„Heteroszexualitás” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VolkovBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: be-x-old:Гетэрасэксуальнасьць
DeniBot (vitalap | szerkesztései)
a kisebb formai javítások
1. sor:
{{Szexuális irányultság}}
A '''heteroszexualitás''' szexuális vagy romantikus vonzalom az ellenkező nemű személyek között (azaz a [[férfi]] és [[nő]] kapcsolata), és az emberek által tanúsított leggyakoribb [[szexuális irányultság]] és magatartás.
 
A kifejezést hasonlóképpen használják a nemi orientáció jelzésére, mint a [[homoszexuális]]t, és [[biszexuális]]t. Tehát a szóösszetétel elemeiben is utal a kifejezés tartalmára, eltérően a [[leszbikus]] szótól (lásd [[Szapphó]]).
8. sor:
A hetero előtag szó [[Görög nyelv|görög]] eredetű, jelentése különböző (lásd [[heterogén]]). A [[szex]] utótag [[Latin nyelv|latin]] eredetű, ebben az esetben a biológiai, társadalmi nemet jelenti, nem a szexuális aktust.
 
Az angol ''Online Etymology Dictionary'' szerint a „heterosexual” főnevet [[1920]]-tól jegyzik, a köznyelvi „hetero” rövidítést [[1933]]-től.<ref>[http://www.etymonline.com/index.php?search=heterosexuality&searchmode=none Online Etymology Dictionary] heteroszexualitás</ref>
 
A heteroszexuális kifejezés szexuális orientációként való leírása egyaránt használt önazonosításként, és a szexualitás történetében. mint definíció.
29. sor:
=== A szerelmi játék ===
[[Fájl:Happy feet 2.svg|right|150px]]
A férfiak s nők semmiben sem különböznek annyira, mint nemi alkatukban. A szerelmi játék során jelentkező élettani változások viszont mindkét nemnél rendkívül hasonlóak. Két lépcsőben alakulnak ki. Az első során mindkét nem idegrendszerének és belső elválasztású rendszerének ugyanazon kontrollmechanizmusai tevékenyek: megélénkülő véráram irányul a nemi szervekbe, a szívverés felgyorsul, akárcsak a légzés, a szembogár ([[pupilla]]) kitágul. A második lépcsőben, férfiakban és nőkben egyformán alig egy másodperces izom-összehúzódások következnek be felfokozott erotikus örömérzés kíséretében. Lásd bővebben: [[nemi aktus]].
 
A nemi aktus természetes okozata az [[orgazmus]], de nem szükségképpen.
42. sor:
Az embernél a párválasztás bonyolult társadalmi jelenség.
 
{{Bővebben|Nemi szelekció}}
 
A szexuális ízlés rendkívül változó. Nem állítható fel egy állandó tulajdonsági csoport, mi a vonzó férfit és nőt jellemzi. Nagyszámú összetevő lehet hatással a szexuális izgalomra, mint a személyiség, kinézet, szellemi képesség, öltözködés, tisztaság, neveltetés, kulturális háttér és fizikai vonzalom és az aktuális korszak elvárásai, preferált szokásai.
55. sor:
== Heteroszexuális viselkedés az állatvilágban ==
Az állatvilágban a szaporodást, az ivarérett partnerek között zajló heteroszexuális közösülés biztosítja.
{{Bővebben|Állati szexualitás}}
 
Az állatok és az ember nemi élete közti különbség már sokakat foglalkoztatott. [[Friedrich Engels]] is írt arról, hogy [[szaturnália|szaturnáliák]] valószínűleg az állatok szezonális nemi aktivitásának atavisztikus tükröződései. (Az ókori római szaturnáliákat december 17-én, a téli napforduló idején, az őszi vetés befejezésekor, ''Szaturnusz'' isten tiszteletére ülték meg. Eredete Görögországon át Mezopotámiába nyúlik vissza.) A sötétség felerősítette az emberek félelmét a haláltól, és az elmúlással éppen a nemiség alternatíváját állították szembe. Az ókori szaturnáliák érdekes maradványa a fagyöngy mai szerepe. Az ókelták ugyanis – papjaik, druidáik vezetésével – a szaturnáliák idején az erdőkben szabad folyást engedtek ösztöneiknek. A fagyöngy tulajdonképpen az erdő szimbólumaként élt tovább.
63. sor:
Az állatvilágban a nőstény csakis akkor képes és hajlandó nemi életre, mikor van megtermékenyítésre kész petéje. (Kivétel, illetve az emberek irányába mutató átmenet figyelhető meg a magasabb rendű emlősöknél: a [[emberszerűek|emberszabású majmoknál]], (de például a [[delfin]]eknél is) amelyeknél a nemi élet már nem korlátozódik a tüszőrepedés napjaira, de e körüli koncentrálódása szembetűnő.) Éppen ezért az állatvilágban a hímnek meglehetősen alárendelt szerepe van a nemi életben, hiszen az mindig a nősténytől függ. Bizonyos állatfajoknál – ilyen, például a [[nyúlfélék|nyúl]] – maga a nemi aktus váltja ki a tüszőrepedést.
 
