„Lujza Erzsébet francia királyi hercegnő” változatai közötti eltérés

a
kisebb formai javítások
a (Bot: következő módosítása: en:Louise Élisabeth of France; kozmetikai változtatások)
a (kisebb formai javítások)
Lujza Erzsébet királyi hercegnő [[1727]]. [[augusztus 14.|augusztus 14-én]] született a [[Versailles-i kastély|versailles-i királyi kastélyban]].
 
Édesapja a [[Bourbon-ház]]ból származó [[XV. Lajos francia király]] (1710–1774) volt, [[Lajos francia királyi herceg (1682-1712)|Lajos francia királyi hercegnek]], [[Burgundia]] hercegének (1682–1712) és [[Mária Adelheid savoyai hercegnő]]nek (1685–1712) harmadik fia, [[XIV. Lajos francia király|XIV. Lajos király]] dédunokája.
 
Édesanyja a [[Leszczyński-ház]]ból származó [[Leszczyńska Mária francia királyné|Mária Zsófia lengyel királyi hercegnő]] (1703–1768) volt, [[I. Szaniszló lengyel király|I. ''(Leszczyński)'' Szaniszló király]] (1677–1766) és Katarzyna Opalińska lengyel grófnő (1680–1747) ifjabbik leánya.
 
* '''Lujza Erzsébet (Izabella) hercegnő''' (1727–1759), aki 1739-ben feleségül ment [[I. Fülöp pármai herceg|Fülöp spanyol infánshoz]], [[Parma|Párma]] uralkodó hercegéhez.
* [[Anna Henrietta francia királyi hercegnő|Anna Henrietta hercegnő]] (1727–1752), Lujza Erzsébet hercegnő ikerhúga.
* Mária Lujza hercegnő (1728–1733), gyermekként meghalt.
* [[Lajos Ferdinánd francia királyi herceg|Lajos Ferdinánd herceg]] (1729–1765), a trónörökös ''(Dauphin de Viennois),'' aki [[1744]]-ben [[Mária Terézia Rafaella spanyol infánsnő]]t (1726–1746), majd [[1747]]-ben [[Mária Jozefa Karolina szász hercegnő]]t vette feleségül. Mária Jozefától született fiai lettek [[XVI. Lajos francia király|XVI. Lajos]], [[XVIII. Lajos francia király|XVIII. Lajos]] és [[X. Károly francia király|X. Károly]] királyok.
Lujza Erzsébet hercegnő húgaival együtt apjának versailles-i udvarában nőtt fel, ikerhúgával, [[Anna Henrietta francia királyi hercegnő|Henriettával]], és öccsével, [[Lajos Ferdinánd francia királyi herceg|Lajos Ferdinánddal]] együtt. (Kisebb testvéreit, Viktória, Zsófia Filippina, Teréz és Lujza hercegnőket már a [[Fontevraud apátság|Fontevrault apátságban]] neveltették, takarékossági okokból).
 
[[XV. Lajos francia király|XV. Lajos]] – bár ő maga hírhedten csapodár férj volt – leányait féltő szeretettel óvta, és egy-két kivételtől eltekintve otthon, maga mellett szerette volna őket tartani. XV. Lajos szívéhez különösen elsőszülöttje, Erzsébet hercegnő állt, akinek érdeklődési köre az övéhez közel állt. Kedvenc leányát ''Babette''-nek hívta. Paradox módon mégis ő lett az egyetlen, akit apja teljesen feláldozott a nagyhatalmi politikai érdekek oltárán.
 
1739-ben Lujza Erzsébet még csak 12 éves volt, amikor apja elkötelezte magát [[V. Fülöp spanyol király]]nak, hogy legidősebb leányát, a mindössze 12 éves Erzsébet hercegnőt feleségül adja [[I. Fülöp pármai herceg|Fülöp spanyol infánshoz]], Fülöp második fiához. A házasság célja a [[Bourbon-ház]] francia és spanyol ágának kibékítése, kapcsolatuk megerősítése volt. Éveken át tartó diplomáciai tárgyalások előzték meg, amelyek egy 14 évvel korábbi inzultus következményeinek enyhítésére irányultak.
 
A két dinasztia viszonya 1725-ben került mélypontra, amikor [[XV. Lajos francia király|XV. Lajos]] felbontotta 3 éven át fennálló hivatalos eljegyzését [[Mária Anna Viktória spanyol infánsnő]]vel (1718–1781), [[V. Fülöp spanyol király|V. Fülöp]] legidősebb (de ekkor még kisgyermek-korú) leányával, aki 1722 óta élt [[Versailles-i kastély|Versailles]]-ban. Ezt az eljegyzést – szintén nagyhatalmi érdekből, az 1718–20 között lezajlott [[A Négyes Szövetség háborúja|spanyol–francia háború]] utáni békéltetés szándékával – [[II. Fülöp orléans-i herceg (1674-1723)|II. Fülöp orléans-i herceg]] (1674-1723), Franciaország [[régens]]e, a kiskorú XV. Lajos gyámja hozta tető alá. Ő azonban 1723-ban elhunyt. Az új régens, IV. Bourbon Lajos, Condé hercege (1692–1740) attól tartott, hogy a gyenge egészségű tizenéves király nem éri meg a gyermek-menyasszony felnövekedését, és a rivális [[Orléans-i ház]] örökölheti Franciaország trónját. Condé hercege mielőbb Bourbon-trónörököst akart, ezért 1725-ben felbontotta a spanyol eljegyzést, és hazaküldte az infánsnőt. XV. Lajos még abban az évben feleségül vette a nála 7 évvel idősebb [[Leszczyńska Mária francia királyné|Leszczyńska Mária lengyel királyi hercegnőt]]. A súlyos sértés miatt a két Bourbon családi ág kapcsolata 14 éven át fagyos és ellenséges maradt.
 
