„Dráva-sík” változatai közötti eltérés

a
kisebb formai javítások
a (→‎Növényzete: rendez)
a (kisebb formai javítások)
A '''Dráva-sík''' tökéletes síkság. A tengerszint felett 96–110 m-rel terül el, tehát teljes magasságkülönbsége mindössze 14 m. Átlagos relatív reliefe 2 m/km² – ez nyugaton magasabb egy kissé. A Dráva árterülete a Baranya megyei szakaszon erősen kiszélesedik, ezért a felszín több mint fele ártéri síkság; 35%-a alacsony ármentes síkság – ezt [[futóhomok]]kal fedett, enyhén hullámos síksági részek tagolják. Legjellemzőbb formái az elhagyott meanderek.
 
A terület nagy része a [[Duna-Dráva Nemzeti Park]]hoz tartozik.
 
== Vízrajza ==
A rétegvizek nyilvántartott mennyisége 1–1,5 millió m³/km². A 100 m alatti mélységekből az artézi kutak helyenként 500 l/perc feletti vízhozamokat is produkálnak a felső pannon korú folyóvízi üledékekből, de ezek hasznosítását korlátozza a nagy vastartalom. [[Felsőszentmárton]]nál 40 °C-nál melegebb hévizet tártak fel. A felszínközeli vizek nitrátosodása miatt több kis település vízellátása csak ideiglenes.
 
{{Bővebben|A Dráva-sík vízrendszere}}
 
== Éghajlata ==
A fő elemek közül a kontinentális hatás érvényesül a legkevésbé. Ezek a hatások a bonyolult vízrajznak köszönhetően változatos mikroklímákat alakítottak ki. A terület alapvető éghajlata nyugaton mérsékelten meleg és nedves, keskeny, középső részen mérsékelten meleg és mérsékelten nedves, a legnagyobb, kelet felé eső részén pedig meleg és mérsékelten nedves.
 
A napsütés nyugat és délnyugat felé fokozatosan csökken: kisebb, mint az alföldeken. A hőmérséklet ingadozása ennél kisebb. A nyár kevésbé forró, a tél kevésbé zord, mint az alföldeken. A későtavaszi és koraőszi fagyok ritkábbak.
 
A csapadék eloszlása kevéssé szeszélyes. Az uralkodó szélirány északi.
== A Dráva-sík talajai ==
 
A kistáj legnagyobb részén folyóvízi üledékeken kialakult talajokat találunk; a Dráva [[Meander (folyókanyarulat)|meandereinek]] sorozatos kialakulása és lefűződése következtében az egyes típusok többnyire szórtan, mozaikos foltokban helyezkednek el. Másodlagos jelentőségű a [[holtág]]ak antropogén feltöltése, valamint a kiszáradó felszíneken kialakult [[defláció]]. A talajok fejlődésére jelentős hatást gyakorol a talajvíz szélsőséges, a folyóhoz igazodó ingadozása. A Dráva közelében a humuszosodás, kifejlődését a rendszeres hordalékborítás akadályozza, ezért itt magasabb humusztartalmú területek csak a mélyvonulatokban találhatók.
 
A talajképző üledék a Dráva árterén döntően iszapos vályog, homokos vályog és homok. A mélyebben fekvő részeken agyagos vályog és iszapos-agyagos vályog is előfordul. Jellemző, hogy a mélyebben fekvő részeken az iszapos fedő vastagabb. A folyótól távolodva egyes részeken az agyagos, máshol a homokos jelleg erősödik.
== Növényzete ==
 
{{Bővebben|A Dráva-sík növényzete}}
 
A terület a [[zárt tölgyes öv]]be tartozik, de természetes növényzetének elsöprő többségét mezőgazdasági kultúrák helyettesítik. A természetes(hez közeli) növénytakaró hellyel-közzel csak a vízfolyások (egy része) mentén maradt meg: a síkságot zöld szalagokként tagolják a Dráva és a lefűződött holtágak mentén növő [[galériaerdő]]k; ezek a [[Duna-Dráva Nemzeti Park]] részeiként védett természetvédelmi területek.
A [[kistáj]] nyugati része a [[Közép-dunai faunakerület]] [[Illiricum faunakörzet|illír faunakörzet]]ének [[Praeilliricum faunajárás|Dráva-menti faunajárás]]ába tartozik. A Dráva-mente és az [[Eupannonicum faunajárás]] ''(Nagyalföld)'' határának a [[Maty]]-[[Máriagyűd]] vonalat tekintik; e vonal körül a Dráva-sík keleti része [[állatföldrajz]]i szempontból átmeneti tartomány, amiben keverednek az '''Eupannonicum''' és az '''Illiricum''' elemei.
 
{{Bővebben|A Dráva-sík állatvilága}}
 
== Társadalom- és településföldrajz ==
131 512

szerkesztés