„Hamza D. Ákos” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Dátumkékítés és dátumtoldalékolás javítása |
a kisebb formai javítások |
||
25. sor:
'''Hamza D. Ákos''' ([[Hódmezővásárhely]], [[1903]]. [[szeptember 1.]] – [[Jászberény]] [[1993]]. [[május 16.]]) magyar festőművész, filmrendező.
== Életrajz ==
Hódmezővásárhelyen született 1903-ban. Gyermekként érzelmileg a [[Jászság]]hoz, elsősorban [[Jászberény]]hez kötődött, ahol nagyapja, Hamza Pál néptanító volt. Az elemi iskola harmadik osztályát a szolnoki Abonyi úti Állami Elemi Népiskolában, középiskolai tanulmányait a Verseghy Ferenc Gimnáziumban végezte (1909-1913).
A Képzőművészeti Akadémián festészetből [[Csók István]], szobrászatból [[Kisfaludi Strobl Zsigmond]] tanítványa volt. 1924-ben diplomázott.
1925-ben Párizsba utazott és a [[Colarossi]], [[Julien Akadémia]]n tanult. Kiállított. Színházi és film díszletfestő. Stúdióban kifutófiú, rendezőasszisztens. Díszletrésztervező, lakberendező, tervező. Rajzfilmnél is dolgozott. Kb. 20 film segéd és gyártásvezetője.
Az akadémiai tanulmányokkal egy időben a 1926-tól a budapesti Pázmány Péter Tudomány Egyetem jogtudományi egyetemét is elvégezte.
Tanulmányainak befejeztével állami ösztöndíjat kapott. Itt a Grande Chaumiéret látogatta. Részt vett néhány csoportos kiállításon, első egyéni tárlatát 1929-ben a párizsi Miromesnil Galériában rendezték meg. A kritikusok a [[Párizsi Iskola]] képviselői közé sorolták, és ettől kezdve hű is maradt a modern művészet számára legkifejezőbb és legszabadabb irányzatához.
1930-ban Párizsban [[Hegedűs Tibor]] rendező munkatársa a [[Paramount]] két magyar verziójú filmjénél ([[Kacagó asszony]], [[Az orvos titka]]).
41. sor:
1987-ben látogatott haza Jászberénybe, ahol nagyszabású kiállítást rendeztek tiszteletére és a város díszpolgári címmel tüntette ki. Ennek hatására 1989-ben a házaspár úgy döntött, hogy végleg hazaköltözik. Jászberény egy kertes házat ajánlott fel Hamzának, melyben haláláig - 1993. május 16-áig lakott. Ebben az épületben kapott helyet a jelenleg is működő [[Hamza Múzeum]].
== Filmes pályafutása ==
Párizsi évei alatt ismerkedett meg [[René Clair]] asszisztenseként az erőteljesen kibontakozó filmművészettel. 1930-ban [[Hegedűs Tibor]] rendező munkatársa a [[Paramount]] két magyar verziójú filmjénél ([[Kacagó asszony]], [[Az orvos titka]]). Közben tanulmányutat tett Olaszországban és Németországban is.
[[Fájl:Hamza és felesége.jpg|Hamza D. Ákos és felesége, Hamza Lehel Mária|thumb]]Párizsban ismerte meg (1926) és vette feleségül Hamza Lehel Máriát (1933).
[[1936]]-ban együtt tértek vissza Magyarországra, s a festészeten túl Hamza figyelme erőteljesen fordult a filmművészet felé, amely közel két évtizedre meghatározta művészi érdeklődésének irányát. [[1937]]-ben saját gyártó vállalatot alapított ''(Hamza Film)'', egy évre rá gyártásvezetői munkákat is ellátott.
Játékfilmrendezőként 1940-ben [[Herczeg Ferenc]] népszerű dzsentritörténetével, a [[Gyurkovics fiúk (film)|Gyurkovics fiúk]] című filmmel mutatkozott be. Munkái közül a környezet megválasztásával emelkedik ki az [[1942]]-ben rendezett [[Külvárosi őrszoba]].
[[1943]]-ban készült a [[Ragaszkodom a szerelemhez]] című nagy sikerű társalgási vígjátéka, melynek a rendezésén túl a forgatókönyvét is ő írta.
