„Itália uralkodóinak listája” változatai közötti eltérés

a
kisebb formai javítások
a (Dátumkékítés és dátumtoldalékolás javítása)
a (kisebb formai javítások)
'''Itália''' területe, amely többé-kevésbé a mai '''Olaszország''' államterületével esik egybe, a [[Nyugat-római Birodalom]] [[476]]-os bukása után megközelítőleg 1400 éven át kisebb-nagyobb államokra és városállamokra tagolódott. Ilyen volt például [[Velencei Köztársaság|Velence]], amely fölött a [[Velencei dózse|dózsék]] [[Velencei dózsék listája|egész sora]] uralkodott, vagy a [[reneszánsz]] kori gazdag városállam, a [[Medici-család]] által uralt [[Firenze]], vagy a [[Sforza-család|Sforzák]] [[milánó]]i fejedelemsége. Ilyen volt a [[Nápoly és Szicília uralkodói|Nápoly–Szicíliai kettős királyság]], amely fölött az [[Anjou-ház|Anjou-család]]nak azon ága uralkodott, ahonnan a [[Magyar Királyság|magyar]] Anjou-királyok is származtak. Ilyen volt a közel 1100 évig fennálló [[Pápai állam]], amelyet [[II. István pápa]] és [[Kis Pippin]] francia király alapítottak a [[8. század]]ban. Ám egyes területek hosszabb-rövidebb ideig külső megszállásalatt álltak. [[I. (Nagy) Károly római császár]] például megszállta Észak-Itáliát, hogy biztosítsa a pápa biztonságát az ott tanyázó [[longobárdok]]tól. Ettől kezdve a [[Frank Birodalom]] széthullásáig a [[Róma|Rómától]] északra fekvő terület e hatalmas államalakulat része volt.
 
Az egységes Frank Birodalom felbomlása után a németek szerezték meg az Itália feletti ellenőrzést. [[962]]-ben [[I. Ottó német-római császár|I. (Nagy) Ottó német király]] még a Pápai Államot is elfoglalta és ott „római császárrá” koronáztatta magát. Ezután Itália 900 éven át a [[Német-római Birodalom]] hatalmi övezetébe tartozott. A középkort végig kísérte a császár és a pápa közötti állandó hatalmi ellentét az egyházi vezetők beiktatásának jogáért („[[invesztitúraharc]]”). Bár az itáliai városállamok viszonylagos függetlenséget élveztek, valamennyien a [[német-római császár]] befolyása alatt maradtak. Itália gyakran vált a francia–német (és a francia–spanyol) nagyhatalmi háborúk hadszínterévé is.
 
A [[napóleoni háborúk]] nyomán [[1806]]-ban a [[Német-római Birodalom]] megszűnt, Észak-Itáliát a franciák szállták meg, és csatlós királyságokat (Itáliai Királyság, Nápolyi Királyság) hoztak létre, amelyek élére Napóleon saját rokonait és tábornokait állította. Napóleon veresége és a [[Bécsi Kongresszus]] ([[1815]]) után az [[Osztrák Császárság]] vetette meg itt a lábát, amely létrehozta saját csatlós államait ([[Lombard–Velencei Királyság]], [[Modena és Reggio Hercegség]], Párma, Piacenza és Guastalla hercegsége).
 
A [[19. század]] közepén a független [[Szárd–Piemonti Királyság]] harcos uralkodói, [[Károly Albert szárd–piemonti király|Károly Albert]] és fia, [[II. Viktor Emánuel olasz király|II. Viktor Emánuel]] álltak az olasz egyesítési törekvések élére, amelynek érdekében több felkelés és háború folyt le ([[1848]], [[1859]]), ezekbe a [[Francia Császárság]] is beavatkozott. Ezek eredményeként [[1861]]-ben létrejött az egységes [[Olasz Királyság]]. Az új nemzeti állam a következő fél évszázad háborúiban további terüleket foglalt el: [[1866]]-ban, a [[porosz–osztrák–olasz háború|porosz–osztrák háború]] során [[Veneto|Venetó]]t, [[1870]]-ben a [[porosz–francia háború]]t kihasználva [[Róma|Rómát]] (a [[Pápai Állam]] maradékát), majd [[1918]]-ban az [[I. világháború]]ban [[Dél-Tirol]]t, [[Görz]] és [[Gradisca]] tartományokat, és [[Trieszt]] városát szerezte meg. Olaszország államformája [[1946]]-ig [[királyság]] volt, majd kikiáltották a [[köztársaság]]ot.
 
== Osztrogót Királyság ==
{{Bővebben|Keleti gót királyok listája}}
 
== Lombard Királyság ==
{{Bővebben|Langobárd királyok listája}}
 
== Frank Birodalom ==
 
Nagy Károly hódítása után 774-ben megkoronáztatta magát Paviában a lombard vaskoronával és perszonálunióban egyesítette a Frank Királyságot az Itáliai Királysággal. Miután 800-ban császárrá koronázták, a császár elsőbbsége mellett a frank és itáliai királyi címet a birodalom megosztása miatt többnyire nem ugyanaz a személy viselte. Ez a lista az itáliai királyok listája.
 
{{Bővebben|Frank királyok listája}}
 
== Itáliai Királyság ==
{{Bővebben|A középkori egységes Itália uralkodóinak listája}}
 
== Német-római Birodalom ==
 
I. Ottótól kezdve Itália északi része, mint Itáliai Királyság a birodalom része lett. Ezután a német királyokat koronázták meg itáliai királyokká, addig interregnum volt. Ehhez Itáliába kellett utazniuk. Ezután jöhetett a harmadik koronázás, a császári.
III. Lothár halála után Észak-Itália városai saját kormányzatot nyertek a [[Német-római Birodalom|Német-Római Birodalmon]] belűl.
 
== Francia megszállás ==
{| border="1" width ="100%" border="1" cellpadding="4" cellspacing="0" style="margin: 0.5em 1em 0.5em 0; background: #f9f9f9; border: 1px #aaa solid; border-collapse: collapse;"
|-
| [[I. Napóleon|Bonaparte Napóleon]]
| [[1805]]–[[1814]]
| Bővebben lásd: [[Itáliai Királyság (1805–1814)]]
|-
|}
 
== Az egységes Olasz Királyság ([[1861]] – [[1946]]) ==
A [[19. század]] folyamán a szárd–piemonti seregek, francia segítségre támaszkodva több egymást követő háborúban ([[1848]], [[1859]], [[1860]], [[1870]]) meghódították Itália összes államát. [[Giuseppe Garibaldi|Garibaldi]] csapatai parta szálltak Szicíliában és délről észak felé vonulva foglalták el a jövendő nemzeti állam tartományait. Az [[Olasz Királyság]]ot [[1861]]-ben kiáltották ki.
 
|}
 
== Források ==
* {{kimikor}}
 
== Lásd még ==
* [[Nápoly és Szicília uralkodói]]
* [[Párma uralkodóinak listája]]
* [[Szardínia királyainak listája]]
* [[Toscana nagyhercege|Toszkána uralkodói]]
 
131 512

szerkesztés