„Románok” változatai közötti eltérés

12 bájt hozzáadva ,  11 évvel ezelőtt
a
kisebb formai javítások
a (kisebb formai javítások)
|image = Roumanians.png
|képaláírás = <small>[[Mihai Eminescu]] • [[George Enescu]] • [[Alexandru Ioan Cuza]] • [[Victor Babeş]]<small>
|teljes lélekszám = Kb. 22 <ref>A Románián kívül élő románok száma (a moldovánokat és a külföldi vendégmunkásokat nem számítva) kb. 2 millió.</ref> – 25 millió <ref>A moldovánokat is beleszámítva.</ref> (28 millió)<ref>A [www.usaid.gov/locations/europe_eurasia/pdfs/romaniaictpub.pdf Romania IED Assessment] (letöltve: 2007.03.02.): a Románián kívüli román népesség számát 8 millióra becsüli. A [http://www.rouemb.cz/geografie.html Geographical Profila and Habitat], Romanian Embassy Prague (letöltve: 2007.03.02.): 9 milliós becslést ad</ref>
|region1 = {{Románia}}
|pop1 = 19 409 400
A románok teljes számát 22 millió (a [[moldovánok]]kal együtt 25 millió) főre teszik. A románok legjelentősebb számban [[Románia|Romániában]] (kb. 19 millió fő) élnek, ezenkívül kb. félmillióan élnek a Romániával és [[Moldova|Moldovával]] szomszédos országokban, és kb. 2 millióan szerte a világon. A Moldovában élő mintegy 3&nbsp;millió románul beszélő [[moldovánok|moldovánt]] sokan szintén a románság részének tartják, bár ők önmagukat külön népnek tekintik.
 
== Elnevezéseik ==
A románok középkori elnevezése a '''[[vlachok|vlach]]''' (ejtsd: vlah) volt, akárcsak több ma is élő balkáni népcsoportnak ([[arománok]], balkáni vlachok). Önmagukat a "római" jelentésű ''ruman'' névvel jelölték, a nyelvük [[latin nyelv|latin]] (római) eredete miatt. (A [[Bizánci Birodalom]] lakói ugyancsak rómaiaknak nevezték magukat.) Ebből származik, a '''románok''' elnevezés, amelyet a 19. századtól, Románia állam megalakításától használnak más nyelveken is a nép elnevezésére.
 
Az '''oláh''' elnevezés a ''vlach'' szóból származik, és a románokat jelölték vele a [[Magyar Királyság]]ban. A 19. század közepétől az ''oláh'' népnév háttérbe szorult; inkább gúnyos, megvető hangsúlyt kapott. A 20. század végén újra elterjedt egyes körökben, a kifejezést használók főként a magyarellenes románokat nevezik így.
 
== A románok eredete ==
{{Bővebben|A románok eredete}}
A mai románok a [[trák]] eredetű dák népet tekintik őseiknek (ezt a tudomány nem igazolta), amelyet [[Marcus Ulpius Traianus római császár|Traianus]] római császár a 2. század elején győzött le. A terület (a mai [[Erdély]]) 270-ig a [[Római Birodalom]] provinciája. [[Germán népek]] ([[gótok]], [[gepidák]]) támadásai miatt a lakosság egy része délre, a birodalom határain belülre vándorolt. A rómaiakkal való együttélést bizonyítja a nyelvi hasonlóság, a [[latin]] szavak sokasága. A [[hunok]] [[Kárpát-medence]]i bejövetele és a gótok déli irányú vándorlása miatt a mai [[Szerbia]] területére kerültek, itt erős [[szláv]] hatás érte őket. Amikor a [[Magyar Királyság]] határait átlépték, (11-12. sz.), egy szláv jellegű pásztor nép volt. A dákoromán elméletük szerint a dákok és a rómaiak keveredésével jött létre a mai román nép.
 
== A románok története ==
A románok az [[Ortodoxia|ortodox]] kereszténységet vették fel. Első államuk [[Havasalföld]] volt, majd később attól északra létrejött [[Moldva]]. Havasalföld és Moldva a [[16. század]]ig független román fejedelemségek voltak, majd több mint három évszázadon át az [[Oszmán Birodalom]] fennhatósága alatt álltak, de belső autonómiával rendelkeztek. A [[középkor]]tól számos román telepedett le [[Erdély]]ben, aminek következtében ezen országrész etnikai arányai, főleg a [[Oszmán Birodalom|török hódoltság]] alatt és után fokozatosan átalakultak.
 
