„Vasúti pálya” változatai közötti eltérés

a
kisebb formai javítások
a (Bottal végzett egyértelműsítés: Megye –> Megye (közigazgatási egység))
a (kisebb formai javítások)
A '''vasúti pálya''' a [[vasút]]i [[közlekedés]] alapvető rendszereleme; mindazon létesítmények összessége, melyek lehetővé teszik a [[:Kategória:Vasúti járművek|vasúti járművek]] közlekedését két adott földrajzi pont között. A pálya rendeltetése a rajta haladó járművek alátámasztása és vezetése. Két fő részre bontható: alépítményre és felépítményre. Az alépítménybe tartoznak a földművek (töltések, bevágások) és a műtárgyak (például hidak, alagutak), míg a felépítmény részei az ágyazat és a vágány.
 
== Alépítmény ==
Az alépítmény feladata a pálya nyomvonalán a terep kiegyenlítése, a közlekedési pálya térbeni elhelyezése olymódon, hogy az a vasúti közlekedéshez szükséges [[geometria]]i követelményeket (lejtviszonyok, ív[[sugár|sugarak]]) kielégítse. Részei:
 
=== Földművek ===
A pálya és a kapcsolódó építmények elhelyezésére szolgáló terepkiegyenlítés, melyet általában a [[talaj]] saját anyagából hoznak létre. A terepből a talaj eltávolításával kialakított [[föld]]mű a bevágás, a terepszintből kiemelkedő földmű a töltés. A vasúti létesítmények igényeinek megfelelő új, mesterséges felszín a földműkorona, oldalsó határoló felülete a rézsű.
 
=== Műtárgyak ===
Az alépítmény részét képező mesterséges létesítmények, melyek egyrészről a pálya védelmét biztosítják, másrészről a folyamatos vonalvezetést adják ott, ahol ez földművel nem biztosítható. Ilyen műtárgyak az ''[[alagút|alagutak]]'', ''[[híd|hidak]]'', ''rés- és bélésfalak'',
''görgetegfogók''.
Támfalak, átereszek.
 
== Felépítmény ==
A felépítmény a pályatest alépítmény-korona feletti része. Feladata a közlekedő járművekről a sínre átadódó [[erő]]k rugalmas felvétele, és azok egyenletes elosztása úgy, hogy az alépítményben az maradandó alakváltozást ne okozzon. Részei:
 
=== Vágány ===
A pálya elsődleges, a járművekkel közvetlen kapcsolatban lévő teherhordó szerkezete.
Részei:
 
==== Sínek ====
A [[sín]] a járművek hordozására, vezetésére és az ebből adódó terhelések átvitelére szolgáló rugalmasan alátámasztott tartó. Leggyakoribb formája a [[henger]]elt [[acél]]ból készült szélestalpú ''Vignol-sín''. Az egyes vasutak sajátosságai, illetve felépítményfajták szerint többféle sínrendszert használnak.
 
==== Aljak ====
Az aljak feladata a [[nyomtávolság]] biztosítása, valamint a sínek alátámasztása és a teher egyenletes elosztása az ágyazatra. Az alj alakja és a vágányrendszer kialakítása szerint lehet ''keresztalj'', ''hosszalj'', vagy ''magánalj''.
Az aljak anyaga kezdetben [[Fa (anyag)|fa]] volt ''([[talpfa]])'' ez kellően jó megmunkálható és megfelelő rugalmasságú alátámasztást biztosít. Hátránya a korhadásra, berágódásra való hajlam, illetve a viszonylag magas ár. Kiváló tulajdonságai miatt a faaljak ma is használatosak, elsősorban [[kitérő]]k és átszelések aljszerkezeteként. Később elterjedten alkalmaztak sajtolt acéllemez, majd [[beton]]aljakat. Jelenleg folyópályában leggyakoribb az előfeszített [[vasbetonalj]]ak használata.
A sínek [[gerinc]]ének síkja nem függőleges, a sínek a vágánytengely irányában megdöntve helyezkednek el. A síndőlést az alj felületének kialakítása, vagy az alátétlemez alakja biztosítja. A síndőlés mértéke hagyományosan 1:20, [[közép-európa]]i vasutaknál az új építésű pályákon 1:40.
 
