„Hésziodosz” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a hivatkozás javítása |
a kisebb formai javítások |
||
1. sor:
[[Fájl:Seneca.JPG|bélyegkép|''Hésziodosz'']]
'''Hésziodosz''' ([[i. e. 7. század]] első fele) görög [[epika|epikus]] költő.
[[Homérosz]] mellett Hésziodoszt tekinthetjük a görög költészet kezdetei másik nagy alakjának. Apja a kis-ázsiai Künné városából költözött a [[boiotia]]i Aszkrába két fiával, Perszésszel és Hésziodosszal. Az apa halála után a helyi hatalmasságok segítségével Perszész szerezte meg magának az atyai örökség legnagyobb részét, szegénységre kárhoztatva ezzel a költőt. Ez a keserű tapasztalat nyomja rá bélyegét legfontosabb alkotására, a „[[Munkák és Napok]]”-ra. Ebben a művében a kisemberek sorsát, mindennapi gondjaikat írja meg, s elsősorban a mezőgazdaság, állattenyésztés helyes módszereire oktat.
Életéről maga ad néhány felvilágosítást műveiben, egyébként csaknem annyira megfoghatatlan személyiség, mint [[Homérosz]]. A hagyomány szerint igen magas kort ért meg. Egyes források szerint erőszakos halált halt, s halála után testét a tengerbe dobták, más források szerint Orkhomenoszban temették el.
Az [[ókor]]ban a legnagyobb költők közé sorolták, művei még a késő római korban is igen kedvelt olvasmányok voltak. Két munkája is fennmaradt a ''Munkák és napok'' és a ''[[Theogónia]]''.
22. sor:
:„''Ott a sötét földnek meg a földmély Tartaroszának,
:''terméketlen tengernek meg a csillagos égnek,''
:''sorban mindennek forrása van és a határa''
:''szörnyű dohszagban, mit az istenek is megutáltak,''
:''mély gödör, oly mély, hogy nyílásától a fenekéig az sem jut ki.''''
37. sor:
Hésziodosznál nem beszélhetünk tulajdonképpeni [[kozmológia|kozmológiáról]], hiszen Hésziodosz a világ főbb tájainak leírását nem rendezi egy koherens, szisztematikus és sematizálható egésszé. Ez még nem „a végtelenség térképe”.
== Források ==
* Castiglione László: Az ókor nagyjai, Akadémiai kiadó, Budapest, 1971.
* G. S. Kirk, J. E. Raven, M. Schofield: ''A preszókratikus filozófusok'' (ford.Cziszter Kálmán és Steiger Kornél), Atlantisz Könyvkiadó, 1998. A fordítás alapjául szolgáló kiadás: G. S. Kirk, J. E. Raven, M. Schofield: The Presocratic Philosophers Second Edition, Cambridge University Press, Cambridge, 1983.
* [[Robert Graves]]: ''A görög mítoszok.'' (ford. Szíjgyártó László) Európa Könyvkiadó, Budapest, 1981. A fordítás alapjául szolgáló kiadás: [[Robert Graves]]: The Greek Myths. Harmondsworth, Penguin, 1955.
* Cornford, F. M.: Principium sapientae, Cambridge 1952.
== Szakirodalom ==
{{
{{commons|Hesiod}}
* Falus Róbert: ''Apollón lantja. A görög-római irodalom kistükre.'' Móra Ferenc Könyvkiadó, Bp. 1982.
* Falus Róbert: ''Az ókori görög irodalom története,'' Gondolat, Bp. 1964.
== Külső hivatkozás ==
* [http://mek.oszk.hu/06200/06221 Hésziodosz: Istenek születése ; Munkák és napok] (MEK)
| |||