„Quenya nyelv” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Névutók: anti-typo |
a kisebb formai javítások |
||
7. sor:
| első kiadás dátuma = [[1915]]-[[1973]]
| beszélik = *''J. R. R. Tolkien műveiben'': A nemes[[tündék]], illetve [[Középfölde]] lakói ünnepi alkalmakkor vagy tudományos célra
* ''A valóságban'': ismeretlen számú ember próbálja meghonosítani a quenyát írott formában (vö. Neo-Eldarin)
| terület = [[Valinor]], [[Arnor]], [[Gondor]], [[Lothlórien|Lórien]] stb.
| színhelye és használata = [[Középfölde]]
23. sor:
| ISO 639-3 = qya
}}
A '''quenya''' (kiejtése {{IPA|[ˈkʷɛɲa]}}) egy, [[J. R. R. Tolkien]] műveiben szereplő [[mesterséges nyelv]], mely egyike a tündék által beszélt nyelveknek.
A quenya nyelvet a [[Valinor]]t elért nemestündék beszélték. A Noldák és Vanyák ''közös eldarin'' nevű nyelvéből alakult ki. A közös Eldarin pedig az ún. ''primitív quendi'' nyelvből fejlődött ki. A tündék három házából kettőben, a nolda és vanya házakban kissé eltérő, de alapjaiban megegyező quenya tájszólásokat beszéltek (a két dialektus neve: ''quenya'' [más néven ''noldorin quenya'' majd később, amikor követték Fëanort Ardára, ''száműzöttek quenyája''], illetve ''vanyarin quenya'' [vagy ''quendya'']).
A nyelvet később a [[valák]] is használták és részben egyesítették [[Valarin nyelv|saját nyelv]]ükkel. A valák sok elemet beemeltek saját nyelvükből a quenyába, ezekből sokat azonban inkább a vanyarin dialektusban, s nem a noldorinban találunk, valószínűleg azért, mert a valák sokkal szorosabb kapcsolatban voltak a vanyákkal, mint a noldákkal.
48. sor:
== Regényen kívüli fejlődés ==
Tolkien a lehető legszebb nyelv létrehozásával kísérletezett. Ez a késztetés motiválta őt Középfölde megalkotásában. Ahogy a nyelv fejlődött, beszélőkre lett szükség, a nyelv beszélőinek történelmet kellett kitalálni és háborúkhoz és migrációhoz hasonló eseményeknek kellett történnie, hogy teljes legyen a mesterséges nyelv, és ezekből a gondolatokból született meg Középfölde.
Tolkien [[1915]] körül kezdte<ref>A dátum a quenya nyelvről legkorábban írt, kiadott írások keletkezésének ideje: a "The Qenya Phonology and Lexicon" (A Qenya hangtan és lexikon) a ''[[Parma Eldalamberon]]'' 12. számában (ld. a xii. oldalt az időpontért) és a "Narqelion" című vers a ''[[Vinyar Tengwar]]'' 40. számában (ld. a 7. oldalt az időpontért).</ref> megalkotni a quenya nyelvet, (a nyelv nevének helyesírása ekkor még "qenya" volt, a "quenya" szóalak az 1940-es években jelent meg először) amikor az exeteri egyetemen tanult. Ekkor már több, ősi germán nyelvet ismert, többek között a [[gót nyelv]]et, az [[óészaki nyelv]]et és az [[óangol nyelve]]t, és hozzákezdett a [[finn nyelv]] elsajátításához a [[Kalevala]] olvasásának hatására. Ez utóbbi felfedezése, saját szavaival élve, "teljes mértékben elbódította".<ref>''The Lettres of J. R. R. Tolkien'' 163. levél, 302. oldal</ref>
Tolkien-t nagyon érdekelték a lengendák és a mondák, ezért külföldi nyelveket tanulmányozott a mondák eredeti nyelven való elolvasásához. Többek között finnül tanult, hogy el tudja olvasni a [[Kalevala|Kalevalát]], a finn nemzeti eposzt.
64. sor:
[[Tolkien]] korai írásaiban (ld.: ''Középfölde történelme''), a nyelvet '''qenya''' nyelvnek nevezi, habár a kiejtés ugyanúgy ''kvenya''. Számtalan nyelvtani és szókincsbeli átnézésen ment keresztül, mielőtt elnyerte volna azt a formát, amit ''[[A Gyűrűk Ura|A gyűrűk urában]]'' láthatunk, és sokat vátozott ''[[A szilmarilok]]'' befejezéséig. A qenya kifejezést a régi qenya és az új quenya közötti különbség kifejezésére használjuk. Azonban a quenya változékony természete miatt az efféle megkülönböztetés nagyon vitatott.