==== Kapcsolószerek ====
[[Fájl:Railroad-Gyula-b.jpg|bélyegkép|200px|Vasúti [[váltó (vasút)|váltók]]]]
 
Az egymáshoz csatlakozó sínek összekapcsolási helye a sínillesztés, melynek részei a hevedek és az illesztési aljak. Az illesztési aljak elhelyezkedése szerint megkülönböztetünk lengő és ikeraljas illesztést. Lengő sínillesztésnél a két sínvég csatlakozása két keresztalj közé esik. Hátránya, hogy a sínvégek fokozott kopásával jár, és nagyobb a hevedertörés veszélye. Az ikeraljas illesztésnél a két sínvég egy-egy keresztaljjal alá van támasztva, így a két alj közvetlenül egymás mellé esik. A sínvégekre így a kisebb mozgás miatt kisebb terhelés jut, viszont fontos az ágyazat aláverése az aljak jó felfekvéséért. Ikeraljaknál gyakori a talpfák használata.
 
=== Ágyazat ===
Az [[ágyazat]] feladata a vágányról átadódó járműteher rugalmas és egyenletes elosztása az alépítményre, valamint belső ellenállásával a vágány irányánának, fekszintjének megvalósítása és megtartása. Az ágyazattal szemben fontos követelmény, hogy a pályára hulló [[csapadék]][[víz|viz]]et átengedje. Anyaga leggyakrabban éles törésű, időtálló kemény [[kőzet]] (zúzottkő, általában [[bazalt]] vagy [[andezit]]), kisebb terheléseknél előfordul kavics, [[homok]]os kavics, vagy teljesen kiégett [[szén]][[salak]].
 
== A pálya jellemzői ==
A pálya geometriai és erőtani jellemzői alapvetően meghatározzák a rajta közlekedtethető vasúti járművek tipusát, terhelhetőségét, sebességét. Alapvető pályajellemzők:
* [[nyomtávolság]]
* ívsugarak
:A pályaívek sugara elsődlegesen meghatározza a pályán alkalmazható legnagyobb sebességet, illetve a pályán közlekedtethető járművek geometriai méreteit.
* lejtőviszonyok
:A pálya emelkedése és lejtése [[ezrelék]]ben kifejezve. Adott pályaszakasz egyik legfontosabb jellemzője a ''mértékadó emelkedő'', amely a pályaszakasz járulékos pálya[[ellenállás]]ai (kanyarulati és emelkedési ellenállás) összességének legnagyobb értéke, egyenértékű emelkedésként ezrelékben megadva.
* tengelyterhelés
:A pálya terhelhetőségének mérő[[szám]]a, a jármű egy tengelyén engedélyezett legnagyobb statikus függőleges terhelés.
* engedélyezett sebesség
:Az engedélyezett legnagyobb sebesség függ az al- és felépítmény, valamint a műtárgyak műszaki állapotától, a pálya kiépítésétől (ív- és lejtőviszonyoktól) és a környezettől. Előfordul, hogy a tengelyterheléstől függ a pályasebesség, a könnyebb motorvonatok gyorsabban közlekedhetnek mint a mozdony vontatta vonatok. Ahol a legnagyobb engedélyezési sebesség nem biztosítható, [[lassújel]]ek jelzik az adott szakaszra vonatkozó sebességet.
 
== A vasúti pályákhoz kapcsolódó fogalmak jogszabályi értelmezése ==
A ''Vasúti közlekedésről'' szóló 2005. évi CLXXXIII. [[törvény]] 2. §-a részletesen definiálja az egyes vasúti közlekedéshez kapcsolódó fogalmak – a törvény alkalmazásához kapcsolódó – értelmezését. Egyes kifejezések tekintetében a törvényi értelmezés eltér az adott kifejezések a [[magyar nyelv|magyar]] vasúti műszaki [[szaknyelv]]ben használatos jelentésétől, esetenként kibővítve, vagy részben átértelmezve azok jelentését. A törvény szövegében írott pályával kapcsolatos [[definíció]]k az alábbiak:
 
#''saját célú vasúti pályahálózat:'' vasúti pályahálózat, amelyen valamely szervezet a saját, közvetlenül nem vasúti közlekedési célú gazdasági tevékenységével összefüggő vasúti személyszállítást vagy vasúti áruszállítást végez.
 
== Források ==
{{commonscatCommonskat|Rail tracks}}
* Vasúti lexikon (Műszaki Könyvkiadó, 1984) (ISBN 9631057755)
* dr Sostarics György – dr Balogh Vilmos: ''Vasúti járművek'' (Tankönyvkiadó, 1991) (ISBN 9631831132)
* [http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0500183.TV 2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről] (Magyar Közlöny 2005/172. szám) (HU ISSN 0076-2407)
{{portál|vasút}}
 
131 512

szerkesztés