„Kalotípia” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a commons |
a kisebb formai javítások |
||
1. sor:
A '''kalotípia''' vagy '''talbotípia''' egy [[fotográfia|fotográfiában]] használt pozitív illetve negatív [[Képrögzítési eljárások|képrögzítési eljárás]] megnevezése.
== Története ==
Bár már [[1834]]-ben elkezdte a kísérleteket, [[William Henry Fox Talbot]] [[1839]]. [[január 25.|január 25-én]] jelentette be találmányát a [[Royal Society]]nek írott levelében, viszont csupán [[1841]]-ben szabadalmaztatta.
== Pozitív eljárásként ==
[[Kép:Fishwives baiting lines.jpg|jobbra|300px|thumb|Várakozó halászfeleségek St. Andrewsban, [[David Octavianus Hill|Hill]]]]
A [[Képrögzítési eljárások|pozitív eljárások]] közül egyike a legritkábbaknak és legértékesebbeknek. Amennyiben a talbotíp negatívval együtt marad meg, értéke többszöröződik.
Az első negatív-pozitív eljárás, a ma használt legtöbb [[Képrögzítési eljárások|fotográfiai eljárás]] őse. Klórezüst kimásolópapír. Ránézetre általában matt, tónusa a téglavöröstől a barnán keresztül a bíbor-feketéig terjed, vékony papírhordozón található, a kép és hordozó azonos felületű, a képes oldal és a papír hátulja hasonlóak egymáshoz, a papírhordozó viszonylag vékony, kötőanyaga nincs.
[[1841]]–[[1857]] között volt általánosan elterjedt, a kor fotográfusai előszeretettel használták, mivel a [[fényképezés]] első évtizedében gyakorlatilag ez volt az egyetlen eljárás, amely papírképet eredményezett.
=== Anyaga ===
Kötőanyag nélküli ezüst-klorid érzékenyítésű sópapír. A képet [[ezüst]] ([[arany]]színezés esetén az ezüsthöz kötött [[arany]]) alkotja. [[1847]] után vezették be az aranyszínezést, de csak az [[1850]]-es években vált általánossá, a legtöbb, [[1850]] után készített sópapír biztos, hogy valamilyen módon külön is enyvezett. E művelet célja az volt, hogy a papír felületén egy nagyon vékony réteg képződjön, amely megakadályozza, hogy az érzékenyítő oldat túl mélyre hatoljon a papír rostjai közé, s így rontsa a kép [[kontraszt]]osságát. Sokféle enyvező anyagot használtak, például [[keményítő]]t, [[zselatin]]t, [[kazein]]t, [[tejsavó]]t és [[ír moszat]]ot is. Az [[enyv]]ezés olyan vékonyan fedte csak a [[papír]] felszínét, hogy nem képezett külön réteget, ezért a kép mindig a papír szerkezetét mutatja és matt felületű. A [[keményítő]]vel enyvezett (starch-sized) papír barnás tónusú képet eredményezett, míg a [[zselatin]]nal enyvezett papír inkább vöröses árnyalatot adott.
'''Mérete''' általában 4,3 × 6
== Negatív eljárásként ==
Szintén [[William Henry Fox Talbot]] találmánya, [[1840]]-ből, azonban később [[Eduard Baldus]], majd [[Louis-Desiré Blanquart-Evrard]] módosította, tökéletesítette. Az [[1850]]-es évek közepéig volt általánosan elterjedt, hasonlóan pozitív változatához, mára már az egyik legritkábban előforduló negatív, a fennmaradt példányok értéke igen magas.
24. sor:
A talbotíp pozitívval ellentétben kevésbé fakul, mivel az előhívás által létrehozott ezüstszemcsék jóval nagyobbak mint a kimásolópapírban keletkező kolloid finomságú ezüstéi. A kép élességének javítása céljából (a papír rostjainak árnyékát eltüntetendő a másolaton) a negatívot vagy annak egyes részeit [[viasz|viasszal]] itatták át, ez miután a kép adott részeit valamelyest elszigetelte a levegő károsító gázaitól konzerváló hatással is bírt.
=== Anyaga ===
Jól [[enyv]]ezett papír és ezüstjodid. [[Emulzió]] és kötőanyag nélküli papírnegatív. Ránézetre vöröses-sötétbarna, néha a bíbor felé hajló, ritkábban sárgás színű, matt felületű, részleteiben vagy egészében gyakran viasszal átitatva, jól ellenáll a halványodásnak. Nagyítóval jól láthatóak a papír rostjai, az ezüstszemcsék, a róla másolt pozitívon jól kivehetőek a papír rostjai okozta életlenségek.
'''Mérete''': leggyakrabban 10,1 × 12,7
== Hivatkozások ==
{{
* [http://fotomult.c3.hu Történeti Fotóeljárások Magyarországon]
* [http://albumen.stanford.edu/library/monographs/reilly/index.html Reilly, James M. The Albumen & Salted Paper Book: The history and practice of photographic printing, 1840-1895. 1980]
| |||