„Rend (feudalizmus)” változatai közötti eltérés

a
kisebb formai javítások
a (Bot: következő hozzáadása: no:Stand)
a (kisebb formai javítások)
A '''rendiség''' az ezen csoportok elkülönülésén alapuló [[középkor]]i és több helyen a késő [[újkor]]ig fennmaradó társadalmi berendezkedés,<ref name = "kislexikon.hu rendiség">{{cite web| title = A rendiség definíciója a kislexikon.hu-n| url = http://www.kislexikon.hu/rendiseg.html | accessdate = 2009-09-11}}</ref> valamint a rendek képviseletén alapuló kormányzati rendszer neve. A rendi alapú kormányzás Nyugat- és Közép-Európa nagy részén elősegítette a központi hatalom megerősítését a feudális keretek között,<ref name = "kislexikon.hu rendiség"/> majd a társadalmi és gazdasági fejlődés hatására átadta helyét az [[abszolutizmus]]nak vagy az [[alkotmányos monarchia|alkotmányos monarchiának]].
 
== A rendek tagjai ==
A rend fogalma hasonlít mind a társadalmi réteg, mind a [[kaszt]] fogalmához. A társadalmi rétegtől megkülönbözteti, hogy tagjai [[identitástudat]]tal rendelkeztek, valamint a rend megváltozása (társadalmi felemelkedés illetve lesüllyedés) lényegesen nehezebb és ritkább volt, mint a modern értelemben vett társadalmi rétegeknél. Ebben közelebb áll a kasztokhoz, azonban a kasztrendszerrel ellentétben nem kizárólag a születési előjogon alapul.
 
Mindegyik rend rendelkezett alapvető jogokkal, mint a személyi szabadság, a bírósághoz való jog, [[tulajdonjog]], adójogi kiváltságok (adómentesség vagy közös adózás) és képviseleti jog.<ref name = "BH rend">{{cite book |title= Britannica Hungarica |year= 2005 |chapter = "rend" }}</ref> Ezeket a jogokat az uralkodók általában szorult helyzetükben ismerték el hivatalosan (mint [[II. András magyar király]] a szerviensek jogait az [[Aranybulla|Aranybullában]] vagy [[Földnélküli János]] a nemesi jogokat a [[Magna Charta Libertatum]]ban).<ref>{{cite book|title = Történelem V.| last =Száray | pages= 61}} ill. {{cite book|title = Történelem IV.| last =Száray | pages= 67}}</ref>
 
=== A nemesség ===
{{Bővebben|Nemesség}}
[[Fájl:HunedorIoan1453.jpg|bélyegkép|jobbra|[[Hunyadi János]] címere]]
A nemesi rend alapvetően örökletes rend volt, amelybe annak tagjai beleszülettek. Nem nemesi származású személy felvételét a nemesi rendbe [[nemesi oklevél]] igazolta, amelyet az uralkodó (illetve annak kancelláriája) állított ki. Az oklevél egyik fontos része volt a nemesi [[címer]], aminek használatára ettől fogva jogosult volt a nemes. Az új nemes összes törvényes fiú ági leszármazottja ezután a nemesi rend tagjává vált. A nemesi cím adományozásával kezdetben együtt járt [[hűbérbirtok]] adományozása, amely a [[feudalizmus|feudalista államrend]] alapját képezte. A [[Kora újkori magyar történelem|kora újkori Magyarországon]] azonban már nem minden újdonsült nemes kapott birtokadományt.
A nemesség nem minden országban alkotott egységes rendet, Angliában és a kora újkori Magyarországon például a fő- és a köznemesség külön rendet alkotott.
 
=== A papság ===
{{Bővebben|Egyházi rend}}
A papi rendbe nem is lehetett beleszületni, a felvétel a papi rendbe [[szentség]]nek számított. Ennek a kiszolgáltatása a [[püspök]] jogosultsága volt, azonban feltételekhez nem kötötték. Ez a rendszer lehetővé tette a [[szimónia]] virágzását, majd a [[Reneszánsz]] idején a pápai trónusért küzdő itáliai nemesek időnként még a család gyermek tagjait is pappá szentelték.
 
