„Kurszki terület” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: következő hozzáadása: vi:Kursk (tỉnh) |
a kisebb formai javítások |
||
44. sor:
}}
A '''Kurszki terület''' ([[orosz nyelv|oroszul:]] '''Курская область''') az [[Oroszország|Orosz Föderációt]] alkotó jogalanyok egyike ''(szubjekt)'', önálló [[Oroszország közigazgatási beosztása|közigazgatási egység]], a ''Központi Körzethez'' tartozik.
Az [[európa]]i országrész középső részén fekszik. Északon az [[Orjoli terület|Orjoli]]-, északnyugaton a [[Brjanszki terület|Brjanszki]]-, északkeleten a [[Lipecki terület|Lipecki]]-, keleten a [[Voronyezsi terület|Voronyezsi]]-, délen a [[Belgorodi terület]] határolja, délnyugaton és nyugaton 245 km hosszan [[Ukrajna]] [[Szumi terület]]ével határos. Közigazgatási központja [[Kurszk (város)|Kurszk]].
Kiterjedése észak-déli irányban 171 km, nyugat-keleti irányban 305 km.
53. sor:
=== Domborzat, vízrajz ===
A terület a Kelet-európai-síkság közepén, a Közép-orosz-hátság délnyugati lejtőin fekszik.
Kissé magasan fekvő, dombos, alapvetően sík vidék, 175–225 m-es átlagos magassággal. Legmagasabb pontja 288 m, legalacsonyabb részei (130–135 m) délen, a folyóvölgyek mélyedéseiben találhatók. A legmagasabban fekvő középső területek a Tyim-Scsigri, a Dmitrov-Rilszki és a Fatyezs-Lgovi dombok egymáshoz kapcsolódó, egykori folyóvölgyekkel, árkokkal szabdalt vonulataiból állnak, melyek a [[Don]] és a [[Dnyeper]] vízválasztóját alkotják. A dombokat üledékes kőzetek csaknem vízszintesen fekvő rétegei építik fel, több helyen (Kurszk körzetében is) karsztos képződmények, barlangok találhatók.
A középső vidék dombjain erednek a Don medencéjéhez tartozó kisebb folyók: a Tyim, a Kseny, az Olim, valamint a dél felé kanyarodó Oszkol. A Dnyeper medencéjének része a Szejm, mely 500 km-en át folyik a területen, miközben felveszi két kisebb mellékfolyóját, a Tuszkart és Szvapat. A déli körzetből indul útjára a Dnyeper bal oldali mellékfolyója, a Pszjol. A terület 78%-a a Dnyeper, 22%-a a Don vízgyűjtőjén fekszik, összes folyóvizeinek hossza mintegy 8000 km. Jelentősebb természetes állóvizei, lápjai nincsenek. Legnagyobb víztározói a kurszki [[atomerőmű]] számára, illetve a Szvapa-folyón a mihajlovkai ércdúsító mellett épültek.
64. sor:
A terület kréta [[mészkő]]ből jelentős, összesen kb. 129 millió tonnára becsült tartalékokkal rendelkezik. A 15 lelőhely közül a legnagyobb (Russzko-Konopelszk) készletei meghaladják az 59 millió tonnát. Egyéb ásványkincsek közül [[mészkő]] (a cementgyártáshoz), [[kvarchomok]] (az üvegipar és a kohászat számára), [[agyag]], foszforitok, kovaföld fordul elő.
=== Éghajlat ===
[[Éghajlat]]a mérsékelten kontinentális. Az évi középhőmérséklet északon 4,6 °C, délnyugaton 6,1 °C. Leghidegebb hónap a január, középhőmérséklete –8,6 °C, a júliusé 18,5-19,5 °C. A [[csapadék]] mennyisége északnyugatról délkelet felé haladva fokozatosan csökken, éves átlaga 584 mm. A legtöbb csapadék júniusban vagy júliusban hull, ami kedvező a mezőgazdaság számára. A központi vidéken a téli időszak november 10. körül kezdődik és átlagosan 136 napig tart. A fagymentes napok száma 150-160, a tenyészidő (5 °C feletti napi középhőmérséklet) északon 180-115, délnyugaton 190-195 napig tart.