A quenya nyelvet arra használják a rajongók, hogy Tolkien nyomán tünde nyelvű verseket, szövegeket, kifejezéseket és neveket találjanak ki, és gyakran neo-quenyának csúfolják, a nyelvészek pedig Quenya Vinyakarmë-nak nevezik (vö. "[[neologizmus]]"). Mivel Tolkien ötletei gyakran változtak, minden kísérlet a nyelv tényleges használatára rengeteg kérdést vet fel.
2001-ben jelent meg a mozikban ''[[A Gyűrűk Ura]]'' filmtrilógia első része. A quenya ebből eredő megnövekedett népszerűsége egy Onion cikkhez vezetett, a "Don't Come Crying to Me when You Need Someone who Speaks Elvish"-hez.[http://www.theonion.com/content/node/25769] ''(Ne nekem sírj, ha valakivel tünde nyelven akarsz beszélni)''
== Tengwar ==
{{
A quenya nyelv írásrendszere a Tengwar. Fëanor fejlesztette ki még Valinorban, azonban olyan népszerű lett, hogy szinte minden nyelv Tengwar-t használt (szürketündék, emberek, még Szauron is a Gyűrűn), gyakorlatilag csak a törpök használtak rúnákat helyette.
== Hangtan ==
=== Magánhangzók ===
{| class="wikitable"
|-
129. sor:
|}
Eredetileg az összes kettőshanzó ereszkedő jellegű volt, de a Harmadkorra az /iu/ emelkedő jelleget öltött, az angol ''yule'' [juːɫ] szó kezdetéhez hasonlóan.
=== Mássalhangzók ===
{| class="wikitable"
|-
224. sor:
=== A latinbetűs átírás magyarázata ===
A quenya nyelvű szövegeket latin betűkkel írta Tolkien A gyűrűk urában, hiszen az olvasók nem ismerik a Tengwar-t (cak az "E" függelék tartalmazza a tündeírást), viszont sok esetben nehéz az átírás alapján eldönteni, hogy melyik hangot hogyan kell ejteni. Ezért Tolkien a már említett "E" függelékben elmagyarázta, hogyan olvassuk a latinbetűs quenyát.
A következő lista a latin betűkkel írt quenya hangokat ismerteti a teljesség igényével.
230. sor:
==== Mássalhangzók ====
* C - minden esetben "k" hangot jelöl (például ''celeb'' ["ezüst"] = ''keleb'')
* CH - a pech szóban, vagy a Bach névben található hangot jelöli
* DH - az angol ''that'' szó th hangját jelöli
* F - "f" hang, de szó végén "v" hangot jelöl
* G - a magyar "g" hang
* H - a magyar "h" hangot jelöli, de a ''ht'' a német ''echt, acht'' szavak "cht" hangját jelöli.
* L - a magyar "l" hangot jelöli, de "e" vagy "i" és egy mássalhangzó előtt palatalizálódott. Az utóbbi, palatalizálódott "l"-t Tolkien "lh"-val jelölte
* NG - az ''ng'' az "ing" szóból, de szó végén csak az ing szó n-jét ejtették. A szó eleji n-t is így ejtették szó elején. (például ''noldo'')
* PH - a magyar "f". a.: szóvégi "f" jelölése (például: ''alph'' ["hattyú"]) b.: ha az f-hang p-ből származik c.: egyes szavak közepén; ilyenkor hosszú "f"-et ejtünk (például ''ephel'' ["kerítés"])
* QU - a latin "aqua" szó qu-ja
* R - minden fonetikai helyzetben pergetett "r". HR: zöngétlen "r"
* S - "sz" hang
* TH - az angol ''thin'' th-ja
* TY - "ty" hang, mint a ''tyúk'' szóban
* V - magyar "v" hang, de szóvégi helyzetben nem így írjuk.
* W - angol ''were'' w-je. HW: zöngétlen "w".
* Y - magyar "j" hang. HY: zöngétlen j (például angol "hew")
==== Magánhangzók ====
* I - magyar, magas hangrendű "i"
* E - magyar, zárt "e"
* A - a magyar "á" rövid időtartamú változata
* O - magyar "o"
* U - magyar "u"
* É - magyar "é"
* Ó - magyar "ó"
* UI - "uj"
* OI - "oi"
* AI - "áj", de az "á" rövid időtartamú benne (viszont nem "a")
* IU - "ju"
* EU - "eu", egy szótagként ejtve (tehát az "u" csupán félhang)
* AU - "au", egy szótagként ejtve
== Hangsúly ==
A hangsúlyt a quenya nem jelöli, mert az a szó formájától függ.
* Kétszótagos szavaknál az első szótagra esik a hangsúly.