Emellett mint az Isten képviselői jogosultak voltak az egyházi tized beszedésére is a fennhatóságuk alá tartozó területekről,<ref>Magyarországon [[I. István magyar király|I. István]] II. törvénykönyve mondta ki (lásd. pl. {{cite book|title = Történelem V.| last = Száray pages= 37}})</ref> ők azonban adómentesek voltak. A [[klérus]] fölött illetve egyházi ügyekben az egyházi bíróság ítélhetett.
 
=== A harmadik rend ===
{{Bővebben|Polgárság}}
Fontos megjegyezni, hogy a városi lakosság és a városi polgárság nem ugyanazt a csoportot jelenti. Utóbbi csak a kiváltságokkal rendelkező városok (Magyarországon [[szabad királyi város]]ok) lakosai tartozhattak bele, a [[mezőváros]]oké nem. Közülük is csak a vagyonosabb, önállóan tevékenykedő iparosok és kereskedők alkották a polgárságot, a városi lakosság többségét kitevő segédmunkások, [[napszámos]]ok illetve a [[céh]]eken kívüli [[kontár]]ok nem tartoztak közéjük.
 
A kiváltságos városi polgárság mentesült az úrbéri szolgáltatások és a földesúr joghatósága alól („a városi levegő szabaddá tesz”), valamint jogosult volt képviselő által befolyásolnia [[rendi gyűlés]]eken születő döntéseket.<ref group="jegyzet">A polgárság kiváltságainak egy részét (pl. egyösszegű adózás illetve országgyűlési képviselet) később egyes nagyobb mezővárosok is megkapták.</ref>
 
== A rendiség kialakulása ==
A feudalizmus kialakulása és kezdeti fejlődése elsősorban Nyugat-Európához köthető, az itt kialakult mintákat vették át némileg módosított formában a periféria (Észak- és Kelet-Európa) államai.
 
Ezzel megnyílt az út a főnemesség és a papság hatalmának korlátok közé szorításához, aminek az intézményi keretét a [[rendi gyűlés]]ek teremtették meg.
 
=== Rendi fejlődés Magyarországon ===
{{lásd még|Aranybulla|Hármaskönyv|Áprilisi törvények}}
Magyarországon a [[13. század]]ig a királyi birtokhálózat stabil hatalmi bázist biztosított a királynak ahhoz, hogy a rendektől függetlenül kormányozzon. A század elején azonban [[II. András magyar király|II. András]] birtokeladományozási politikája megrendítette az uralkodó hatalmát. A helyzettel elégedetlen [[szerviensek]] [[1222]]-ben az [[Aranybulla]] kiadására kényszerítették Andrást. A bulla a szerviensek szabadságjogainak törvénybe foglalása (és számos gazdasági jellegű rendelkezés) mellett az utószóban kimondta, hogy az ország lakóinak, kiváltképp főnemeseknek és a főpapoknak jogukban áll az uralkodót fegyverrel kényszeríteni az oklevél betartására.<ref name = "Száray V. 61-62">{{cite book|title = Történelem V.| last =Száray | pages= 61-62}}</ref><ref>{{cite web| title = Az aranybulla szövege| url = http://www.1000ev.hu/index.php?a=2&k=1&f=504&s=0|accessdate = 2009-09-11}}</ref> Elismerte a szerviensek és az egyháziak adómentességét, a szerviensek saját bírót választhattak maguknak ([[szolgabíró]]k). Ezeket a rendelkezéseket lényegében megerősíti az aranybulla [[1231]]-es megújítása és az egy évvel későbbi [[Kehidai oklevél]].
 
Bár a szerviensek rétege a későbbi századok során eltűnt, a rendelkezések jelentős része megmaradt, és a nemesi szabadságok alapját képezte:<ref name = "Száray V. 61-62"/>
* Adómentesség
* Bírói ítélet nélkül nem ítélhetők el.
* [[végrendelet|Végrendelkezés]] joga
* Birtokán a nemes parancsol, engedélye nélkül a király sem szállhat meg ott.
* Csak a király vagy a [[nádor]] ítélkezhet felettük.
* [[nemesi felkelés|Kötelesek hadba vonulni]] az ország védelmében, de az országhatáron kívül a király költségére.
 
