„Katalin vesztfáliai királyné” változatai közötti eltérés

a
kisebb formai javítások
a (Bot: következő hozzáadása: da:Katharina af Württemberg)
a (kisebb formai javítások)
'''Katalin vesztfáliai királyné''', született '''Katalin Friderika württembergi királyi hercegnő''' ([[Német nyelv|németül]]: ''Prinzessin Katharina Friederike von Württemberg, Königin von Westphalen'', teljes nevén ''Friederike Katharina Sophie Dorothea''; [[Szentpétervár]], [[1783]]. [[február 21.]] – [[Lausanne]], [[1835]]. [[november 28.]]) württembergi királyi hercegnő, házassága révén [[Vesztfáliai Királyság|Vesztfália]] királynéja és Montfort uralkodó hercegnéje.
 
== Élete ==
[[Kép:Wappen Deutsches Reich - Königreich Württemberg.jpg|balra|70px]]
Katalin Friderika hercegnő [[1783]] februárjában jött világra [[Frigyes württembergi király|Frigyes württembergi herceg]] és [[Auguszta Karolina braunschweig–wolfenbütteli hercegnő]] második gyermekeként, egyben első leányaként. A család ez idő tájt [[Szentpétervár]]ott élt a cári udvarban, mivel [[II. Katalin orosz cárnő]] a [[finnország]]i orosz területek kormányzójává nevezte ki Frigyes herceget.
* [[Napoléon Joseph Charles Paul Bonaparte]] (1822–1891), francia császári és montforti herceg, Moncalieri és Meudon grófja.
 
Az [[1813]]-as [[lipcsei csata]] után a Vesztfáliai Királyság megszűnt létezni. A királyi pár [[Franciaország]]ba menekült. Katalin Friderika édesapja azt akarta, hogy leánya váljék el Jérôme Bonapartétól és a megbukott [[Bonaparte-ház]]tól, ellenben a királyné hűséges maradt férjéhez, és önkéntes száműzetést vállalt. A királyi pár az [[ausztria]]i [[Trieszt]] városa mellett megvásárolt egy ''Villa Necker'' névre keresztelt birtokot, és itt folytattak csendes életvitelt. Itt született meg első gyermekük, az édesapja után elnevezett Jérôme Napoléon. I. Napóleon [[száz nap]]os uralma alatt Jérôme Bonaparte felesége segítségével csatlakozott fivéréhez, míg Katalin Friderikát [[I. Ferenc]] magyar király és osztrák császár őrizetbe vette férje és Napóleon támogatása miatt. A hercegnő és exkirályné családja kieszközölte a császárnál, hogy Katalin Friderika és gyermekei átkerülhessenek Württembergbe. [[1815]] márciusában érkeztek meg [[Göppingen]] városába; az ottani kastély foglyai lettek. A [[waterlooi csata|waterlooi csatát]] követően Jérôme Bonaparte csatlakozott feleségéhez és gyermekeihez a rabságban, azonban Göppingen kastélyát nem lehetett eléggé őrizni, így átszállították őket Ellwangenbe. A helyzetet [[Klemens Wenzel Lothar von Metternich]] herceg oldotta meg, aki engedélyezte a família visszatérését Ausztriába. Frigyes württembergi király megbocsátott leányának és vejének, engesztelésként Montfort uralkodó hercegévé ''(Prinz von Montfort)'' tette Jérôme Bonapartét.
 
Katalin Friderika továbbra is férjével és gyermekeivel élt, hol Ausztriában, hol [[Olaszország]]ban, hol [[Svájc]]ban. Ötvenkét éves korában, [[1835]]. [[november 28.|november 28]]-án hunyt el a svájci [[Lausanne]] városában.
 
== Források és irodalom ==
{{Fordítás|de|Katharina von Württemberg|oldid=56085954|n=a|4=német}}
* Köttelwesch, Sabine: ''Katharina von Westphalen (1783-1835)''; Helmut Burmeister és Veronika Jäger (Hrsg.): ''König Jérôme und der Reformstaat Westphalen'' c. művében, Hofgeismar 2006; 73–94 oldal; ISSN 0440-7520
* Baron du Casse (szerkesztő): ''La reine Cathérine de Westphalie: son journal et sa correspondance''; Revue Historique című lapban; 36–38. oldal, 1888
{{közvagyonkatCommonskat|Katharina Königin von Westphalen}}
 
== Külső hivatkozások ==
* [http://www.thepeerage.com/p10172.htm#i101715 Életrajzi adatok]
* [http://www.museum-kassel.de/lustik/ König Lustik!?] {{de}}
131 512

szerkesztés