„Pápai dokumentumok” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Pápai megnyilatkozások lapot átneveztem Pápai dokumentumok névre: ez az általánosabb érvényű fogalom |
első lépés |
||
1. sor:
'''Pápai dokumentumok'''nak nevezzük a [[római katolikus egyház]] [[pápa (egyházfő)|feje]], Róma püspöke által, illetve a nevében a [[Szentszék]] kiadott, a hívek összességének vagy egy részének szóló különféle leveleket, okleveleket, rendelkezéseket. Ezeknek az idők során számos fajtája alakult ki, formai és tartalmi jellemzőik alapján megkülönböztetve.
Újabban '''pápai megnyilatkozások''' néven szokás emlegetni azokat a pápai dokumentumokat, melyek általánosabb érvénnyel szólnak a hívekhez, tehát a speciális esetekben hozott döntések, kánoni törvényértelmezések, beadványokra adott válaszok nem tartoznak közéjük. ''Pápai megnyilatkozások'' címmel gyűjteménybe rendezve olvashatóak például [[II. János Pál pápa]] fontosabb megnyilatkozásai.<ref>''II. János Pál megnyilatkozásai: Pápai dokumentumok 1978–2005'', I-III., Balogh Gábor, Barabás Miklós, Goják János, Keresztes Szilárd ford., Szent István Társulat, Budapest, 2005, ISBN 9633617421 – 2215 oldalon.
A [[Szent István Társulat]] [[1978]]-ban, II. János Pál pápa megválasztásának évében elindította külön ''Pápai Megnyilatkozások'' című sorozatát, amit a fentebb körülírt megnyilatkozások közlésére tart fenn.
A pápai dokumentumok, megnyilatkozások elsődleges nyelve a [[latin nyelv|latin]], ritka kivétellel (lásd példának a ''[[Mit brennender Sorge]]'' kezdetű enciklikát a második világháború előtt álló német hívekhez címezve).
A hivatalos pápai leveleket, megnyilatkozásokat kezdőszavaik alapján szokás jegyezni és emlegetni.
==Formai jellemzők==
*{{fő|pápai bulla|pápai bréve|motu proprio}}
Alapvetően formai külsőségek alapján szokás megkülönböztetni [[pápai bulla|bullát]] és [[pápai bréve|brévét]], illetve [[motu proprio|motu propriót]]. A legelső a legünnepélyesebb, függő ólompecséttel lezárt irat, és az egyetlen, melynek elején az ''[[episcopus, servus servorum Dei]]'' („püspök, Isten szolgáinak szolgája”) formula szerepel. A brévék egyszerűbb formátumban készülnek, többnyire viaszpecsét zárja őket, benne a [[halászgyűrű]] ''(anulus piscatoris)'' lenyomata. A ''motu proprio'' a legkevésbé ünnepélyes forma, nincs lepecsételve, sem ellenjegyezve. A fenti jellemzők azonban az idők során többször is változtak, a formai sorban az utóbbi kettő (brévé és motu proprio) az újabbak, fokozatos egyszerűsödés eredményeképpen jöttek szokásba.
<!--
==A dokumentumok fajtái==
Tartalmi jellemzők és a megnyilatkozás rangja, súlya alapján a következő fajtákat szokás megkülönböztetni (jelentőség szerint csökkenő sorrendben):
*[[apostoli konstitúció]]
*[[pápai enciklika]],
*[[pápai dekrétum]]
*[[pápai dekretália]]
*[[pápai reszkriptum]]
*[[pápai privilégiumlevél]]
Az Enciklikáknaki két fajtája van, a levelek és az „episztolák”. A levél-enciklikák az egyetemes tanítóhivatal legünnepélyesebb dokumentumai. Címzettjeik általában a Katolikus Egyház püspökei és hívei, de gyakran előfordul, hogy a címzett minden jóakaratú ember. Az episztola-enciklikák pedig egy ország vagy egy meghatározott terület püspökeihez szólnak, és témáikat tekintve kevésbé fontosak.
Az enciklikák foglalkozhatnak tanbeli kérdésekkel, buzdíthatják a híveket egy meghatározott célért való közös imádságra, vagy a helyi egyház szempontjából fontos évfordulóról való megemlékezésre. Mindig szerepel rajta a pápa aláírása, és egyszerre több modern világnyelven is napvilágot látnak. Megjelentetik az „Acta Apostolicae Sedis”-ben (a Szentszék hivatalos lapjában).
Az Államtitkárság készíti el a hivatalos latin szöveget (editio typica), és a Szentatya a gyakorlat szerint a dokumentum őt példányát írja alá. A dokumentumokat – különböző nyelvekre lefordítva és kiadva – a pápai képviseletek révén juttatják el a püspöki konferenciáknak a világ minden részébe.
Apostoli buzdítások (exhortációk): az apostoli buzdítások is egyetemes jellegű dokumentumok, de kevésbé ünnepélyesek, mint az enciklikák. Jellemző vonásuk, hogy részletesen kifejtik a fő témát. Mindig szerepel rajtuk a pápa aláírása, és latinul íródnak.
Apostoli konstitúciók: az apostoli konstitúció az egyházi rendelkezéseket tartalmazó dokumentumok legrangosabb formája, amellyel a pápa törvényeket hirdet ki, megalapít intézményeket, vagy módosít valami fontos kérdést az Egyház életében.ii Például a római kúria átszervezése, a pápaválasztás szabályainak módosítása, egyházmegyék vagy hasonlók alapítása, a papképzés előírásainak változása stb.
Apostoli levelek: az apostoli levelek különböző alkalmakból születnek, mint például boldoggá avatás, bíborosi kinevezések, nemzeti védőszent megnevezése és nunciatúra vagy apostoli delegáció alapítása. E dokumentumok közül számos az ünnepélyes bulla formát kapja.
Léteznek motu proprio datae apostoli levelek is, amelyek irányelveket adnak, intézményalapításokról, egyházmegyei határok módosításáról rendelkeznek. Ezen kívül még azok a levelek tartoznak ide, amiket a pápa az évfordulók alkalmából, ünnepi eseményre ír egy személynek, vagy egy meghatározott csoportnak.
==Enciklika==
21 ⟶ 60 sor:
Ide vehető a karácsonyi '''Urbi et Orbi'''-áldás, mely abból a katolikus meggyőződésből fakad, hogy a pápa egyrészt Rómának püspöke (''urbs'' = város), valamint az egész világ (= ''orbis'') katolikusainak a feje. Vagyis a Róma városának és az egész világnak szól az áldás.
-->
==Források==
*[http://www.magyarkurir.hu/?m_id=1&m_op=view&id=19773 Magyar Kurír - A szentszéki dokumentumok típusai. Érszegi Márk Aurél összeállítása.
* [http://lexikon.katolikus.hu. A Magyar Katolikus Lexikon vonatkozó szócikkei]
==
<references/>
[[Kategória:
| |||