„Malta (Málta)” változatai közötti eltérés

{{egyért0|Ez a szócikk Málta legnagyobb szigetéről szól. Az országról szóló cikk: [[Málta]]. A hasonló nevű [[ausztria]]i település: [[Malta (település)]]}}

 

 

== Geológiája ==

A szigetet tartó plató körülbelül 15 millió évvel ezelőtt emelkedett ki a [[Földközi-tenger]]ből az afrikai kőzetlemez északi mozgásának hatására. A szigeteket egymással és Szicíliával összekötő földhíd nagyjából 15 000 éve újra a tengerbe merült.

 

Az északkeleti rész a sziget legnagyobb összefüggő tájegysége, nagyjából a Nagy törésvonal-Rabat-Siġġiewi-Żurrieq-repülőtér-Żabbar vonalig. Ezen belül meg szokták különböztetni a két nagy öböl környékét, ez ma összefüggő [[agglomeráció]]t alkot. A keleti part dombjai mezőgazdasági művelésre is alkalmasak, öblei ipari és turisztikai szempontból is jelentősek. Ezeken a területeken csak az öblök és félszigetek említhetők meg, mint jellemző geológiai alakzatok. Számos, az év nagy részében száraz vízfolyás kanyarog hosszan a tenger felé, a leghosszabbak Rabat és Mtarfa környékétől futnak a Marsamxettig.

 

A déli és délnyugati part meredek sziklái, a ''Dingli Cliffs'' és a ''Rdum tas-Sarġ'' szinte egyenesen húzódnak, fölöttük a sziget legmagasabb része fekszik, kopár tetőkkel és termékenyebb völgyekkel. Errefelé alig található jelentősebb vízfolyás.

 

A Nagy törésvonalat elérve a táj hullámzani kezd: a párhuzamos törésvonalak mélyedései között dombgerincek emelkednek ki. A tengerpart is ennek megfelelően változik meg, a völgyeknél mindkét parton öblök sorakoznak, míg a gerincek félszigetekként választják el azokat. A Nagy törésvonal két oldalán a ''Fomm ir-Riħ'' (nyugat) és a ''Baħar iċ-Ċagħaq'' öblök találhatók. Ezután következik a ''Wardija'' gerinc, amely nyugaton a ''Ras il-Pellegrin'' fokban, keleten a [[Qawra|Ras il-Qawra]] (Qawra Point) félszigetben végződik. A ''Pawles-völgy''ben több település is áll, a nyugati ''Ramla tal-Mixquqa'' (Golden Bay) ''Għajn Tuffieħa'' részétől nem messze Manikata, a keleti St. Paul's Bay (Szent Pál-öböl) partjain pedig Xemxija, San Pawl il-Baħar és Buġibba. Ezt követi az alacsonyabb ''Bajda-gerinc'' és a szűk ''Mistra-völgy''. A következő ''Mellieħa-gerinc'' jóval magasabb, és keleten egészen a [[Szent Pál-sziget (Málta)|Selmunett]] szigetig ereszkedik lefelé. A tágas ''Għadira'' völgy a sziget legkeskenyebb pontja, ''Il-Prajjet'' (Anchor Bay) és a Mellieħa-öböl között a távolság alig több mint egy kilométer. Az utolsó kiemelkedés a meredek ''Marfa-gerinc'', amely észak felé lankásan ereszkedik bele a Comino-csatornába. Nyugati vége a ''Ras il-Quammieħ'' szirt, keleten a ''Ponta ta' l-Aħrax'' (Aħrax Point) félszigetben végződik, ez Malta szigetének legészakibb pontja is.

 

Természetes állandó vízfolyása nincs. A mészkőrétegek közti agyag miatt a kőzetekben egy időre megmarad az esővíz, ez ideiglenes forrásokat táplál. A magasabb területekről lezúduló esővíz az egyik legfontosabb vízforrás a szigeten.

 

Mai élővilága - a víz hiánya miatt is - meglehetősen szegény. Összefüggő erdőségeit már a [[bronzkor]]ra kiirtották, és mivel az újratelepítések máig sorra kudarcot vallottak, a termőtalajt sok helyen eltüntette az erózió. A [[II. világháború]] óta igyekeznek [[olajfafélék]], [[eukaliptusz]] és más fák telepítésével megmenteni a megmaradt termőterületet, ám sok helyütt csak igénytelen növények, [[rozmaring]], borsikafű és fűfélék élnek meg.

