyik utolsó szárazföldi erősségét, Eu-t.<ref>Settipani (1993), p. 224.</ref> 927-ben szövetséget kötött [[I. Róbert normann gróf|I. Róbert (v. Rollo) normann gróffal]], akinél fiát túszként hagyta.<ref>Annals of Flodoard of Reims, quoted in Houts (2000), p. 45. </ref> 926-ban, Roger laon-i gróf halála után Heribert a grófságot Odó fiának követelte. Rudolf király akarata ellenére elfoglalta a grófságot és bár sikertelenül próbálta elfoglalni Laon városát<ref name="mckitterick">McKitterick (1983), p. 312.</ref>, egy erődítményt építtetett a grófságban magának. 928-ban a király kíséretében [[Burgundia|Burgundiába]] utazott, ahol idősebbik fiát, Odót Ugo olasz király kinevezte Vienne grófjának. 930-ban elfoglalta Vitry-en-Perthois kastélyt Boso-tól, Rudolf öccsétől, aki ekkor egyesítette seregét Hugóval, Neustria őrgrófjával és 931-ben elfoglalták Reims-t és legyőzték Hugót, Heribert fiát. Ezt követően három év alatt Heribert elvesztette Vitry, Laon, Château-Thierry és Soissons kastélyokat. Csak szövetségese, [[I. Henrik német király|Madarász Henrik német király]] támogatásával tudta ezeket visszaszerezni (Reims és Laon kivételével), cserébe, hogy hűséget esküdött Rudolf királynak.<ref name="mckitterick" />
 
939-ben Heribert részt vett a [[IV. Lajos nyugati frank király]] király elleni felkelésben, amit Hugó frank herceg, Párizs grófja ([[I. Róbert nyugati frank király]] fia) és [[I. Vilmos normann herceg]] vezettek, [[I. Ottó német-római császár]] támogatásával. Hugó és Heribert elfoglalták Reims-t és visszahelyezték Hugót, Heribert fiát az érseki tisztségbe. Laon városában ostrom alá vették IV. Lajost és csak Ottó közbenjárására rendeződött a helyzet 942-ben.
 
[[943]]. [[február 23]]-án halt meg<ref>Flodoard 943, MGH SS III, p. 389.</ref>, örökségét egyenlően osztotta fel fiai között.
 
==Családja és leszármazottai==
Felesége (907) Adele de France, Robert párizsi gróf, a későbbi [[I. Róbert nyugati frank király]] lánya<ref> Flodoard 944, MGH SS III, p. 390.</ref>, a házasságból hét gyermek született:
- '''Odó'''(915 - 946 után).
 
== Jegyzetek ==