„Topáz” változatai közötti eltérés

31 bájt hozzáadva ,  10 évvel ezelőtt
a
kisebb formai javítások
a (→‎Szín: link jav.)
a (kisebb formai javítások)
A '''topáz''' [[ásvány]] egy [[alumínium]]-[[Szilikátok (ásványtan)|szilikát]], [[vegyképlet|vegyi képlete]] Al<sub>2</sub>((OH,F)<sub>2</sub>SiO<sub>4</sub>). [[Kristályszerkezet#Trigonális rendszer|Trigonális rendszerben]] kristályosodik, hasadása egy irányban tökéletes, törése kagylós. A [[Mohs-féle keménységi skála|Mohs-féle skála]] szerint 8-as keménységű. A tiszta topáz átlátszó, de gyakran tartalmaz szennyeződéseket, melyek elszíneződését okozzák.
 
== Nevének eredete ==
A topáz szó az [[ókor]]ból származik, de a [[görögök]] valószínűleg nem a topázt, hanem a [[krizolit]]ot nevezték így. [[Agatharkidész]] i. e. 130 évvel feljegyzéseiben azt írja, hogy a [[Vörös-tenger]]nek egyik szigetén szép aranyszínű követ lehet találni. A szigetet ''Topasosnak'', az ásványt pedig topáznak nevezték. [[1900]]-ban [[Egyiptom]] partja közelében, [[Seberget]] szigetén peridotit üregek falán gyönyörű [[krizolit]] kristályokat fedeztek fel, ebből arra következtettek, hogy ez lehetett az [[Agatharkidész]] által említett ''Topasos'' sziget.
 
== Változata ==
A [[berill]]hez hasonlóan a topázok között is vannak átlátszatlan, drágakőnek nem alkalmas fajták:
* '''piknit''' – tömött, szálas-rudas kifejlődésű változat
* '''pirofizálit''' – [[földpát]]szerű, vaskos változat
 
== Ásványtani jellemzői ==
[[Fájl:TopazeRose2.jpg|balra|bélyegkép|250px|Topáz]]
vegyi szempontból a topáz egy [[alumínium]]-[[Szilikátok (ásványtan)|szilikát]], amelyben különböző arányban [[fluor]] és [[hidroxil-gyök]] van. A topáz fajsúlya, törésmutatója a fluor és hidroxil-gyök aránya szerint változik. A topáz általános összetétele az Al<sub>2</sub>((OH,F)<sub>2</sub>SiO<sub>4</sub>) képlettel írható le. Egész kis mennyiségben jelen lehet még [[króm]] és [[vas]], melyek az ásvány elszíneződését okozzák.
 
A topáz a rombos rendszerben kristályosodik. A kristályok néha egész egyszerű kifejlődésűek: két függőleges prizma és egy piramis kombinációi, de igen sokszor a kristályok lapokból épülnek fel. Legtöbb esetben a kristályoknak csak a felső részük fejlődik ki, mert alsó részükkel az anyakőzethez nőttek.
 
A topáznak igen jellemző tulajdonsága, hogy kitűnően hasad a bázislap szerint, úgyhogy a kristályok az alapkőzetről való eltávolítás közben rendesen lehasadnak e lap irányában. A kitűnő hasadás miatt a nagyobb kristályoknak kisebbekre való szétosztása rendkívül könnyű feladat, de annál nagyobb elővigyázatosság szükséges a csiszoláshoz. A topáz törése kagylós és egyenetlen. Keménysége a [[Mohs-féle keménységi skála|Mohs-féle skálában]] 8. Fajsúlya a változó összetételnek megfelelőlen 3,4-3,6. A topáz a kristálylapokon élénk üveg fényű, a hasadási lapokon gyöngyházfényű.
A savak közül a topázt csak a forró [[kénsav]] támadja meg; fluorsav nem hat rá.
 
== Szín ==
[[Fájl:TOPAZE8.jpg|bélyegkép|250px|Csiszolt topáz]]
[[Fájl:Topazio 0020.jpg|bélyegkép|250px|Topáz]]
Ibolyántúli besugárzásra a rózsaszínű topáz halványbarnássárga, a sárga narancssárga színben fénylik. A [[röntgensugárzás|Röntgen-sugarak]] hatása gyenge, katódsugarak a színtelen topázon fakókék vagy sárga, a világoskéken világoskék, a sárgán kék [[lumineszcencia]]-jelenségeket idéznek elő. A [[brazília]]i színtelen topázokon, 150°-on, igen élénk, különböző színű radiotermolumineszcencia észlelhető.
 
