„Nyeman (folyó)” változatai közötti eltérés

| hossz = 937

| vízhozam = 690

| terület = 98 000

'''Nyeman''' (belarusz nyelven ''Нёман'', litvánul '''Nemunas''', lengyelül ''Niemen'', németül ''Memel)'', a [[Balti-tenger]] Kur-öblébe ömlő európai folyó, hossza 937  km. [[Európa]] 14., a Balti-tenger medencéjének 4. leghosszabb folyója. Folyásiránya az utolsó jégkorszak után alakult ki, völgye 60 m mély és 5  km széles gyakori mocsarakkal). Évi közepes vízhozama 690 m³/s. Viszonylag lassú folyású (1-2 1–2 m/s). Leghosszabb mellékfolyói a ''Neris'' (510  km), a ''Scsara'' (325  km) és a ''Šešupė'' (298  km). Decembertől márciusig befagy. Masztitól lefelé mintegy 600  km hosszan hajózható.

[[Fehéroroszország]] középső részén, az [[Uzdai járás]]ban ered 176 m tengerszint feletti magasságban, majd a ''Sztovbci-síkság''on árhaladva és a ''Navahrudaki-hátság''ot északról félkörívben megkerülve nyugat felé halad. A ''Lidai-síkság''ot újabb hatalmas kanyarral kerüli meg dél felől, majd északnak fordul. [[Hrodna]] után lép át Litvániába. Az ország területén 459  km-t tesz meg; és vízgyűjtő területének több mint harmada – a Vilija medencéjét nem számítva – Fehéroroszország területére esik (35 000  km²). Jobb oldali fontosabb mellékfolyói az ''Usza, Szula, Berezina, Havja, Dzitva'' és ''Kotra''; bal oldalról pedig a ''Losa, Usa, Szervecs, Movcsadz, Scsara, Zalvjanka, Rosz'' és ''Szviszlacs''. A folyó menti jelentősebb települések: [[Sztovbci]], [[Ljubcsa]], [[Bjarozavka]], [[Maszti]] és [[Hrodna]]. Az ''Augustówi-csatorna'' közvetlenül a határ előtt ágazik ki, összeköttetést teremtve a [[Visztula]] vízrendszerével. [[Fájl:Stowbtsy8.JPG|thumb|A Nyeman Sztovbcinál]]

A határtól egészen [[Kaunas]]ig északi irányban halad, erősen meanderezve. [[1959]]-ben duzzasztották fel a 93  km hosszú, 63  km² kiterjedésű ''Kaunasi-víztározó''t, melynek vízierőműve (100 MW beépített teljesítménnyel) a város áramellátását biztosítja. Kaunastól nyugati-északnyugati irányban halad a Nyeman, majd 116  km hosszan a litván-orosz határt alkotja. Rusnė után deltatorkolattal (fő ágai a ''Rusnė'' és a ''Matroszovszkaja)'' ömlik a Kur-öbölbe. A Rusnė-ág szállítja a vízmennyiség 80%-át, de a torkolattól 13  km-re maga is két ágra oszlik ''(Skirvite, Atmata)''. Litvánia területének 72%-a (46 700  km²) tartozik a vízgyűjtőjéhez. Fontosabb mellékfolyói jobb oldalról a Merkys, Verkne, Neris (Vilija), Nevėžis, Dubysa, Mituva és a Jura Šešuvis; bal oldalról pedig a Šešupė. Fontosabb települések a folyó mentén: [[Druskininkai]], [[Alytus]], [[Prienai]], [[Birštonas]], [[Kaunas]], [[Kulautuva]], [[Vilkija]], [[Jurbarkas]], [[Pagėgiai]], [[Rusnė]], a [[Kalinyingrádi terület]]en [[Szovjetszk]] (Tilsit) és [[Nyeman (település)|Nyeman]]. A meander-vidék és a folyodelta egyaránt védett terület. [[Fájl:Hrodna-Neman.JPG|thumb|A Nyeman Hrodnánál]]

{{commonscatCommonskat|Neman}}