A két dinasztia viszonya 1725-ben került mélypontra, amikor [[XV. Lajos francia király|XV. Lajos]] felbontotta 3 éven át fennálló hivatalos eljegyzését [[Mária Anna Viktória spanyol infánsnő]]vel (1718–1781), [[V. Fülöp spanyol király|V. Fülöp]] legidősebb (de ekkor még kisgyermek-korú) leányával, aki 1722 óta élt [[Versailles-i kastély|Versailles]]-ban. Ezt az eljegyzést – szintén nagyhatalmi érdekből, az 1718–20 között lezajlott [[A Négyes Szövetség háborúja|spanyol–francia háború]] utáni békéltetés szándékával – [[II. Fülöp orléans-i herceg (1674-1723)|II. Fülöp orléans-i herceg]] (1674-1723), Franciaország [[régens]]e, a kiskorú XV. Lajos gyámja hozta tető alá. Ő azonban 1723-ban elhunyt. Az új régens, IV. Bourbon Lajos, Condé hercege (1692–1740) attól tartott, hogy a gyenge egészségű tizenéves király nem éri meg a gyermek-menyasszony felnövekedését, és a rivális [[Orléans-i ház]] örökölheti Franciaország trónját. Condé hercege mielőbb Bourbon-trónörököst akart, ezért 1725-ben felbontotta a spanyol eljegyzést, és hazaküldte az infánsnőt. XV. Lajos még abban az évben feleségül vette a nála 7 évvel idősebb [[Leszczyńska Mária francia királyné|Leszczyńska Mária lengyel királyi hercegnőt]]. A súlyos sértés miatt a két Bourbon családi ág kapcsolata 14 éven át fagyos és ellenséges maradt.
1739 februárjában XV. Lajos hivatalosan is bejelentette Erzsébet hercegnő és Fülöp infáns eljegyzését. A hercegnő gyermekkora 12 éves korában véget ért.
 
[[Fájl:Louise Elisabeth of France Family.jpg|thumb|right|250px|Erzsébet pármai hercegné férjével és gyermekeivel]]
 
A spanyol királyi udvar életet merev, ceremóniális udvari etikett uralta, szemben a szabados francia udvar kötetlenségével. Lujza Erzsébet hercegnő nyomasztónak találta az itteni életet, leveleiben az udvart lélektelen bábszínháznak, saját magát kiszolgáltatott [[marionett]]figurának írta le, aki apósa, [[V. Fülöp spanyol király|V. Fülöp király]] és domináns személyiségű anyósa, [[Farnese Erzsébet spanyol királyné|Farnese Erzsébet királyné]] akarata szerint kénytelen mozogni. (A francia hercegnő „megnevelését” Erzsébet királyné vállalta el.)
 
Férjével való viszonya kezdettől fogva kudarcra volt ítélve, Erzsébetben semmilyen vonzalom nem ébredt spanyol házastársa iránt. Leveleiben egy minden gyengédségtől mentes, köteleségszerűen teljesített kapcsolatot írt le, amelytől ő maga iszonyodott. A spanyol azonban udvar nem volt tekintettel gyermeki érzékenységre, csak a trónutódlás szükségességére. Erzsébet hercegnő csupán 14 éves volt, amikor 1741. december 31-én a ''Buen Retiro'' kastélyban világra hozta első gyermekét, [[Mária Izabella Bourbon–pármai hercegnő|Mária Izabella infánsnőt]].
 
A magányos Lujza Erzsébet teljesen kislányának szentelte magát, ez a szoros anya–gyermek kapcsolat hatással volt Mária Izabella érzelmi fejlődésére. Anyja volt az egyetlen személy, akire bizalommal tekinthetett. Az évek múltával belelátott anyja és apja üres, tartalmatlan kapcsolatába, átérezte anyja kiszolgáltatottságát.
[[Fájl:Mme Louise-Elisabeth with her two year old son.jpg|thumb|right|Erzsébet pármai hercegné 2-éves fiával, [[I. Ferdinánd pármai herceg|Ferdinánd herceggel]].<br /><small>[[Adélaïde Labille-Guiard]] műve, 1788.</small>]]
 