=== Növény- és állatvilág ===
A terület az erdős [[sztyepp]] és a sztyepp övezet határán fekszik. Északnyugati tájaira a szürke erdő talajok, délkeleti tájaira a jó termőképességű csernozjom talajok jellemzők. Az eredeti [[Növények|növény]]takaró csak a védelem alatt álló részeken maradt meg (a Sztrelecki- és a Kazacki sztyepp). Az összterület több mint 75%-át megművelik. Az erdők részaránya 8,8%, magasabb a nyugati és jóval alacsonyabb a keleti részeken. Az erdővel borított vidékek nagy részén a lombos erdő fái: [[nyírfa]], [[nyárfa]], [[tölgy]], [[kőris]], [[égerfa]], [[fűzfa]] jellemző. Természetes fenyőerdők csak északnyugaton, ültetett fenyvesek sokfelé, leginkább a Szejm, a Szvapa és Pszjol bal parti homokos teraszain találhatók.
56 féle [[Emlősök|emlős]]állatot, 265 [[Madarak|madár]]fajt és 32 [[Halak|hal]]fajt tartanak nyilván, ezek egy része a védett területek lakója. A nagyobb emlősöket [[jávorszarvas|jávor]]- és [[gímszarvas]], [[őz]], [[vaddisznó]], [[farkas]], [[vörös róka]] képviseli. A védett sztyeppék rétjeinek madara a [[mezei pacsirta]], a [[fürj]], a [[fogoly]], a [[héja]], a tölgyesekben [[kánya]], [[karvaly]] fészkel. Gyakori halfajok: [[sügér]], [[csuka]], [[kárász (hal)|kárász]], veresszárnyú koncér, valamivel kevesebb a [[harcsa]], a fogas-[[süllő]], a dévér[[Dévérkeszeg|keszeg]], a [[cigányhal]].
=== Természetvédelem ===
Az '''Aljohin professzorról elnevezett természetvédelmi terület''' és bioszféra-rezervátum hat különálló részből áll. Nagyobbik felét két érintetlen sztyepp, a Sztrelecki- és a Kazacki sztyepp képezi, nevüket a Kurszk erődjét egykor védelmező sztrelecekről (lövészekről) és kozákokról kapták. A sztyeppe a katonaság számára fenntartott legelő, kaszáló volt, ezért is maradhatott fenn, miközben a környező földeket felszántották. A további négy részt folyók árterei, illetve reliktum-növényekkel benőtt kréta- és mészkődombok alkotják. Az összesesen 5 287 [[hektár]]nyi [[Természetvédelem|védett]] területet [[1935]]-ben alakították ki. Elsődleges célja a feltöretlen csernozjom, a szűz sztyeppe növénytakarójának és fajgazdagságának megőrzése.
== Történelem ==
A 9-10. században [[szláv népek]] lakták. Kurszk a [[11. század]] végén már jelentős település volt, melyet az [[1238]]-as mongol invázió során elpusztítottak. A [[14. század]] közepétől a [[16. század]] elejéig a litván államhoz tartozott, [[1508]]-ban az orosz állam része lett, erődítményét [[1597]]-ben újjáépítették. A határvidék egyik fontos erődje volt, majd miután katonai jelentősége megszűnt, kereskedővárossá fejlődött, híresek voltak a határában rendezett vásárai.
[[Fájl:Kursk. Old..jpg|bélyegkép|320px|Kurszk egyik főutcája a 20. század elején]]
98. sor:
=== Mezőgazdaság ===
A természeti adottságok kedveznek a mezőgazdasági termelésnek. Az összterület több mint 75%-a művelés alatt áll, ide számítva a farmer- és a háztáji gazdaságok földjeit is. A megművelt terület legnagyobb része szántóföld, melynek 73%-át jó termőképességű csernozjom-, 25,5%-át szürke erdőtalajok alkotják. Legelők zömmel a folyóvizek völgyeiben találhatók.