[[1944]]-ig tíz játékfilmet rendezett, köztük néhány ''[[Bűnös vagyok]]'' (1941), ''[[A láp virága]]'' (1942), ''[[Egy szoknya, egy nadrág]]'' (1943) később is vihart kavart. [[Fájl:Egy szoknya.jpg|Az ''[[Egy szoknya, egy nadrág]]'' stábja|thumb]]1944-ben a cenzúra nem engedte humanista hangvételű filmjének ([[Egy fiúnak a fele]]) bemutatását, és magát a rendezőt, Hamza D. Ákost a filmrendezéstől is eltiltotta.
1945: a Filmszakszervezet elnöke lett, de hamar lemondott. A MAFIRT gyártási igazgatója, de saját kölcsönző vállalatát is fenntartotta. Magyarországon utolsó filmjét [[1948]]-ban rendezte.
1949-ben Rómában telepedett le ideiglenesen, ahol filmeket rendezett (''Különös találkozás – Strano appuntamento'' (1950. Olaszország). Rendező, társíró. ''[[A szép arany Tiberisz]] – Il Bell Tevere d Oro'' (1951. Olaszország, rendező), és ismét foglalkozott festéssel, műtermi kiállításon mutatkozott be új műveivel.
[[1953]]-ban [[Brazília|Brazíliába]] kapott meghívást a [[Maristelle]] filmvállalattól, mint filmrendező. A Maristelle Filmgyár alapítója, [[Marinho Audra]] hat film megrendezésére szóló megbízással hívta a dél-amerikai országba, ahol anyagi okok miatt végül csak egy filmje valósult meg 1955-ben ([[Ki ölte meg Anabellát]]? - Quem matou Anabela?). Ezt követően több produkcióban is szakmai tanácsadóként működött közre (''Pensao de donna Stella''; [[Amazonas]]; ''Doutora e muito viva'', stb.), majd festészeti és szobrászati hivatásának szentelte idejét.
[[Sao Paulo]]ban telepedtek le feleségével, [[Hamza Lehel Mária]]val, aki divat- és látványtervezéssel, valamint újságírással foglakozott – a Dél-Amerikai Magyar Hírlap „Női szemmel” című rovatát vezette (munkásságát később a Brazil Újságírók Szakszervezete kitüntetéssel jutalmazta).
103. sor:
* [[Pensao de donna Stella]] /brazil film/ (1956) szüzsé és művészeti tanácsadó
== Képzőművészete ==
Hamza képzőművészeti életműve ismert részének alkotásai túlnyomórészt Brazíliában születtek. Figurális kompozíciók mellett szín- és térproblémákkal foglalkozó, lírai absztrakt képeket, plasztikákat alkotott. Alkotásain a hullámzó, spirális vonalú ritmusok dinamikája van túlsúlyban, mintegy az élet változékonyságának, szüntelen folyamatának és önmagába való visszatérésének lenyomata. A művész azonban nem vész el a szüntelenül változó élet folyamatának puszta szemlélésében, hanem odafigyel az emberi drámákra, szenvedésekre, törekvésekre, sőt a néző figyelmét és együttérzését utalással és jelképes ábrázolással irányítja feléjük. Szimbolikus látásmódja számára az ember ellentmondásosságával együtt művészetének központi szereplője akkor is, amikor figurális alkotásain drámai feszültséggel telített vásznát nézzük, de akkor is, amikor az elembertelenedett város betonrengetegét ábrázolja. Művészetéhez akkor kerülhetünk közel, ha a képek tartalmát, hangulatát tekintjük hangsúlyosnak a formai elemekkel szemben. Külön lehetne szólni a változatos, tiszta színhatások meghatározó jellegéről, melyek szerepe a mondanivaló szempontjából kap hangsúlyt, sok vonatkozásban festészetének hazai indíttatására és keletkezésére is utal. Sajátos művészete egyetlen irányzathoz vagy csoporthoz sem köthető igazán.
