„Lendkerék” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a zh |
a kisebb formai javítások |
||
2. sor:
[[Fájl:Schwungrad01.jpg|jobbra|bélyegkép|300px|Gőzgép lendkereke]]
A '''lendkerék''' vagy '''lendítőkerék''' egy forgó tárcsa, melyet [[kinetikus energia]] tárolására használnak.
A lendkerék (közelítőleg) megőrzi fordulatszámát, így lehetővé teszi, hogy olyan gépek járása is egyenletes legyen, melyeknél a tengelyre ható [[nyomaték]] ingadozása jelentős. Ilyen esetek fordulnak elő [[gőzgép]]eknél, dugattyús motoroknál, valamint munkagépeknél, ahol a terhelés változik: dugattyús [[szivattyú]]knál, [[sajtó (gép)|sajtóknál]] stb. Lendkereket lehet használni olyan nagy erők lökésszerű kifejtésére szolgáló kísérleti berendezéseknél is, ahol a villamos hálózat terhelése nem bírná el a hirtelen terhelésugrást. Ilyenkor egy kis motor fokozatosan gyorsíthatja fel a lendkereket és töltheti fel a kísérlet elvégzéséhez szükséges energiával. Kézi meghajtással felgyorsított lendkereket használtak a II. világháborúban egyes harci repülőgépek motorjainak beindítására. Újabban a lendkerék intenzív kutatás tárgya közlekedési eszközök [[lendkerekes energiatároló]]ihoz. Közismertek az olcsó lendkerekes játékok.
13. sor:
:<math>E_k=\frac{1}{2}\cdot I\cdot \omega^2</math>
ahol
: '''<math> \omega </math>''' a [[szögsebesség]]
: '''<math> I </math>''' a lendkeréknek a forgástengelyre vett [[tehetetlenségi nyomaték]]a
* Egy tömör henger tehetetlenségi nyomatéka <math>I_z = \frac{1}{2} mr^2</math>,
* a vékony gyűrű tehetetlenségi nyomatéka <math>I = m r^2 \,</math>,
* a vastag gyűrű tehetetlenségi nyomatéka <math>I = \frac{1}{2} m({r_1}^2 + {r_2}^2)</math>.
ahol '''m''' jelöli a tömeget, '''r''' a sugarat. További információért lásd: [[tehetetlenségi nyomatékok listája]].
== Egyenlőtlenségi fok ==
Bizonyos erőgépek és munkagépek üzemében csak kismértékű fordulatszám-ingadozást engedhetünk meg. Ezek jellemzésére az '''egyenlőtlenségi fok'''ot vezették be:
:<math> \delta = \frac {\omega_{max}- \omega_{min}}{\omega_k} </math>
ahol
: '''<math> \omega_{max} </math>''' a legnagyobb szögsebesség
: '''<math> \omega_{min} </math>''' a legkisebb szögsebesség
39. sor:
| 1/20…1/30
|-
| [[Szövőgép]]ek
| 1/60…1/100
|-
45. sor:
| 1/150…1/200
|-
| [[Váltóáram]]ú [[generátor]]
| 1/300
|-
| [[Motorkerékpár]]
| 1/30…1/100
|-
| [[Gépkocsi]] motor
| 1/100…1/300
|-
| [[Repülőgép]] motor
| 1/1000
|-
68. sor:
{{források}}
{{
<!--
The amount of energy that can safely be stored in the rotor depends on the point at which the rotor will warp or shatter. The [[hoop stress]] on the rotor is a major consideration in the design of a flywheel energy storage system.
92. sor:
The principle of the flywheel is already found in the Neolithic [[spindle]] and the [[potter's wheel]].<ref name="Lynn White, Jr. 233">Lynn White, Jr., “Theophilus Redivivus”, ''Technology and Culture'', Vol. 5, No. 2. (Spring, 1964), Review, pp. 224-233 (233)</ref> The flywheel as a general mechanical device for equalizing the speed of rotation is, according to the American medievalist [[Lynn White]], first recorded in the ''De diversibus artibus'' (On various arts) of the German artisan [[Theophilus Presbyter]] (ca. 1070-1125) who records applying the device in several of his machines.<ref name="Lynn White, Jr. 233"/><ref>Lynn White, Jr., “Medieval Engineering and the Sociology of Knowledge”, ''The Pacific Historical Review'', Vol. 44, No. 1. (Feb., 1975), pp. 1-21 (6)</ref>
== See also ==
* [[List of energy topics]]
* [[Gyroscope]]
| |||