A szervienseket [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] [[1267]]-ben kelt oklevele már a nemesekkel azonosította, vagyis kialakulóban volt a köznemesség. Ugyanezen oklevél vármegyénként 2-3 köznemesi küldöttet hívott meg az évenként székesfehérvári törvénynapokra. Ez azonban még nem országgyűlés, csak részvétel a bíráskodásban.<ref name = "Száray V. 72-73">{{cite book|title = Történelem V.| last =Száray | pages= 72-73}}</ref>
 
Magyarországon a [[15. század]] végére három rend alakult ki, az elvileg egységes nemesi rend szétszakadásával a 16. századra négy rend jött létre, amelyek [[1848]]-ig fennmaradtak. Ezek a következők voltak:<ref name = "BH rend"/>
* a főnemesség
* a köznemesség
* a papság
* a polgárság
 
A magyarországi rendi berendezkedést az 1848-ban elfogadott [[áprilisi törvények]] nagyrészt<ref group="jegyzet">A főrendek közvetlen részvétele az országgyűlésen például továbbra is megmaradt.</ref> felszámolták.
 
=== Rendi fejlődés Angliában ===
A főnemesség 1215-ben a Magna Carta Libertatum (A nagy szabadságlevél) kiadására kényszerítette az uralkodót (Földnélküli Jánost). A charta a főnemesség a lordok számára beleszólást biztosított a hatalomba, s felruházta őket az ellenállás jogával. A király ez után nem vethetett ki adót a királyi tanács beleegyezése nélkül. Amikor a király - megsértve a chartát - önkényesen adót vetett ki, a főnemeség fellázadt (1264) és közösen lépett fel az uralkodóval szemben. Összehívták a parlamentet, amely a kis létszámú tanácskozó testület volt a király mellett. Most azonban valamennyi főnemes, valamint a lovagok és a polgárok választott képviselői meghívót kaptak. A XIII. század végére megerősödött a királyi hatalom korlátozásának a gondolata. Az érdekeiket érvényesíteni képes, azonos jogú és érdekű társadalmi csoportokat rendeknek nevezzük. Amikor I. Edwardnak amikor pénzre volt szüksége Wales és Skócia meghódításához összehívta a parlamentet (1295). Ettől kezdve az uralkodó Angliát a rendekkel együtt irányította kialakult a rendi monarchia.
 
=== Rendi fejlődés Franciaországban ===
{{csonk-szakasz}}
=== Rendi fejlődés a Német-Római Birodalomban ===
{{csonk-szakasz}}
 
== A rendi állam intézményei ==
A rendi államformában az mindegyik hatalmi ágban megfigyelhető a központi, uralkodói hatalom és a rendek együttes jelenléte.<ref name = "BH rend"/>
 
=== Törvényhozás - a rendi gyűlés ===
{{Bővebben|Rendi gyűlés}}
A rendi állam törvényhozása a tartományi vagy országos szinten működő rendi gyűlés volt. A rendi gyűlést az uralkodó hívta össze, és neki állt jogában azt feloszlatni is. Ő terjesztette be és szentesítette a törvényeket, azokat azonban már a rendek vitatták meg. A rendek közül általában a nemesség jutott döntő szerephez, a papság és a polgárság szerepe inkább kiegészítő volt.<ref name = "BH rend"/>
 
Tartományi gyűlések elsősorban azokon a területeken működtek, ahol a központi hatalom nem volt elég erős a helyi főurak különállásának felszámolására, vagy ahol történetileg az ország több korábban félig-meddig független állam, terület egyesítésével jött létre (például [[Lengyelország]]ban,<ref>{{cite book|title = Történelem IV.| last =Száray | pages= 115}}</ref> a [[Német-Római Birodalom]]ban, a spanyol államokban<ref>{{cite book | title = Spanyolország története | first = Ádám | last = Anderle | pages = 56 | publisher = Móra Ferenc Könyvkiadó | isbn = 963 11 6874 3}}</ref> vagy Franciaországban, amelynek nagy területeit a 15. század végéig a koronától független hercegségek tették ki). A Magyar Királyság területén is működött tartományi gyűlés, a [[Horvátország|horvát]] [[szábor]].
 
