„Szigetvári vár” változatai közötti eltérés

a
kisebb formai javítások
a (zépirodalom- Zrínyi Miklós: Obsidio Szigetiana)
a (kisebb formai javítások)
A [[Dél-Dunántúl]] vidékén eredő Almás-patak a középkor során egy vizenyős, ingoványos területet hozott létre, amelynek egyik kiemelkedő szigetén a [[1420]] körül építtette fel kicsiny várát Anthini (Szigeti) Oszvald földesúr.
 
 
[[Fájl:Szigetvár a 16. században.jpg|bélyegkép|jobbra|300px| Szigetvár a 16. században]]
[[Fájl:Szigetvár - Castle.jpg|bélyegkép|jobbra|300px|Szigetvár vára]]
[[Fájl:Johann Peter Krafft 005.jpg |bélyegkép|jobbra|300px| Zrínyi Miklós kiront az égő Szigetvárból. Johann Peter Krafft festménye (1825.)]]
 
== A vár története ==
Az első erődítmény magja a régészeti kutatások szerint egy kör alapterületű, magas öregtorony lehetett, melyet a négyzetes udvaron kőfalak kerítettek. Az évszázadok során ebből alakult ki [[Szigetvár]] erődítményrendszere, mely magába foglalta a virágzó települést is. [[1463]]-ban a Garai-, [[1471]]-ben az enyingi Török család birtokába került. Az [[1526]]-os vesztes [[mohácsi csata]] után katonai jelentősége megnőtt, mivel útjában állt a nyugati irányban előretörő török hódítóknak. [[Török Bálint]], mint eme vészterhes időszak sok más főnemese, igyekezett mindig a nagyobb hasznot ígérők pártjára állni, így több esetben is urának vallotta hol [[Szapolyai János]]t, hol pedig [[I. Ferdinánd|Habsburg Ferdinándot]]. Miután [[1541]]-ben Buda csellel való megszállása idején [[I. Szulejmán|Szulejmán török szultán]] elfogatta Bálint urat, a felesége azonnal átadta a végvárat [[I. Ferdinánd|Habsburg Ferdinándnak]].
 
[[Fájl:The Battle of Szigetvar - Cut.jpg|bélyegkép|balra|200px| Szigetvár 1566-ban]]
 
[[1561]]-ben a vár élére főkapitányként [[Zrínyi Miklós]] került, aki vasszigorral próbálta behajtani a katonaság részére a földesúri járandóságokat, ugyanekkor kialakította a négy részből álló szigeti védőrendszert. A már idős és beteges Szulejmán szultán [[1566]]-ban indult utolsó hadjáratára, melynek végső célját [[Bécs]] elfoglalása jelentette, de előtte Sziget állt hatalmas seregének útjában. [[Zrínyi Miklós|Zrínyi]] parancsnoksága alatt mintegy 2300 főnyi végvári katonaság 34 napig állta az ostromot a hatalmas túlerő ellenében, mígnem maradékuk Zrínyi vezetésével kitört a lángoló belsővárból, hogy véres közelharcban haljanak hősi halált. Szigetvári diadalát maga a török szultán sem érte meg, az ostrom utolsó napjaiban meghalt, de ezt a hírt eltitkolták vezérei, nehogy a már erősen megfogyatkozott sereg végképp elcsüggedjen. A rommá lőtt erődítményt a hódítók kijavították, ezzel létrehozva a ma is látható egységes, négybástyás vár arculatát. [[1689]]-ben került a [[Habsburg-ház|Habsburg hatalom]] birtokába a hatalmas erődítmény, melynek ostromával a [[Rákóczi-szabadságharc]] felkelői sem mertek kísérletezni.
<!--nincs benne az ellenőrzéshez használt forrásban
Később az Andrássy grófok magánbirtokát képezte, majd 1959-től kezdődött meg falainak és belső épületeinek régészeti feltárása és helyreállítása, hogy méltóképpen fogadhassa a történelmi emlékhelyre érkezőket. -->
"[[Paizs József]] az üggyel kapcsolatban a lapnak azt nyilatkozta: kapóra jött a török ajánlat, mert mostantól velük tudja "riogatni a Vagyonkezelőt, így talán a vár tulajdonosa végre kilép a rossz, hűtlen gazda szerepéből, és rájön, hogy nemzeti kincsünkre költeni kell". Paizs szerint ha mégis komolyra fordulnának a török szervezettel folytatott tárgyalások, a vár üzemeltetésének átadásáról helyi népszavazáson kellene dönteni."<ref>[http://www.origo.hu/itthon/20080529-magyar-nemzet-szigetvar-varaban-torok-kulturalis-kozpont-johet-letre.html Magyar Nemzet: Szigetvár várában török kulturális központ jöhet létre<!-- Robot generálta cím -->]</ref>
 
A Csonka minaret helyreállítását valószínűleg a török kormány által is támogatott [[Török Városok Világszövetsége]] fogja elvégezni, mely a várost tiszteletbeli tagjai közé fogadta. <ref>http://www.bama.hu/baranya/kozelet/torok-varos-lett-szigetvar-helyreallithatjak-a-csonka-minaretet-217314</ref>
 
== Hivatkozások ==
{{források}}
 
{{KözvagyonkatCommonskat|Szigetvár}}
 
== Lásd még ==
* [[Török-iszlám építészet Magyarországon]]
 
== Forrás és irodalom ==
* Várépítészetünk, Főszerkesztő Gerő László, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1975, ISBN 963-10-0861-4, 267-271. oldal
 
* Rados Jenő: Magyar építészettörténet (p. &nbsp;161-168) - 1961. Bp. Műszaki K. - ETO 72 (439) 091
* Szerk. Fülep L.: A magyarországi művészet története (p. &nbsp;371-372) - Bp.1961. Képzőmúv. Alap K. - Kossuth Ny. 61.3465.
* Goldziher Ignác: Az iszlám kultúrája - Gondolat K. Bp. 1981. - ISBN 963 280 607 7
* {{IszlVA|1}}
* H. Stierlin. Türkei - Architektur von Seldschuken bis Osmanen - Taschen Weltarchitektur - ISBN 382287857X
* H. Stierlin: Iszlám művészet és építészet - Bp. Alexandra K. - ISBN 963 368 127 8
 
== Szépirodalom ==
[[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]]: Obsidio Szigetiana, 1651
( a [[Szigeti veszedelem]] címet [[Kazinczy Ferenc]] adta neki)
 
== Külső hivatkozások ==
* [http://virtualpecs.hu/index.php?panoid=165 Panorámakép a vár bejáratáról]
* [http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=706 Légifotók a várról]
131 512

szerkesztés