„Amália hessen–darmstadti hercegnő” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: következő hozzáadása: ru:Амалия Гессен-Дармштадтская |
a kisebb formai javítások |
||
11. sor:
'''Amália hessen–darmstadti hercegnő''', férjezett '''Amália badeni hercegné''' ([[Német nyelv|németül]]: ''Prinzessin Amalie von Hessen–Darmstadt, Erbprinzessin von Baden'', teljes nevén ''Amalie Friederike''; [[Prenzlau]], [[1754]]. [[június 20]]. – [[Bruchsal]], [[1832]]. [[július 21]].) hessen–darmstadti hercegnő, házassága révén badeni trónörökös hercegné.
== Élete ==
[[Fájl:Wappen-HD.png|balra|70px]]
Amália Friderika hercegnő [[1754]]-ben jött világra [[IX. Lajos hessen–darmstadti őrgróf]] és [[Henrietta Karolina pfalz–zweibrückeni hercegnő]] negyedik gyermekeként, egyben harmadik leányaként a nyolc utód közül. A hercegnő húsz éves korában, [[1774]]. [[július 15.|július 15]]-én [[Darmstadt]]ban házasságra lépett unokatestvérével, Károly Lajos badeni trónörökös herceggel (1755–1801). Előre elrendezett frigyről volt szó, mely a kezdetektől fogva működésképtelennek bizonyult. Amália hercegnő egyedül volt, kényelmetlenül érezte magát a badeni uralkodói udvarban. Apósa, [[Károly Frigyes badeni nagyherceg|Károly Frigyes badeni őrgróf]] rideg magatartását nem tudta ellensúlyozni népszerű felesége és egyben Amália hercegnő anyósa, [[Karolina Lujza hessen–darmstadti hercegnő]] jelenléte sem. A trónörökösné gyakran kifogásolta nála egy évvel fiatalabb férje gyermekes viselkedését és a badeni udvar egyszerűségét, mely éles ellentétben állt a hercegnő által megismert porosz és orosz udvartartásokkal. Anyósa [[1783]]-as halála után Amália hercegnő lett a badeni udvar első hölgye; noha sógornőivel és a badeni uralkodó második feleségével, Luise Karoline Geyer von Geyersberg bárónővé továbbra sem találta meg a közös hangot. Reprezentatív kötelességei ellenére [[1803]]-ban Bruchsal kastélyába vonult vissza.
25. sor:
* [[Vilma hesseni nagyhercegné|Vilma Lujza hercegnő]] (1788–1836), házassága révén Hessen nagyhercegnéje.
Férje [[1801]]-es halálát követően a trón várományosa Amália hercegnő egyetlen életben maradt fia, Károly herceg lett. A trónörökös [[1806]]-ban kénytelen volt nőül venni Stéphanie de Beauharnais grófnőt és francia császári hercegnőt, így erősítve meg a kapcsot Baden és Franciaország között. Mint [[I. Napóleon]] nagy ellensége, Amália hercegnő mindent elkövetett annak érdekében, hogy megakadályozza a frigyet; erőfeszítéseit végül nem koronázta siker. Az özvegy hercegné annak ellenére nem kedvelte a francia császárt, hogy az uralkodó [[1803]]-ban felajánlotta számára Bruchsal kastélyát mint állandó otthont, illetve Rohrbach kastélyát nyaralónak; és az uralkodó rendszeres életjáradékot eszközölt ki a hercegnő számára.
Az özvegy hercegné részt vett a Napóleon bukása után tartott [[bécsi kongresszus]]on, ahol ő és második leánya, az orosz cárné együttes rábeszélésére [[I. Sándor orosz cár]] kiállt Baden mellett. A nagyhercegség a háború alatt Napóleon szövetségeseként lépett fel; de ennek ellenére is megtarthatta a harcok során szerzett területeit a bécsi döntések értelmében.
31. sor:
Amália hercegné élete utolsó éveit visszavonultan töltötte el bruchsali rezidenciájában. Itt érte a halál [[1832]]. [[július 21.|július 21]]-én, hetvennyolc éves korában.
== Források és irodalom ==
{{
{{Fordítás|de|Amalie von Hessen-Darmstadt|oldid=56728805|n=az|4=német}}
* Schiener, Anna: ''Markgräfin Amalie von Baden (1754–1832)''; Verlag Friedrich Pustet, Regensburg, 2007
| |||