== Csiszolása és értéke ==
[[Fájl:Topas 1.jpg|bélyegkép|250px|Csiszolt topáz]]
A sárga és kék topázokat gyakran csiszolják táblás és lépcsős köveknek, a színteleneket pedig drágaköveknek. A topáz nagyfokú hasadása a csiszolásban és fényezésben nagy óvatosságot kíván s ezért a táblalapot a bázislapra merőleges vagy ferde irányban kell elhelyezni.
 
A színtelen topáz csiszolt állapotban különösen a [[gyémánt]]tal, [[fenakit]]tal és színtelen [[berill]]el téveszthető össze. A színes kövek [[Akvamarin (drágakő)|akvamarin]]nal, [[turmalin]]nal, [[citrin]]nel, égetett [[ametiszt]]tel cserélhetők könnyen össze.
 
== Előfordulása ==
[[Oroszország]]ban a topáz mindenütt a [[berill]]el együtt fordul elő. A legszebb és legértékesebb topázok lelőhelye az [[Urál-hegység]]ben van. Az átlátszó, többnyire kék, vagy kékeszöld, ritkán színtelen kristályok több centiméter nagyságot érnek el s [[berill]]el, [[füstkvarc]]cal, [[földpát]]tal, [[turmalin]]nal és [[lepidolit]]tal a [[gránit]]nak agyaggal kitöltött üregeiben találhatók. Jelentős lelőhelyek található a [[Bajkál-tó]] környékén is.
 
[[Srí Lanka]] lelőhelyeiről is sok szép topáz kerül forgalomba. A színtelen topázokat ''víz-zafírnak'', a világos kékeszöldeket helytelenül ''akvamarinnak'' hívják. Ezeken kívül különféle árnyalatban sárgaszínű topázok is találhatók, amelyeknek egy szép, sáfránysárga fajtája indiai topáz néven szerepel.
 
[[Európa]] legfontosabb és legérdekesebb topázlelő helye: [[Schneckenstein]], [[Auerbach]] mellett, [[Szászország]]ban: az itt előforduló topáznak azonban ma már, mint [[drágakő]]nek, nem nagy a jelentősége. A topázok kőzete [[turmalin]]tartalmú, [[kvarcit]]os agyagpala-breccsa, amelynek a kötőanyaga kvarc és topáz. A legszebb schneckensteini topázok ma a [[drezda]]i ''Grünes Gewölbe'' gyűjteményében találhatók, részben szabadon, részben ékszerekbe foglalva. A kristályok nagysága az 1-2 1–2&nbsp;cm-es méreten rendesen alul marad, de azért ennél nagyobbak is fordulnak elő. A schneckensteini topáz színe nem olyan élénk és sötét, mint a [[brazília]]iaké, hanem halványabb, inkább borsárga, de azért sötétebbek és színtelenek is előfordulnak.
 
Az [[Amerikai Egyesült Államok]]ban és [[Mexikó]]ban több helyen is előfordul, de a drágakőnek megfelelő anyag elég kevés.
 
== Rokon ásványfajok ==
* [[andalúzit]]
* [[disztén]]
* [[staurolit]]
 
== Külső hivatkozások ==
* {{en}} [http://www.farlang.com/gemstones/topaz Pink Topaz, Biblical Topaz References]
* {{en}} [http://webmineral.com/data/Topaz.shtml Webmineral]
* {{en}} [http://www.mindat.org/show.php?id=3996&ld=1&pho= Mindat]
* {{en}} [http://mineral.galleries.com/minerals/silicate/topaz/topaz.htm Mineral galleries]
 
== Források ==
* Dudichné Dr. Vendl Mária, Koch Sándor - ''A drágakövek'', Magyar Természettudományi Társulat, Budapest, 1935
* Koch Sándor-Sztrókay Kálmán - ''Ásványtan'', Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1994
* Medenbach, Olaf, Sussieck-Fornefeld, Cornelia - ''Ásványok'', Magyar Könyvklub, Budapest, 1992
* Oberfrank Ferenc – Rékai Jenő: ''Drágakövek'' – Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1993.
{{commonscatCommonskat|Topaz}}
 
[[Kategória:Inoszilikátok]]
131 512

szerkesztés