'''[[Bretagne]]'''-ba Kr. e. 1. évezred folyamán [[kelták|kelta]] törzsek vándoroltak be, majd [[I. e. 56|Kr. e. 56]]-ban [[Caius Iulius Caesar|Julius Caesar]] elfoglalta, és ''Armorica'' néven a [[Római Birodalom]]hoz tartományává tette. Az 5.-6. században Délnyugat-Britanniából [[kereszténység|keresztény]] [[bretonok]] települtek átaát a területre. Nevét a Brit-szigetek római nevétől való megkülönböztetése miatt kapta ''(„kis Britannia”)''. A [[frankok|frank]] fennhatóság ellen a 9. században Nomeonë fejedelem (†[[851]]) fellázadt, és kivívta Bretagne [[Függetlenség (jog)|függetlenségét]]. Elfoglalta [[Nantes]]-ot és [[Rennes]]-t, és ezzel véglegessé tette a tartomány területi kiterjedését. [[952]] körül [[normannok|normann]] uralom alá került a félsziget. Connan rennes-i gróf (†[[992]]) fia Geoffroi (†[[1008]]) felvette a hercegi címet, amely [[1066]]-ban az [[angolok|angol]] Plantagenet-, majd [[1213]]-ban a [[franciák|francia]] Capet-ház egyik oldalágára szállt. III. János (†[[1341]]) utód nélküli halála után a [[breton örökösödési háború]]ban az angolpárti John Monfort legyőzte a francia Blois Károlyt (†[[1364]]), s megszerezte a hercegi címet. A százéves háború után ismét francia fennhatóság alá került.
