„Fok” változatai közötti eltérés

20 bájt hozzáadva ,  10 évvel ezelőtt
a
kisebb formai javítások
a (kisebb formai javítások)
Több helyen használatos a '''fok''' [[mértékegység]]ként.
 
== Mérések ==
=== Szög ===
{{Bővebben|Fok (szög)}}
Szögmérésben a fok a derékszög 90-ed része, jele °. Ennek hatvanad része az '''ívperc''', ennek a hatvanad része pedig az '''ívmásodperc'''.
 
A szögmérésben használatos még a [[radián]] egység is.
 
=== Hőmérséklet ===
Hőmérsékletegységként többfajta fok ismert. [[Európa|Európában]] a [[kontinens]]en leggyakoribb a [[Hőmérséklet#Celsius-skála|Celsius-skála]] (°C) használata, melyben a 0 °C a víz fagyáspontja, a 100 °C a víz forráspontja normál légköri nyomáson.
 
További egységek:
* [[Réaumur-fok]] (°R), a víz 0 °R-on fagy és 80 °R-on forr fel.
* [[Fahrenheit]]-fok (°F), a víz 32 °F-on fagy meg és 212 °F-on forr fel.
* [[Kelvin]], a víz 273,15 K hőmérsékleten fagy és 373,15 K hőmérsékleten forr fel; a Kelvin nem igazán „fok”, mivel sem a nevében, sem a jelölésében nem szokás azt használni; [[SI-alapegység|SI alapegység]]
 
=== Alkoholfok ===
[[Alkohol]]tartalmú italoknál az alkoholtartalmat jelzi [[térfogatszázalékban]]. <!-- remélem tényleg… -->
 
=== A fok jele ===
A fok jelének helyesírása eltér a többi mértékegységétől, bár erről ''[[A magyar helyesírás szabályai]]'' nem ír. A fok jelét, ha egyedül áll (például szögeknél), akkor a mérőszámhoz közvetlenül írjuk, például: 23°. Viszont az olyan fokoknál, ahol egy betű is társul a ° szimbólumhoz (például a Celsius-fok [°C]), már különírjuk: 6 °C.
 
A [[Unicode|Unicode-ban]], „a fok jele” U+00B0 (°). Ennek [[HTML]]-kódja: <code>&amp;deg;</code>.
 
== Földrajz ==
A [[hajózás]]ban fontos szerepet játszanak a part közeli, magas vagy a vízbe élesen benyúló szárazföldi alakulatok, melyeket a '''fok''' utótaggal látnak el (például: [[Jóreménység-fok]], [[Horn-fok]]). Ezek a part menti tájékozódásban segítenek, illetve veszélyességüknél fogva figyelmet érdemelnek a hajósok részéről.
 
A fok mint vízföldrajzi-tájgazdálkodási fogalom, jelenti egy folyó medre és ártere közötti oldalirányú medret vagy csatornát, amin a folyó vize áradáskor kifolyik az ártérre, apadáskor pedig vissza. A fok ilyen értelemben jelenik meg olyan helynevekben, mint pl. Siófok, minthogy a Sió folyó a Balatonból ered, másképpen fakad, vagy Foktő település a Duna mellett, vagy a Tiszai-alföldön Nagy-fok, Fok-lapos, stb.
A fok gazdálkodástörténeti szerepét leginkább Andrásfalvy Bertalan tárta fel a Duna mentén, ill. Bellon Tibor és Molnár Géza a Tiszai-alföldön (ártéri gazdálkodás, fokgazdálkodás).
A fokokat a modernkori vízrendezések betömték, elgátolták; és az iparszerű vízgazdálkodás a töltésezéssel áttért az árvizek oldalirányú felduzzasztására, a csatornázással a többletvizek mielőbbi és minél teljesebb levezetésére, ami a kevés csapadékot kapó alföldi területek súlyos és rendszerszerű vízkészlethiányát okozza. Az alföldi vízháztartási problémák rendezésének, az árvizek, és a vízkészlethiány hosszú távú megoldásának a kulcsa a fokok, vagyis az oldalirányú vízkivezetés használatának felújítása, és a tájhasználat ehhez kapcsolódó igazításával a táj vízpuffer kapacitásának növelése.<ref>http://www.elotiszaert.hu/,
http://5mp.eu/fajlok/barka/ha_tan_20v_abraval2_www.5mp.eu_.pdf</ref>
 
* [[fok (szög)]]
 
== Hivatkoások ==
{{források}}
 
131 512

szerkesztés