„Lomonoszov (település)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: következő hozzáadása: gv:Lomonosov, y Roosh; kozmetikai változtatások |
a kisebb formai javítások |
||
8. sor:
év=1990|}}
'''Lomonoszov''' ([[orosz nyelv|oroszul]]: ''Ломоносов'') város [[Oroszország]] európai részén, [[Szentpétervár]]tól 40
[[finn nyelv|Finn]] neve: ''Kaarosta'', orosz neve [[1948]]-ig '''Oranienbaum''' (oroszul: ''Ораниенбаум'') volt; a régies német szó jelentése: "narancsfa". Feltehetően az itteni főúri park üvegházaiban ilyen és hasonló díszfákat is neveltek; tény, hogy egy narancsfa a település régi címerében is látható. [[Lomonoszov]], a híres orosz tudós nevét a város 1948-ban vette fel, akinek [[1753]]-tól egy közeli faluban üveg- és mozaikkészítő manufaktúrája működött. Az „Oranienbaum” nevet az itteni egykori főúri és cári rezidencia múzeummá alakított épületegyüttese viseli, melyet Szentpétervár és környéke más műemlékeivel együtt [[1990]]-ben felvettek az [[UNESCO]] [[Világörökség]] listájára.
{{
A város gazdasági életében a vasúti kocsik berendezéseinek gyártása és a hadiiparhoz kapcsolódó vállalatok tevékenysége a meghatározó. Aktív lakosságának jelentékeny része Szentpétervárra jár be dolgozni, mellyel vasútvonal és a városon keresztül haladó országút köti össze. Tengeri kikötőjéből rendszeres kompjárat közlekedik a Finn-öböl szigetén fekvő [[Kronstadt]]ba.
22. sor:
A [[19. század]] elején a várost Vaszilij Sztaszov építész és mások rendezési terve szerint kezdték beépíteni. Ebből az időből maradt fenn a ''városi hivatal'' [[klasszicista]] stílusú épülete (1815–1824) és a ''városkapu'' (1826–1829); [[1864]]-ben megindult a vasúti közlekedés, felépült a vasútállomás ma is álló épülete. A vasút eredményeként a város népszerű nyaralóhellyé vált, jellegzetesen északi stílusú fa- vagy fabetétes nyaralók sora épült. A szovjet forradalom után az itteni paloták és parkok is állami tulajdonba kerültek. A [[II. világháború]] idején a Finn-öbölnek ezt a parti sávját a német csapatok nem szállták meg, így a háborús pusztítás Oranienbaumot és műemlékeit a szomszédos területeknél kevésbé sújtotta.
A város arculata az 1960-as évektől sokat változott: a fából készült régi nyaralók, lakóházak legnagyobb többségét lebontották, a déli városrészen új lakótelepeket alakítottak ki. A palotaépületek egy részét a háború utáni időkben helyreállították; teljes felújításuk csak az 1990-es években kezdődött meg.
== Paloták és parkok ==
=== A Mensikov-palota ===
Mensikov herceg palotájának építését az olasz D. Fontana tervei alapján [[1710]]-ben kezdték el, de később félbehagyták, majd a német G. Schedel irányításával folytatták és [[1725]] körül fejezték be. (Ugyanők emelték Mensikov [[Szentpétervár történelmi központja|szentpétervári]] palotáját is.) Először a központi épület készült el, utána a két oldalán hozzá csatlakozó galériasor, végül az ezeket lezáró egy-egy barokkos díszítésű, kupolával magasított pavilon. Az egyik pavilont templomnak rendezték be, a másik neve ''Japán pavilon'' lett. A főépület tetejére hercegi koronával díszített kis tornyot helyeztek. A palota magasított teraszra épült, ahonnan díszlépcső vezet az alatta elterülő parkhoz. Ebből az alsó parkból kb. 1
Az alsó park nyugati részén külön álló arányos, egyemeletes épület volt a '''Képtár''', amely a könyvtár és a koncertterem szerepét is betöltötte. A park ellenkező, keleti részén dísznövények nevelésére szolgáló üvegház állt ''(Orangerie)'', ez azonban nem marad fenn.
=== A Peterstadt erőd ===
A 18. század közepétől a Nagy palota körüli magas teraszon, de a palotától távolabb nagy kiterjedésű park és két külön épületcsoport létesült. A Pjotr Fjodorovics trónörökös, (1761-1762 között: III. Péter cár) kedvteléseit szolgáló ''erőd''öt 1756-1762 között alakították ki, előbb csak fából, majd több részét kőből is. Kis méretű, de szabályos csillag alakú erőd volt várárkokkal, felvonóhidakkal, fegyvertárral. Az építkezés Antonio Rinaldi vezetésével folyt, ő tervezte III. Péter itteni ''kastély''át és a Karaszta-folyó völgyében létesített díszparkot is. Mindebből napjainkra III. Péter egyemeletes, barokk stílusú kastélyának épülete, az erődből pedig csupán az egykori kőből emelt kapu maradt fenn.
=== A Magánnyaraló ===
| |||