„Alfred Kinsey” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Élete |
a kisebb formai javítások |
||
1. sor:
'''Alfred Charles Kinsey''' (Hoboken, [[1894]]. [[június 23.]] – Bloomington, [[1956]]. [[augusztus 25.]]), amerikai [[biológus]], az [[entomológia]] és a [[zoológia]] professzora, a később róla elnevezett [[Kinsey Intézet|kutatóintézet]] alapítója. Az emberi szexualitással foglalkozó kutatásai radikálisan átalakították a nyugati világ szexualitásról való gondolkodását.
== Élete ==
Kinsey [[1894]]-ban született, erősen vallásos, konzervatív családban. Már fiatalon nagy érdeklődést mutatott a természet iránt. Apja nyomására azonban mérnöknek kezdett tanulni a [[Stevens Institute of Technology]]-ban, ám két év után otthagyta az egyetemet. [[1916]]-ban egyetemi diplomát szerzett [[biológia|biológiából]] és [[pszichológia|pszichológiából]] a [[Bowdoin College]]-ban. Tanulmányati a [[Harvard Egyetem|Harvard]]on folytatta, ahol [[1919]]-ben doktori fokozatot szerzett. Tudományos munkásságának középpontjában a [[gubacsdarázs|gubacsdarazsak]] álltak.
Kinsey [[1921]]-ben feleségül vette [[Clara Bracken McMillen]]t, négy gyermekük született. Kinsey [[biszexuális]] irányultságát számos független forrás is megerősítette.<ref>James H. Jones: ''Alfred C. Kinsey : A Public/Private Life'' (W W Norton & Co , 1997) ISBN 0393040860</ref>
== A Kinsey-jelentés ==
Kinsey-t gyakran a [[szexológia]], az emberi szexualitás tudományos tanulmányozásának megalapítójaként tartják számon. A szexualitás témájával az [[1930]]-as években kezdett foglalkozni. Egy [[1935]]-ös előadásában a „későn házasodás” (vagyis a szexuális önmegtartóztatás) káros fiziológiai hatásairól elmélkedett. Ezt követően a [[Rockefeller Alapítvány]] támogatásával nagyszabású kutatási programba kezdett. A kutatási eredményeket két kötetben (az ún. ''Kinsey-jelentés'') publikálta. Az 1948-ben megjelent első kötet<ref>Alfred C. Kinsey, Wardell B. Pomeroy, Clyde E. Martin: ''Sexual Behavior in the Human Male'' (W.B. Saunders, 1948) ISBN 0-253-33412-8</ref> a férfiak, az 1953-ban megjelent második kötet<ref>Alfred C. Kinsey, Wardell B. Pomeroy, Clyde E. Martin: ''Sexual Behavior in the Human Female'' (W.B. Saunders, 1953). ISBN 0-253-33411-X.</ref> a nők szexuális viselkedésével foglalkozott.
=== A Kinsey-skála ===
{{
Kinsey visszautasította a [[szexuális irányultság]] hagyományos kategóriáit ([[heteroszexuális]], [[homoszexuális]], [[biszexuális]]). Véleménye szerint a szexualitást olyan kontinuumként ''(Kinsey-skála)'' kell felfogni, amelynek egyik végpontján (0-s érték) a kizárólag [[heteroszexuális]], a másik végpontján (6-os érték) a kizárólag [[homoszexuális]] irányultságú emberek találhatók. Az emberek többsége valahol a két véglet között található. A szexuális ingerekre nem reagálókat ([[aszexuális]]ok) az X kategóriába sorolta.
=== Statisztikai adatok ===
A jelentés szerint a férfiak 46%-a reagált élete során legalább egyszer azonos neműekkel kapcsolatos ingerre, 37%-uknak homoszexuális kapcsolata is volt.<ref>Kinsey (1948), 656.o.</ref> A 20 és 35 év közötti férfiak 11,6%-a azonos mértékben vonzódik nőkhöz és férfiakhoz,<ref name="autogenerated1">Kinsey (1948), 651.o.</ref> 10%-uk élete során legalább három évig döntően homoszexuális irányultsággal rendelkezett.<ref name="autogenerated1" /> A 20 és 35 év közötti egyedülálló nők 7%-a, a férjezett nők 4%-a vonzódik azonos mértékben a férfiakhoz és a nőkhöz.<ref>Kinsey (1953), 499.o.</ref> A 20 és 35 év közötti nők között 2-6%-ra tehető a döntően homoszexuális irányultságú nők aránya.<ref>Kinsey (1953), 488.o.</ref>
=== Kritikák ===
A kutatás módszertanát számos kritika érte. Egyrészt a mintában jelentősen felülreprezentáltak voltak bizonyos társadalmi csoportok (a megkérdezettek 25%-a [[börtön]]viselt, 5%-a [[prostituált]] volt). Másrészt csak olyan emberek adatait tartalmazta, akik hajlandóak voltak a kutatásban részt venni. Mivel a [[szexualitás]] az [[1940]]-es évek [[USA|Amerikájában]] tabutémának számított, ez is torzított mintát eredményezett.
A kritikákra válaszolva [[Paul Gebhard]], az Kinsey által alapított intézet későbbi vezetője, fejlett statisztikai módszerekkel próbálta a mintát megtisztítani a fent említett torzító hatásoktól. Az [[1973]]-ban publikált jelentés<ref>Paul H. Gebhard és Alan B. Johnson: ''The Kinsey Data: Marginal Tabulations of the 1938-1963 Interviews Conducted by the Institute for Sex Research'' (Indiana University Pressm, 1998) ISBN 0253334314</ref> szerint – a kutatók legnagyobb meglepetésére –, a megtisztított adatok nem tértek el jelentősen a Kinsey által korábban publikáltaktól.
== Jegyzetek ==
{{források}}
== Külső hivatkozások ==
* [http://www.kinseyinstitute.org/ A Kinsey Intézet honlapja]
* [http://www.pbs.org/wgbh/amex/kinsey/ American Experience – Kinsey]
| |||