„Móri-árok” változatai közötti eltérés

a
kisebb formai javítások
a (Bottal végzett egyértelműsítés: Vértes –> Vértes (hegység))
a (kisebb formai javítások)
A '''Móri-árok''' a [[Bakony]] hegységet a [[Vértes (hegység)|Vértes]] hegységtől elválasztó, északnyugat-délkelet irányú [[völgy]]. A [[Dunántúli-középhegység]] északi részének [[kistája]].
 
== Geológiája ==
Területe 100&nbsp;km². Genetikailag fiatal, a földtörténet [[pleisztocén]] időszakában alakult ki.<ref>2,5-1 millió éve</ref> Vetődések által létrehozott árkos süllyedék. Kétoldalt emelkedő peremeinek legmagasabb röge [[Bodajk]]tól nyugatra emelkedő Kő-hegy (314 m. Belsejét 50-60 méter vastagságú felső-pleisztocén-alsó[[pliocén]] folyóvízi [[homok]] és homokos [[kavics]]réteg tölti ki. Több helyen hordalékkúpokkal tagolva. Területét a szerkezeti mozgások [[földrengés]]től veszélyeztetetté teszik. Az [[1910]] évi. [[Mór (város)|mór]]i földrengés is erre utalt. Az árkot alkotó anyagok építőanyagként is hasznosíthatók.
 
== Vízrajza ==
A kistáj éghajlata mérsékelten hűvös és száraz. Az évi középhőmérséklet 9,5 °C. A csapadék évi átlaga 550-600 milliméter.
 
A [[Gaja-patak]] vízrendszeréhez tartozik. V ízeinek közvetlen levezetője a Mór-Bodajki vízfolyás. Hat állóvízének őszkiterjedése 600 ha. A legnagyobb a [[fehérvárcsurgó]]i tározó (223 ha). Jelentős a talajvíz készlete is 5 l/sec km². Valamennyi településének közműves vízellátása van. [[1980]]-as években a vízkészlet 40%-os kihasználása mellett a kutak terhelése elérte a 100%-ot. Erdőtársulásai a különböző típusú [[tölgy]]esekhez (cseres, molyhos, gyertyános és karszttölgyesek) tartoztak, amelyek a [[20. század]] végére csupán maradványai voltak fellelhetők. A terület háromnegyed része mezőgazdaságilag művelt.
 
== Turisztikai értékei ==
A kistáj északi része [[Vértesi Tájvédelmi Körzet]]hez tartozik.Emellett jelentős természetvédelmi érték a [[Gaja-patak]] [[Bodajk]]hoz közeli szurdoka és a [[fehérvárcsurgó]]i kastélypark. Országszerte keresettermék a [[moha]]i Ágnes -forrásból származó gyógyvíz. A [[Győr]]t-[[Székesfehérvár]]ral összekötő [[81-es főút]] révén jelentős [[turizmus|idegenforgalmi]] tranzitszereppel rendelkezik. Fő turisztikai értékét Mór kulturális értékei jelentik.
* [[Mór (város)|Mór]]:
és a vidék borkülönlegességei
 
{{Bővebben|Móri borvidék}}
 
== Települései ==
[[Fájl:Bodajk - Palace.jpg|bélyegkép|jobbra|265px|Hochburg-Lamberg kastély, [[Bodajk]] ]]
[[Fájl:Fehérvárcsurgó - Palace.jpg|bélyegkép|jobbra|265px|Károlyi-kastély, [[Fehérvárcsurgó]] ]]
 
== Forrás ==
* {{RévaiÚj|14|669}}
 
== További irodalom ==
131 512

szerkesztés