„Koch Sándor (mineralógus)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Koch Ferenc (1853–1942) kémikus fia, Koch Antal (1843–1927) geológus unokaöccse, Koch Nándor (1885–1961) földrajztudós, geológus unokatestvére, Koch Sándor (1925–20 |
a kisebb formai javítások |
||
3. sor:
[[Koch Ferenc]] (1853–1942) kémikus fia, [[Koch Antal]] (1843–1927) geológus unokaöccse, [[Koch Nándor]] (1885–1961) földrajztudós, geológus unokatestvére, [[Koch Sándor (orvos)|Koch Sándor]] (1925–2009) virológus apja.
== Életpályája ==
[[Kolozsvár]]on született. Édesapját hamarosan [[Budapest]]re helyezték, így elemi és középiskolai tanulmányait már ott végezte. Ezután beiratkozott a [[Pázmány Péter Tudományegyetem]] természetrajz-kémia szakára. Az egyetemet [[1919]]-ben fejezte be, de közben másfél évet az [[Oroszország|orosz]] és [[Olaszország|olasz]] frontokon töltött.
9. sor:
Az egyetem befejezése után a [[Magyar Nemzeti Múzeum]] Ásványtárába került. Az ott eltöltött 15 év tovább erősítette az addig is ismert [[ásványtan]]i érdeklődését, a munkakör véglegesen meghatározta későbbi tudományos pályáját. [[1920]]-tól folyamatosan jelentek meg tanulmányai a különböző folyóiratokban, amelyekben a [[Kárpát-medence]] bányahelyeinek [[ásvány]]aival foglalkozott. [[1935]]-ben kilépett az Ásványtár kötelékéből és a [[Nemzeti Múzeum]] Elnöki Hivatalának lett vezetője. Ebben az évben jelent meg Vendl Máriával írt „A drágakövek" című műve.
== 1940-1969 ==
[[1940]]-ben a [[Szeged]]en alakult új egyetemen egyetemi tanári kinevezést kapott. Ez már jövőbeli elképzeléseinek megvalósulását jelentette, hiszen az oktatás, kutatás, gyűjtemény kiállítása, szervezése és megvalósítása terén érvényre juttathatta azokat. Az [[ásványtan]]i oktatási-kutatási profil megteremtésével együtt létrehozta az ország határain túl is jól ismert - ma már az ő nevét viselő - ásványgyűjteményt.
15. sor:
Szegedi évei alatt is sorra jelentek meg tanulmányai a Kárpát-medence ásványairól. 1952-ben megírja az „Ásványtan története Magyarországon” című könyvét, majd 1966-ban megjelenik a „Magyarország ásványai” című könyv. Közben a felsőoktatás igényeit szem előtt tartva [[Sztrókay Kálmán]]nal megírta a máig is alapmunkának számító „Ásványtan" című tankönyvet.
== 1970-1983 ==
50 évi szolgálat után [[1969]]-ben ment nyugdíjba. Kiemelkedő tudományos munkásságát igazolja a megjelent közel száz tanulmánya, könyve.
== Főbb művei ==
{{csonk-szakasz}}
== Koch Sándor Ásványgyűjtemény ==
{{
== Források ==
* [[Pál-Molnár Elemér]], [[Kóbor Balázs]] (2000): A [[Szegedi Tudományegyetem]] [[Koch Sándor]] ásványgyűjteménye. EMT Bányász-Kohász-Földtan Konferencia, [[Kolozsvár]], 113.
* Magyar életrajzi lexikon
== Külső hivatkozások ==
* http://www.u-szeged.hu
* http://www.sci.u-szeged.hu/asvanytan/
| |||