Az állatvilágban a párválasztás a pillanatnyi véletlentől függ: amikor a nőstény, ivarzásra kész állapotba kerül, akkor általában az éppen a közelében tartózkodó hímmel oldja meg a fajfenntartást (ha eltekintünk a közösségen belüli hímek közötti hierachiától).
 
Az állatvilágban a nemi élet mindig egyformán, a vadon élő állatok esetében általában néhány másodperc alatt zajlik le. Ezzel szemben a nemi ösztönöket az embernél már kultúra szabályozza. A ember humanizálta a nemi életet, kettéválasztotta örömszerző és gyermeknemző funkcióra.
 
== Pszichológia ==
{{Bővebben|szexuálpszichológia}}
 
== Viselkedési tanulmányok ==
{{Bővebben|Kinsey jelentés}}
 
== A heteroszexualitás történelme ==
90. sor:
Noha a változások során eltűnt pár nemkívánatos tabu, de a [[szexuális forradalom]]nak néhány rossz következménye is van.
 
* A szex nemcsak, hogy aránytalan mértékben tört be a tömegkommunikációs piacra, de az ilyen vonatkozású kiadványok, filmek, reklámok, szinte egyöntetűen azt sugallják, hogy a „jó” szex, amelyhez akárkinek joga van, csupán teljesítmény ügye, a lehetséges orgazmus-képtelenség, pedig egyszerűen onnan ered, hogy a partnereknek nem megfelelő szeretkezési szokásai vannak.
* Másrészt sokakban éppen az új keletű „szabadosság” okoz feszültségeket. Bár nem kívánják feladni (az aktuális viszonyok között konzervatívabb) elveiket, de rájuk nehezedő nyomásként élik meg a „szabad szerelmet”, amivel nap, mint nap szembesülni kénytelenek, mert közösségük, szociális státuszuk, a divat, a barátok így követelik meg.
* A szexualitás súlya sokszor a dolog fizikai oldalára tolódik (partnerek száma, az aktus jellege stb), és ez mentális megterhelést okozhat; aggodalmak támadhatnak az illetőben tulajdon nemiségével kapcsolatban.
Csaknem mindenkinek vannak ilyen jellegű eseti szorongásai. A legtöbbjük átmeneti, de van, ami tartósan bénító hatású.<ref>Orvosi tanácsok otthonra. Szexuális problémák című fejezet, 552-ik oldal. ISBN 963-8475-03-X</ref>
 
Lásd még: [[szexuális problémák]], [[frigiditás]], [[identitászavar]].
105. sor:
 
== Bibliográfia ==
* Kinsey, Alfred C., et al., "''Sexual Behavior in the Human Male''". Indiana University Press. ISBN 0-253-33412-8
* Kinsey, Alfred C., et al., "''Sexual Behavior in the Human Female''". Indiana University Press. ISBN 0-253-33411-X
 
115. sor:
=== Külföldi ===
* [http://www.kinseyinstitute.org/index.html The Kinsey Institute]
* Keel, Robert O., "''[http://www.umsl.edu/~rkeel/200/hetsex.html Heterosexual Deviance]''". (Goode, 1994, chapter 8, and Chapter 9, 6th edition, 2001.) Sociology of Deviant Behavior: FS 2003, University of Missouri – St. Louis.
* "''[http://www.yaledailynews.com/article.asp?AID=24682 Heterosexual partner rights raise questions]''". The News' View, Yale Daily News Publishing Company. [[2004]]. január.
=== Magyar ===