„I. Magnus norvég király” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
{{egyért2|a norvég királyról|I. Magnus (egyértelműsítő lap)}}
 
'''I. Magnus Olafsson''' vagy '''Jóságos Magnus''' ([[1024]].<ref name=nagylexikon>'''Magyar Nagylexikon''', ''főszerkesztő:'' Élesztős László, Magyar Nagylexikon Kiadó, Budapest, 2001, 12. kötet, 395. oldal</ref><ref>http://www.mittelalter-genealogie.de/mittelalter/koenige/norwegen/magnus_1_der_gute_koenig_1047.html</ref> [[április]]a/[[június]]a<ref>http://fmg.ac/Projects/MedLands/NORWAY.htm#_Toc189819779</ref> &nbsp;–&nbsp;[[1047]]. [[október 25.]]<ref name=nagylexikon/>) [[Norvégia]] királya ([[1035]] – [[1047]]) és az [[1042]]-es örökösödéis szerződés alapján<ref name=enciklopedia>'''Világtörténelmi Enciklopédia II.''' (''Kleine Enzyklopädie – Weltgeschichte'', Leipzig, 1979); Magyar kiadás: Kossuth Könyvkiadó, 1982, ISBN 963 09 1831 5, fordították: Dalos György, Hollós Alfréd, Réthelyi Károlyné, Sarlós Mariann, Szalontai Sándorné, Széll Jenőné és Tandori Dezső Világtörténelmi Kisenciklopédia-beli (1972) fordításainak felhasználásával Máthéné Glavina Zsuzsa, Héjja Zsuzsa, Hollós Alfréd, Ólmosi Zoltán, Pártos Gyula, Szalontia Sándorné és Taraba János, 791. oldal</ref> [[Dánia]] királya ([[1042]] – [[1047]]) volt,.
 
[[II. Olaf norvég király|II. (Szent) Olaf]] törvénytelen fiaként született<ref name=nagylexikon/><ref name=uralkodok/><ref name=uralkodok>'''Uralkodók és dinasztiák''' (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János, 439. oldal</ref>, [[1028]]-ban el kellett hagynia hazáját<ref name=csiffary>Csiffáry Tamás: '''Európai uralkodók könyve''', Könyvmíves Könyvkiadó, Budapest, 2008, ISBN 978 963 9898 06 6, 218. oldal</ref>, [[Novgorod]]ban [[I. Jaroszláv kijevi nagyfejedelem|Bölcs Jaroszláv nagyfejedelem]] udvarában nevelkedett, ahonnan [[I. Knut dán király|Nagy Kanut]] halála ([[1035]]) után tért vissza. Ugyanazok a norvég nemesek, akik apját elűzték, fellázadtak Knut fia Svend<ref name=uralkodok/> és a dán ellen uralom ellen, visszahívták Magnust<ref name=csiffary/> és trónra segítették<ref name=nagylexikon/>. [[1038]]-ban [[II. Hardeknut dán király|II. Hardeknuttal]] kötött egy örökösödési szerződést, hogy amelyikük túléli a másikat, egyesíti a dán és a norvég koronát<ref name=uralkodok/>. Ennek alapján [[1042]]-ben követte őt a dán trónon, bár az alkirállyá kinevezett [[II. Svend dán király|Svend Estridsen]] (Estrid, Knut nővérének a fia) is magának követelte a trónt<ref name=uralkodok/><ref name=csiffary/>. [[1043]]-ban fontos csatát nyert Dániától délre, [[Lyrskov Hede]] mellett, ekkor szerezte melléknevét is. Ugyancsak a Hardeknuttal kötött szerződés alapján magának követelte az angol trónt is, és támadással fenyegette Angliát, de a dániai harcok miatt erre nem került sor. A dánok többsége Magnust támogatta, mert szükségük volt a segítségére Jütland déli részén, a szláv vendek ellen, és Magnus több csatában is legyőzte Svendet<ref name=uralkodok/>. Svend Estridsen ennek ellenére nem adta fel a harcot, és számos összecsapásra került sor. A király Svendet Dánia grófjává nevezte ki<ref name=csiffary/>. Amikor Magnus nagybátyja, [[III. Harald norvég király| Harald Sigurdsson]] [[1045]]-ben visszatért Konstantinápolyból, a két férfi egyezséget kötött, hogy közösen uralkodnak<ref name=uralkodok/>. Így [[1046]]-ban meg kellett osztania a norvég trónt Haralddal<ref name=csiffary/>. [[1047]]-ben [[III. Anund svéd király]] segítségével Magnus kiszorította Svendet Dániából. Svend nem tudott elég erőt gyűjteni és [[Skåne tartomány|Skåne]] svéd tartományba menekült. Magnus [[1047]]-ben halt meg egy balesetben, leesett a lováról<ref name=csiffary/>. Halála előtt állítólag Svendet nevezte meg örökösének Dániában és Haraldot Norvégiában. A testét Norvégiába vitték és a [[trondheim]]i katedrálisban temették el, ahol apja is nyugodott. Halálával megszakadt [[II. Olaf norvég király|Szent Olaf]] egyenesági leszármazottjainak uralkodó dinasztiája és csak [[1280]]-ban, [[II. Erik norvég király|II. Erik]] személyében került újra a trónra, aki Magnus lánytestvérétől származott.
99 265

szerkesztés