A ma Romániában élő népcsoport körülbelül 200 éve nevezi magát románnak. A [[18. század]] végén és a [[19. század]] elején végbement politikai változások során, az Osztrák birodalom megpróbálta „összeugrasztani” az erdélyi medence etnikumait, hogy belülről gyengítse őket, így ne kelljen tartania a magyarok és oláhok (románok) összefogásától és esetleges függetlenségi törekvéseitől. Az erdélyi román triászként is emlegetett Şincai, Maior, Clein ezidőben [[Bécs]]ben tanítottak a friss dákoromán elméletről, melynek fő célja az oláh nép (románok) öntudatának megteremtése volt. Ekkor fogalmazódott meg a római-román kontinuitás elmélete, ami az Erdélyhez való jogukat erősítette meg.
 
Több neves európai történész az oláh (román) nép történelmét más oldalról közelíti meg:
* 271-ben [[Dacia|Dáciát]] kiürítik
* a kiürítés után a területet [[gótok]], [[gepidák]], [[hunok]], majd [[avarok]] foglalják el
* az [[Avar Birodalom]] bukása után a bolgárok népesítik be a mai Románia területét a 7-ik században
 
[[Fájl:Family meria 1911.jpg|bélyegkép|jobbra|177px|Román parasztcsalád [[Kékesfalva]] (''Meria'') faluban 1911-ben]]
A [[18. század]]tól kezdve elindult a románok önállósodási törekvése, ennek része volt a [[1784-es erdélyi parasztfelkelés|Hória-féle lázadás]] (Horia = Nicola Ursu din Albac), majd az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848-49-es szabadságharcban]] a császári seregek oldalán való részvétel. [[1858]]-ban a függetlenné vált [[Moldva]] és [[Havasalföld]] egyesülésével létrejött a [[Román Királyság]]. A román nyelv írásmódja [[1860]]-ig a [[román cirill ábécé]] volt, ekkor tértek át a [[román ábécé|latin írásra]].
 
A [[20. század]] elején Erdélyben a románok összlakosságon belüli aránya már meghaladta az 50%-ot. [[1920]]-ban [[Besszarábia|Besszarábiát]], [[Bukovina|Bukovinát]], [[Erdély]]t, a [[Partium]]ot és a [[Bánság]] keleti felét is Romániához csatolták. Észak-Bukovina és Besszarábia [[Szovjetunió]]hoz való hozzácsatolása után [[1945]]-ben kialakult a mai [[Románia]] területe. Ezután [[Románia]] [[szocializmus|szocialista]] állammá vált. 1965-ben [[Nicolae Ceauşescu|Ceauşescu]] átvette a hatalmat, és a szovjet érdekszférán belül igen egyedülálló rendszert épített ki, amelyet [[1989]]-ben a [[romániai forradalom]] elsöpört. Romániát [[2007]]-ben az [[Európai Unió]] felvette tagjai sorába.
 
== A magyarországi román nemzetiség ==
A [[trianoni békeszerződés]] előtti [[Magyarország]]on a legnagyobb lélekszámú kisebbséget alkották (kb. 2,8 millió fő).
 
Magyarország mai területén a [[2001]]-es népszámlálás adatai szerint kb. 10&nbsp;000 fő vallotta magát román nemzetiségűnek ill. román anyanyelvűnek. Főként az ország keleti részében élnek. Néhány jelentősebb település, ahol románok laknak: [[Kétegyháza]] (''Chitighaz''), [[Elek (város)|Elek]] (''Aletea''), [[Gyula (város)|Gyula]] (''Giula''), [[Méhkerék]] (''Micherechi''), [[Magyarcsanád]] (''Cenadul Unguresc'').
* [[Az 1892. évi román memorandum]]
 
== Jegyzetek ==
{{források}}
 
== Külső hivatkozások ==
* [http://toriblog.blog.hu/2008/02/14/a_romanok_eredete_i A románok eredetéről]
 
131 512

szerkesztés