„Ré” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
talán már nem csonk, bár a tökéletestől igen messze van még |
||
14. sor:
Mikor az [[Egyiptomi Újbirodalom|Újbirodalom]] idején Ámon vette át a főisten szerepet, a két kultusz egyesítése érdekében az ő alakja is egybeolvadt Réével, Ámon-Ré néven. Ámon, aki eredetileg levegőisten és a teremtő elemek egyike volt, korábban nem volt szoláris jellegű isten, a Rével való egyesülés után vált azzá. Az erősödő Ámon-kultusz ellen küzdő [[Ehnaton]], mikor bevezette [[Aton]] napisten kultuszát, többmás istennel ellentétben Rét nem bántotta, hanem Atonnal azonosnak tekintette.
Ré héliopoliszi főpapjának címe „a látók legnagyobbika”. Ezen kívül is számtalan templom épült neki, és más istenek templomaiban is tisztelték. Ezenkívül a népi vallásban is szerepet játszott, több varázsige említi. Népszerűségét mutatja, hogy számtalan személynévben is előfordult neve a köznép körében is. Ré megtestesülése volt a szent [[Mnevisz]]-bika, akinek kultusza szintén Héliopoliszban volt, temetkezési helye pedig a várostól északra.
Ré kultuszának a [[kereszténység]] elterjedése vetett véget,<ref>Quirke, S. (2001). The cult of Ra: Sun-worship in ancient Egypt. (pp. 144). New York: Thames and Hudson.</ref> innentől már az egyiptomi papok is csak tudományos érdeklődésből tanulmányozták.<ref>Müller, M. (2002). Ra. In D. B. Redford (Ed.), The ancient gods speak: A guide to Egyptian religion (pp. 328). New York: Oxford University Press, USA.</ref> Még a keresztény időkben is előfordulnak azonban olyan szövegek, amelyekben [[Jézus]]hoz, a [[Szentlélek]]hez és Réhez könyörögnek.<ref>Wilkinson, p.209</ref>
==Mitológia==
27. sor:
Az alvilági utazást gyakran ábrázolják a [[Királyok völgye]]-beli sírokban; a kísérőszövegekben nyomon követhető Ré és az Alvilág uraként tisztelt Ozirisz interakciója, majd egybeolvadása, ahol Ozirisz vált a kompozit isten testévé, Ré pedig a [[Egyiptomi lélekfogalom|''ba-'']]lelkévé. A történetnek számos variációja létezik, a ''[[Naplitánia]]'' szerint például Ré saját alakjait látogatja végig az Alvilágban.<ref>Wilkinson, p.206</ref>
A világ teremtéséhez hozzátartozott a királyság, a társadalmi rend megteremtése is, így Ré mint teremtő az első uralkodó is volt.<ref>Wilkinson, p.207–208</ref> Mikor megöregedett, Nut hátán felemelkedett az égbe, innentől utódai kormányozták Egyiptomot. A [[Westcar-papirusz]] feljegyzi, hogy az V. dinasztia első három királya – [[Uszerkaf]], [[Szahuré]] és [[Noferirkaré]] – a héliopoliszi főpap felesége, [[Ruddzsedet]] hármasikrei voltak, apjuk pedig maga Ré. A valóságban nem voltak testvérek, de a mitikus kapcsolatot a fáraóés a napisten közt eddigre már állandósult, ahogy a fáraó címei közt a ''Ré fia'' is. Ré nevében uralkodni annyit tett, hogy a ''maat,'' a helyes világrend szerint uralkodni; [[Hatsepszut]] alatt feljegyezték, hogy az Egyiptomot megszálló [[hükszosz]]ok „Ré nélküli uralkodók” voltak.<ref>Wilkinson, p.208</ref> Magának az igazságnak, a világrendnek megtestesülése, [[Maat]] istennő Ré leánya volt. Szintén a lányának, más mítoszokban a feleségének tartották [[Hathor]] istennőt.<ref name="W164">Wilkinson, p.164</ref>
Az V. dinasztia körül már megjelenik női párja, [[Raet]], aki, bár átveszi Ré címeinek női formáját, sosem tesz szert a Rééhez fogható jelentőségre.<ref name="W164" />
==Ikonográfia==
34 ⟶ 36 sor:
==Források==
{{reflist}}
{{portál|ókor}}
| |||