A szántóföldi növénytermesztés vezető kultúrái a gabonafélék: [[búza]], [[rozs]], [[árpa]]. Az ipari növények közül nagy vetésterületei vannak a [[cukorrépa|cukorrépának]], míg az északnyugati tájakon hagyományos [[kender]] termesztése csökkent. Az állattenyésztés hagyományos ágazatai mellett egyre jelentősebb részesedése van a nagyüzemi baromfitenyésztésnek.
105. sor:
A terület lakossága 1 199 100 fő (2005), [[1965]] óta folyamatosan csökken; a népsűrűség 40,2 fő/km². A városban lakók aránya összesen 62,5%, ebből több mint 45% Kurszkban és a két fiatal iparvárosban: Zseleznogorszkban és Kurcsatovban összpontosul, a további mintegy 17% kisebb városokban él.
Nemzetiségi összetétel a [[2002]]-es népszámlálási adatok szerint (ezer fő): [[oroszok]] (1184,0); [[ukránok]] (20,9); [[örmények]] (5,9); [[beloruszok]] (2,9); [[cigányok]] (2,3); [[azeriek]] (1,9);
[[tatárok]] (1,6); [[moldávok]] (1,3); [[törökök]] (1,2); [[grúzok]] (1,0). (A többi nemzetiség 1 000 fő alatt.)
=== A legnépesebb települések ===
A lélekszám 2005. január 1-jén (ezer fő):
* [[Kurszk (város)|Kurszk]] – 406,4
* [[Zseleznogorszk]] – 96,2
* [[Kurcsatov]] – 46,3
* [[Lgov]] – 22,9
* [[Scsigri]] – 18,9
* [[Rilszk]] – 17,4
* [[Obojany]] – 14,1
== Közigazgatás ==
A Kurszki terület élén a kormányzó, Alekszandr Mihajlov áll. Első alkalommal [[2000]]-ben választották meg kormányzónak. E területi törvényhozó gyűlés (duma) 2005 tavaszán másodszor, majd 2010. március 1-jén harmadszor is kormányzóvá választotta.<ref>{{Cite news| author = | title =Alekszandr Mihajlov vsztupil v dolzsnoszty gubernatora| work = Regnum Hírügynökésg| accessdate = 2010-08-10| date = 2010-03-04| url = http://www.regnum.ru/news/1260001.html| language = orosz}}</ref>
[[2006]] óta a Kurszki területen 540 '''helyi [[önkormányzat]]''' működik. Közülük 5 városi körzet ''(gorodszkoj okrug)'' és 28 járás ''(rajon)'', továbbá 27 városi község ''(gorodszkoje poszelenyije)'' és 480 falusi község ''(szelszkoje poszelenyije).'' A városi körzetek és a járások a következők:
128. sor:
* Zseleznogorszk
* Kurcsatov
* Lgov
* Scsigri
154. sor:
* Szovjetszkiji (Советский район)
* Szolncevoi (Солнцевский район)
* Szudzsai (Суджанский район)
* Tyimi (Тимский район)
* Fatyezsi (Фатежский район)
162. sor:
== Jegyzetek ==
{{források}}
== Források ==
{{
* [http://www.rkursk.ru/ A Kurszki terület hivatalos honlapja]
* [http://atlas.socpol.ru/portraits/Kursk.shtml A Kurszki terület a Független Szociálpolitikai Intézet honlapján (oroszul)]
* [http://www.kunpp.ru/about.php A Kurszki atomerőmű honlapja (oroszul)]
* [http://www.skitalets.ru/books/kursk_zeml/index.htm#4 Szkitalec ismertetője (oroszul)]
{{Orosz Föderáció}}
| |||