* Kétszótagosnál hosszabb szavaknál az utolsó előtti szótagra esik a hansúly, ha az utolsó szótag hosszú magánhangzót, diftongust, vagy olyan magánhangzót tartalmaz, amit legalább kettő mássalhangzó követ. (Ebben az esetben az utolsó előtti szótag gyakorlatilag verstanilag hosszú szótag)
* Ha a két szótagnál hosszabb szó utolsó előtti szótagja olyan magánhangzót tartalmaz, amit csak egy, vagy egy mássalhangzó sem követ, hátulról a harmadik szótagra esik a hangsúly.
Példák<ref>A példák ''J. R. R. Tolkien: A Gyűrűk Ura'' c. regényének "E" függelékéből valók</ref>: ''elentÁri'', ''silIvren'', ''Orome'', ''ancAlima''
== Nyelvtan ==
=== Névelők ===
A határozott névelő minden esetben ''i''. Pl.: ''i alda'', a fa; ''i eleni'', a csillagok. Határozott névelőt használunk alanyi utalószó és egyes névmások esetében is.. Ex.: ''i quena'', az, aki beszél; ''i quenar'', azok, akik beszélnek; ''antan i quena'', egy férfi, aki beszél.
284. sor:
Alapesetek:
* Az alanyeset főleg a mondat alanyának megjelölésére szolgál. A beszélt quenyában tárgyeseti szerepe is lehet (lásd lejjebb). Ezt kell használni néhány prepozíció esetén is.
* A tárgyeset az állítmány közvetlen tárgyát jelöli meg. Nem használják a beszélt quenyában, mert beleolvadt az alanyesetbe, de az írott quenyában még különálló eset.
* A birtokos esetet az eredet megjelölésére szolgál (például ''Szauron''nak ''a Gyűrűje''). Használata néha egybeesik a határozóesettel, és néha a birtokosjelzői esettel
* Az eszközeset a főnevet egy eszközként jelöli meg.
611. sor:
=== Függő beszéd ===
A függő beszédet valaki mondanivalójának a továbbítására használjuk. A magyar nyelvben tárgyas összetett mondatokkal fejezzük ki (azt mondta, hogy…) Mint a magyar nyelvben, a quenya nyelvben sem hagyhatjuk el a kötőszót, viszont a quenya függő beszédben utalószó sincs (az utalószót a magyar nyelvben se jelöljük mindig).
A "hogy" kötőszónak a quenya '''sa''' felel meg:
628. sor:
A többi quenya nyelvű szöveg Tolkien halála után jelent meg:
* Katolikus imák fordításai (szerk. Wynne, Smith, Hostetter), amelyek az 1950-es években íródtak (Vinyar Tengwar, 2002)
* ''Ataremma'' változatai (Quenya Pater Noster) I-VI, VT 43, 4–26, TT 18 változatok
* Aia María (Ave Maria) változatok: I–IV, VT 43, 26–36, TT 18
* Litany of Loreto (Loretó litániája), VT 44, p.
* Ortírielyanna (Sub tuum praesidium) VT 4, p.
* Alcar i Ataren (Gloria Patri) VT 43, p.
* Alcar mi tarmenel na Erun (Gloria in Excelsis Deo) VT 44, p.
* "Oath of Cirion" (Cirion esküje), Unfinished Tales (magyarul ''A Gyűrű keresése''), pp.
* Korai qenya szórványok Fragments, szerkesztők:Wynne és Gilson, PE 14 (2003)
* "Sí Qente Feanor and Other Elvish Writings" (Sí Qente Feanor és egyéb tünde-írások), szerk. Smith, Gilson, Wynne, and Welden, PE 15 (2004)
* A "Koivienéni" szentencia, VT 14 (1991)
* A "Two Trees" szentencia, VT 27 (1993).
* Fíriel's Song (Fíriel dala), LR p.
* "Ambidexters Sentence" többféle változata , készült 1968–1969 között, VT 49 (2007).
== Jegyzetek ==
<references />
== Lásd még ==
* [[Középfölde nyelvei]]
* [[Khuzdul nyelv]]
* [[Valarin nyelv]]
* [[Középfölde]]
== Források, felhasznált irodalom ==
{{Fordítás|en|quenya}}
{{Fordítás|fr|quenya}}
* [http://home.netcom.com/~heensle/lang/elvish/quenya/qgram.html Quenya nyelvtan]
* Tolkien, J. R. R., ''The Lord of the Rings'', ''The Return of the King'', Appendix E. HarperCollins''Publishers'', 1995. ISBN
* Tolkien, J. R. R. (ed. Christopher Tolkien), ''The Silmarillion''. HarperCollins''Publishers'', 1999. ISBN
* [http://www.tolkien.hu/misc/quenya/quenya.html Tolkien.hu quenya nyelvtan]
* [[:en:b:Quenya/Adverbs|Az angol wikikönyvek quenya nyelvtana (határozószók)]]
== Külső hivatkozások ==
678. sor:
{{Link FA|fr}}
[[en:Quenya]]
[[an:Quenya]]
| |||