A boldogtalan Lujza Erzsébet számos levélben apjának, XV. Lajosnak is írt kétségbeejtő helyzetéről. Egyre gyakrabban sújtották [[depresszió]]s rohamok. Mindent megmozgatott annak érdekében, hogy elmenekülhessen Spanyolországból. Ebben az időben zajlott XV. Lajos és [[Habsburg Birodalom|Ausztria]] között az [[osztrák örökösödési háború]], amelyben Franciaország észak-itáliai területeket akart megszerezni. Az [[1748]]. [[október 18.|október 18-án]] megkötött [[Aacheni békeszerződés (1748)|aacheni békeszerződésben]] a [[Bourbon-ház]]nak juttatták [[Parma|Párma]], [[Piacenza]] és [[Guastalla]] vidékét. Az 1748-ban zajló béketárgyalások közben Lujza Erzsébet rábeszélte apját, hogy férjét, [[I. Fülöp pármai herceg|Fülöp infánst]] ismerje el [[Párma uralkodóinak listája|Párma és Piacenza uralkodó hercegének]]. A Pármába való költözéstől gondjainak megoldását remélte. XV. Lajos teljesítette kedvenc leányának kérését, [[1748]]. [[július 1.|július 1-jén]] Fülöp infánst elismerte a [[Pármai Hercegség]] uralkodójának.
 
[[1748]]. [[december 11.|december 11-én]] Lujza Erzsébet meglátogatta édesapját Versailles-ban, hogy köszönetet mondjon neki a férjének juttatott magas méltóságért. Találkozhatott szeretett ikerhúgával, [[Anna Henrietta francia királyi hercegnő|Henrietta hercegnővel]] is. A látogatás során Lujza Erzsébet összebarátkozott apja hivatalos szeretőjével, [[Madame de Pompadour]] márkinéval, emiatt testvérei, akik gyűlölték a ''„szajha mamát” (Maman Putain)'', megnehezteltek nővérükre.
 
Az új hercegi pár [[1749]]. [[március 9.|március 9-én]] érkezett új hercegségébe. Lujza Erzsébet hercegnő, tehetséges francia miniszterének, [[Guillaume du Tillot]]-nak (1711–1774) segítségével igyekezett hercegségébe behozni a könnyedebb francia életstílust és kultúrát, amit a spanyol udvarban hiányolt. Érdekelte a politika, férje támaszkodhatott véleményére. Pármában pezsgő kulturális élet fejlődött ki, a várost ''„Itália Athénjának”'' kezdték nevezni. A kormányzati megbeszélések után a hercegnő vadászatokon, színházi előadásokon, álarcosbálokon múlatta idejét. Pszichés állapota Pármában átmenetileg megjavult.
 
1750-ben Lujza Erzsébet kislányával, [[Mária Izabella Bourbon–pármai hercegnő|Mária Izabella hercegnővel]] együtt hazalátogatott édesapjához, [[XV. Lajos francia király|XV. Lajoshoz]]. [[Fontainebleau]]-ban találkoztak, a királyi nagyapa ekkor látta leányunokáját először.
 
Pármába visszatérve Erzsébet hercegnőt ismét depressziók kínozták. Férjével való fizikai együttlétet egyáltalán nem kívánta, [[I. Fülöp pármai herceg|Fülöp herceg]] azonban férfi örököst kívánt tőle. Erzsébet 1751-ben egy éven belül két gyermeket hozott a világra: januárban az áhított trónörököst, [[I. Ferdinánd pármai herceg|Ferdinánd herceget]], decemberben egy második leányt, [[Bourbon–Pármai Mária Lujza spanyol királyné|Mária Lujza hercegnőt]]. Kapcsolata ezekkel a gyermekekkel már nem volt olyan bensőséges, mint legidősebb leányával, [[Mária Izabella Bourbon–pármai hercegnő|Mária Izabella hercegnő]], aki örökölte tőle a melankóliára való hajlamot, és később, [[II. József magyar király|II. József osztrák főherceggel]] kötött házasságában anyjához hasonlóan viselkedett.
 
=== Utolsó évei ===
Életének utolsó éveiben Lujza Erzsébet hercegnő egyre több időt töltött Franciaországban, családja körében. Az egyik látogatás során súlyosan megbetegedett. Anyja, [[Leszczyńska Mária francia királyné|Leszczyńska Mária királyné]] a legrosszabbtól tartva írta egy levelében: ''„Szegény gyermekem súlyos lázban fekszik, nagyon aggódom érte.”'' 1759 december elején elkapta a [[himlő]]t, és [[december 6.|december 6-án]] családjának lakóhelyén, a [[versailles-i kastély]]ban elhunyt. [[1760]]. [[március 27.|március 27-én]] kívánsága szerint a [[Saint-Denis-székesegyház]]ban temették el, szeretett ikerhúga, [[Anna Henrietta francia királyi hercegnő|Anna Henrietta]] mellett.
 
{{CommonscatCommonskat|Princess Louise-Élisabeth of France}}
 
== Külső hivatkozások ==
 
{{DEFAULTSORT:Lujza Erzsebet Bourbon}}
 
[[Kategória:Bourbon-ház]]
[[Kategória:Francia történelmi személyek]]
131 512

szerkesztés