A rendi gyűléseken a rendek területenként eltérő rendszer szerint üléseztek, a két legelterjedtebb a francia mintájú háromkamarás, és a többek között Angliában és Magyarországon is meghonosodott kétkamarás rendszer volt. Előbbinél a papi- és a nemesi rend, valamint a harmadik rend küldöttei külön üléseztek, a főnemesek és főpapok személyesen vehettek részt, míg a közrendűek, az alsópapság és a köznemesség képviselői útján.<ref name ="Száray IV. 67-69"/><ref group = "jegyzet">Ilyen rendszer (vagy egy egy módosított változata) működött még többek között Svédországban ({{cite web| title=Svéd Nemzetgyűlés az angol Wikipedián| url =http://en.wikipedia.org/wiki/Riksdag_of_the_Estates}}) Katalóniában, Valenciában és Aragóniában is. Az utóbbi két állam [[cortes]]ében külön üléseztek a főnemesek és a köznemesek képviselői. (lásd {{cite book | title = Spanyolország története | first = Ádám | last = Anderle | pages = 47 | publisher = Móra Ferenc Könyvkiadó | isbn = 963 11 6874 3}})</ref>
 
A kétkamarás rendszerben a választóvonal nem a rendek között húzódott, a felsőházba (Magyarországon [[felsőtábla]]) a születésüknél illetve hivataluknál fogva személyesen meghívott [[főrend]]ek kerültek be, az alsóházban (Magyarországon [[alsótábla]]) pedig küldöttek útján képviseltették magukat a rendek.<ref name ="Száray IV. 67-69"/><ref group = "jegyzet">Ilyen rendszer működött még többek között a lengyel [[szejm]]ben ({{cite book|title = Történelem IV.| last =Száray | pages= 115}}),</ref>
Német területen megfigyelhető egy harmadik variáció, amely kissé mindkét rendszerre hasonlított, itt a főurak, a köznemesek és a városok alkottak rendet.<ref>{{cite web| title = Rendiség a német Wikipedián | url = http://de.wikipedia.org/wiki/Ständeordnung#Regionale_Besonderheiten|language= német }}</ref>
 
=== Végrehajtás ===
Mivel a királyi hatalom nem rendelkezett elegendő anyagi forrással mindenre kiterjedő hivatalnokrendszer kiépítéséhez, a helyi végrehajtás a rendek kezébe került,<ref name = "BH rend"/> csak a végrehajtó hatalom központi szervezete maradt az uralkodó kezében. Magyarországon ennek a megvalósulását láthatjuk a vármegyerendszerben, ahol a főispánt a király nevezte ki, a helyi ügyeket ténylegesen vezető [[alispán]]t azonban a 15. századtól - a rendi állam magyarországi létrejöttétől - a megyei rendek választották.<ref>{{cite book|title = Történelem V.| last =Száray | pages= 127}}</ref>
 
=== Igazságszolgáltatás ===
A rendi állam elégséges pénzbevétel hiányában a végrehajtáshoz hasonlóan az igazságszolgáltatásban is a helyi hatalmasságokra támaszkodott. A bíráskodás joga a feudális államokban általában az adott terület hűbérurát illette meg. A rendek azonban védelmet élveztek az uralkodói és főúri önkénnyel szemben, ami a különböző rendeknél eltérően valósult meg. Az egyházi rend külön egyházi bírósággal rendelkezett, a nagyobb városok pedig általában maguk választhatták meg bíráikat. A nemesség védelmét az biztosította, hogy fellebbezhettek a királyi bírósághoz.
 
== Lásd még ==
* [[Feudalizmus]]
* [[Alkotmányos monarchia]]
* [[Abszolút monarchia]]
{{portál|középkor||politika}}
 
== Hivatkozások ==
=== Jegyzetek ===
<references group = "jegyzet"/>
=== Források ===
{{források}}
 
== Irodalom ==
* {{cite book|title = Történelem IV. - A középkor| first= Miklós |last = Száray| publisher = Műszaki Kiadó| year = 1999 | city= Budapest| isbn = 963 16 2262 2| pages= }}
* {{cite book|title = Történelem V. - Magyar történet a kezdetektől 1490-ig| first= Miklós |last = Száray| publisher = Műszaki Kiadó| year = 1999 | city= Budapest| isbn = 963 16 2263 0| pages= }}
* {{cite book|editor= Halász György, Széky János|encyclopedia= |title= Britannica Hungarica Világenciklopédia|edition= elektronikus kiadás |year= 2005 |publisher= J.I.T. LEXIKON|location= Budapest}}
 
[[Kategória:Feudalizmus]]
131 512

szerkesztés