 

A növényzetnek megfelelően mára kevés nagytestű állatfaj maradt a szigeten. A néhány tízezer éve még itt élő törpe állatfajok (víziló, elefánt) kihaltak, ma a legnagyobb állatfajai a nyulak és gyíkok. A tenger közepén állva a sziget fontos pihenőhelye a vándormadaraknak. Az őshonos madárfajok ([[rigófélék]], fecskék) ma már ritkán láthatók. A széleskörű és az állam által is eltűrt vadászat alaposan megtizedeli a sziget madárvilágát.<ref>{{cite news|url=http://www.timesofmalta.com/articles/view/20100522/local/malta-adopting-but-not-implementing-biodiversity-laws-birdlife|title=Malta adopting but not implementing biodiversity laws - BirdLife|publisher=Times of Malta|date=2010-05-22|accessdate=2010-05-28|language=angol}}</ref>

 

[[Fájl:Malta-city-wall.jpg|bélyegkép|jobbra|300px|[[Isla (Senglea)|Senglea]] erődítései]]

A szigetek történelme szorosan összefügg egymással. Első lakóik [[újkőkor]]i emberek voltak Szicíliából, akik a ma is álló [[Málta megalitikus templomai|megalitikus templomokat]] építették. Hirtelen eltűnésük után harciasabb bronzkori népek hódították meg a szigeteket, akiktől a [[föníciaiak]] foglalták el Kr. e. 700 körül. '''Malet''' szigetén [[Karthágó]] uralma Kr. e. 218-ig, a [[második pun háború]]ig tartott, amikor [[ókori Róma|Róma]] elhódította tőle a szigeteket. Az ekkor '''Melita''' néven ismert szigeteken szenvedett hajótörést [[Pál apostol|Szent Pál apostol]] [[60]]-ban. [[395]]-ben a birodalom felosztásakor a [[Keletrómai Birodalom]] része lett, ám [[455]]-ben elfoglalták a [[vandálok]], akiket néhány évtizeden belül a [[vizigótok]] váltottak. [[535]]-tól [[Bizánc]] uralta, majd [[870]]-ben elfoglalták az arabok.

A franciák kiverése után a britek lettek a szigetek urai, akik jól működő gyarmattá, a Földközi-tengeri Flotta központjává építették ki a kikötők környékét. A [[Krími háború]] és az [[I. világháború]] idején hajójavító és egészségügyi központ volt, a [[II. világháború]] azonban már a szigeten is pusztított. A [[Tengelyhatalmak]] bombázásai és a tengeri blokád súlyos éveket hoztak a szigetekre. [[1943]]-ban azonban innen indult az offenzíva Olaszország felszabadítására. A háború után ét lehetőség kínálkozott: integráció [[Nagy-Britannia|Nagy-Britanniába]], vagy a függetlenség. Végül [[1964]]-ben létrejött a független Málta, amely [[1974]]-től köztársaság. [[2004]]-ben belépett az [[Európai Unió]]ba.

 

A szigeten 54 [[Málta#Közigazgatási felosztás|helyi tanács]] osztozik:

 

|

* [[Attard]]

|}

 

[[Fájl:Поля на Мальте.jpg|bélyegkép|jobbra|300px|Művelt földek a jellegzetes kőkerítésekkel]]

Malta földrajzi adottságai miatt kevésbé alkalmas a földművelésre, mint a szomszédos [[Gozo]]. A legjobb termőterületek a dombok lábánál található agyag-kibúvások. A halászat a mai napig sokak megélhetését biztosítja. Földrajzi helyzete és öblei miatt a földközi-tengeri hajózás fontos csomópontja. A lakosság döntő többsége mégis a közalkalmazotti szférában és a turizmusban dolgozik.

 

== Források ==

 

{{források}}

 

[[Kategória:Málta szigetei]]

 

[[ar:جزيرة مالطة]]

[[be-x-old:Мальта (выспа)]]

[[da:Malta (ø)]]

[[de:Malta (Insel)]]

[[eo:Malto (insulo)]]

[[es:Isla de Malta]]