„Kerka” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
DeniBot (vitalap | szerkesztései)
a kisebb formai javítások
1. sor:
A '''Kerka''', régen '''Kerkás''' ([[szlovén nyelv|szlovénül]] ''Krka,'' [[vend nyelv|vendül]] ''Kerka'') [[patak]] [[Szlovénia|Szlovéniában]] ered. [[Bajánsenye]] térségében lép be [[Magyarország]] területére és [[Muraszemenye]] térségében ömlik a [[Mura|Murába]].
 
Vízgyűjtő területe 1762  km², beleértve a Mura torkolat felett, a 2+185 szelvényben betorkolló [[Lendva (patak)|Lendvát]] is. A Kerka teljes vízgyűjtőjének nagyjából kétharmada tartozik Magyarországhoz, egyharmada Szlovéniában van. A felső határszelvénynél a szlovén területen lévő vízgyűjtő terület 110  km². A vízfolyás magyarországi szakaszának hossza 53,6  km.
 
A Kerka délkeleti iránnyal érkezik Szlovéniából és nagy ívben dél felé fordulva torkollik a Murába. Ezt a menetvonalat követi a Kerkától nyugatra a [[Szentgyörgyvölgyi-patak]], amely a [[Kebele (patak)|Kebelébe]] torkollik. A Kebele délre elhagyva az országot Szlovéniában torkollik a Lendvába, amely országhatárt képezve a Kerkába torkollik a Murában való torkollás felett körülbelül két km-rel.
 
== Főbb mellékvízfolyásai ==
A Kerka jelentős jobb parti mellékvízfolyásai a [[Kerca (patak)|Kerca]] és a [[Lendva (patak)|Lendva]] patak.
 
* A Kerca Szlovéniában ered, a vízfolyás kb. 23  km hosszú. Torkolati vízgyűjtő területe 41  km², a [[Magyarország]]ra érkezésnél 26  km².
 
* [[Lendva (patak)|Lendva]] patak a 0+000 és a 6+803 szelvényei között az országhatárt képezi Magyarország és [[Szlovénia]] között, a felette levő szakaszán teljes hosszában Szlovéniában folyik. Teljes vízgyűjtő területe 865  km², melynek közel 80%-a Szlovéniában van.
 
A Kerka jelentős bal parti mellékágai a [[Cupi]] patak a [[Medesi]] patakkal, valamint a [[Cserta]] az [[Alsó-Válicka]].
 
* A [[Cupi]] patak a közvetlen Kerka völgy ÉK-i szélén halad a Kerkával párhuzamosan. Mellékágai közül a [[Medesi]] patak a legnagyobb. Együttes vízgyűjtő területük 164  km².
 
* A [[Cserta]] patak a 16,6  km szelvénynél torkollik a Kerkába a bal parton. Az [[Alsó-Válicka|Alsó-Válickával]] együtt a vízgyűjtő területük 441 km2. Az Alsó-Válicka pataktorkolati vízgyűjtőterülete 186,5  km².
 
== Földhasználati jelleg ==
{{Bővebben|Kerka-vidék|}}
A Kerka-völgy, illetve a vízgyűjtő terület jelentős része erdő és szántó, emellett a patak átfolyik [[Lenti]] városán és falvakon, mint például [[Zalabaksa|Zalabaksán]] vagy [[Csesztreg]]en. A közvetlen völgy fenéki területek általában gyepek, amelyeken az utóbbi évtizedekben észlelhető az elhanyagoltság. Ennek következtében a gyepek bozótos területekké, egyes helyeken erdővé módosulnak.
 
29. sor:
A viszonylag gyors sodrású patakban 26 [[Halak|hal]]faj mellett nagy számban fordul elő a [[folyami rák]], de megtalálható itt a [[vidra]] és a [[hód]] is. A lassúbb mozgású szakaszok és mellékágak dísze a [[tavirózsa]] és a [[vízitök]].
 
== Külső hivatkozások ==
* [http://www.nyuduvizig.hu/ Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság]
* [http://www.kerkavolgye.hu/ www.kerkavolgye.hu]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Kerka