111. sor:
=== Fontosabb kiállításai ===
* 1929.: Galerie Miromesnil – Párizs
* 1950.: Műteremkiállítás – Róma
* 1955.: Galeria Portinari – Sao Paulo
* 1959.: Műteremkiállítás – Sao Paulo
* 1969.: Club Allemand – Pernambuco
* 1970.: Galerie Empetur – Pernambuco
* 1971.: Club Transatlantico – Sao Paulo
* 1971.: Biblioteca Presidente Kennedy – Sao Paulo
* 1972.: Künstlerhaus – Bécs
* 1972.: Galerie Transposition – Párizs
* 1973.: Galerie Margelik – München
* 1976.: Sociedade Hippica – Campo Grande
* 1976.: Centro Cultural A. Z. Flosi – Campos de Jordan
* 1978.: L. A. Centro D’Arte e di Cultura – Cuneo
* 1982.: G. Magimawa Centro D’Arte Moderna – Torino
* 1983.: Centro de Artes Art Staroup – Sao Paulo
* 1987.: Magyar Ház – Sao Paulo
* 1987.: [[Jász Múzeum]] – Jászberény
* 1987.: [[Szolnoki Galéria]] – Szolnok
* 1992.: Művelődési Ház – Jászárokszállás (B. Jánosi Gyöngyivel és Sisa Józseffel)
* 1992.: Művelődési Ház – Jászapáti (B. Jánosi Gyöngyivel és Sisa Józseffel)
* 1993.: Tanítóképző Főiskola Gyakorló Általános Iskola Galéria – Jászberény
* 1995.: Állandó kiállítás nyílik műveiből a Hamza Múzeumban – Jászberény
* 1995.: [[Gellért Szálló]] – Budapest
* 1998.: [[Kassák Múzeum]] – Budapest
* 2004.: [[Szent István Egyetem Jászberényi Főiskolai Kar]] – Jászberény
* 2005.: Brazil Nagykövetség – Budapest
* 2006.: „A magyar származású nyugati képzőművészek I. világkiállítása” – Budapest
* 2007.: „[[Tropicalia]]” című kiállítás – Jászberény
* 2008.: Művelődési Ház – Jászfényszaru
* 2009.: Fő Tér Galéria – Gyöngyös
== A Hamza hagyaték, a Hamza Múzeum megszületése ==
{{
[[Fájl:Hamza Lehel Mária divatrajzai 02.JPG|Hamza Lehel Mária divatrajza|thumb]]Halálát követően megkezdődött a hagyaték múzeummá szervezése, melynek eredményeként [[1995]]-ben nyitotta meg kapuit a [[Hamza Múzeum]]. A festészeti életmű legjelentősebb és legjobban feldolgozott, értékelt és bemutatott egysége az az absztrakt, nonfiguratív anyag, amelynek egy része a múzeum állandó kiállításán látható. Hamza mintegy 200 festményt és kilenc szobrot hagyott a Jászságra, amely hagyaték utóbb Jászberényre szállt. (Ebből helyhiány miatt csak a kilenc szobor és 40 festmény látható az állandó tárlaton.)
Szintén állandó kiállításon láthatók [[Hamza Lehel Mária]] 1949 és 1965 közötti időszakból való divatrajzai. (A mintegy 500 db alkotásból kb. 40 elérhető a nagyközönség számára - szintén helyhiány miatt).
Az intézmény ma [[Hamza Gyűjtemény és Jász Galéria]] néven Hamza D. Ákos művészeti életművének kutatása, feldolgozása, bemutatása mellett – a művész egykor kifejezett gondolatait hordozva – a [[Jászság]] gazdag képzőművészeti múltját igyekszik feltárni, bemutatni, s a Jász Képtár létrehozásán fáradozik. A múzeum jászsági gyűjteménye is egyre gyarapodik. Műtárgyai között a XIX. századtól napjainkig terjedő műalkotások láthatók.
154. sor:
* {{cite book|editor=B. Jánosi, Gyöngyi|title=Képek fekete-fehérben, Hamza D. Ákos a magyar filmművészetben|publihser=Hamza Múzeum Alapítványwlocation=Jászberény|year= 2000|language=magyar}}
== Külső hivatkozások ==
* [http://www.hamzamuzeum.hu Hamza Múzeum és Jász Galéria Közalapítvány]
* {{PORT.hu-person|599|Hamza D. Ákos}}
* [http://www.youtube.com/watch?v=MGkjk2F4q9k A festő Hamza]
[[Kategória:Magyar filmrendezők]]
| |||