„Sablon:Vitrin/5” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
====[[Vaskapu-szorosHector Berlioz]] (A kiemelt státuszt megkapta: 2010. 0708. 2516.)====
 
[[Fájl:DanubeHector nearberlioz Iron Gate 20061863.JPGjpg|150px|jobbra]]
'''Louis Hector Berlioz''' ([[La Côte-Saint-André]], [[1803]]. [[december 11.]] – [[Párizs]], [[1869]]. [[március 8.]]) [[franciák|francia]] romantikus [[zeneszerző]], [[író]], zenekritikus. Orvosi tanulmányait félbehagyva tért át a zeneszerzésre. Miután a párizsi konzervatóriumban tanulva több ízben pályázott sikertelenül a [[Római-díj]]ra, 1828-ban megrendezte első nyilvános szerzői estjét. 1830-ban, a ''[[Fantasztikus szimfónia]]'' befejezése után, ''Szardanapál utolsó éjszakája'' című [[kantáta|kantátájával]] végre elnyerte az áhított elismerést, és [[Róma|Rómába]] utazott, ahol azonban nem találta helyét, és félbeszakítva az ösztöndíj feltételéül szabott ott-tartózkodást, visszatért a francia fővárosba. 1833-tól mint zeneíró és -kritikus működött. Egész élete során úgy érezte, hogy a párizsi közönség nem értékeli kellőképpen művészetét. Nem sikerült tanári állást szereznie a konzervatóriumban, és az [[Opéra|Opérában]] sem alkalmazták karmesterként. Zűrös magánéletéből a [[belgium]]i és a [[németország]]i hangversenykörutak jelentettek számára menekülést. Később Közép-Európába is eljutott, így többek között [[Budapest]]re is.
A '''Vaskapu-szoros''' ({{ny-ro|Porţile de Fier}}, {{ny-sr|Đerdapska klisura}}) egy folyami szurdokvölgy a [[Duna|Dunán]], a [[Déli-Kárpátok]] és a [[Szerb-érchegység]] között, [[Szerbia]] és [[Románia]] határán. Ez a [[Kárpát-medence]] legnagyobb részének egyetlen kifolyása a világtenger irányába, a másik két kifolyás a Szurdok-szoros ([[Zsil]] folyó) és a 352-360 méter tengerszint feletti magasságon lévő [[Vöröstoronyi-szoros]] ([[Olt]]). A Vaskapu a [[miocén]] és [[pliocén]] időszakokban létezett [[Pannon-tenger]] megszűnésével párhuzamosan jött létre. A szoros tulajdonképpen egy több szakaszból álló, összesen 134 kilométer hosszú rendszer (''[[Galambóc]]i szurdok'', ''Gospodin Vir'' szurdoka, ''Nagy és Kis Kazán-szoros'', ''Sip-szurdok''). Elnevezése a legtöbb hajózó nép nyelvén is Vaskapu jelentésű.
 
Műveinek java [[programzene]], irodalmi eredetű témák feldolgozása, fantáziadús zenei színekkel. Jellemző vonásuk az egységet biztosító visszatérő téma. Elismert karmester volt. Művei nyitányok, szimfóniák, kórusművek, operák, dalok. Meghangszerelte a ''Rákóczi-indulót'' és belefoglalta a ''[[Faust elkárhozása]]'' című szimfonikus művébe. Leghíresebb műve a ''Fantasztikus szimfónia'', amelyben először alkalmazta a tételeken végigvonuló [[vezérmotívum]]ot, amely mindig új hangulatot, érzelmet hoz. Az elsők között volt, aki a művész legbensőbb érzéseit, szenvedéseit zenei vallomássá, programzenei alkotássá formálta. ''Hangszereléstana'' máig alapvető kézikönyv, ő a máig érvényes, modern szimfonikus hangzás megteremtője: nagy létszámú zenekarra, kórusra írta műveit; és az alapvető ütőhangszerek nála nyerték el állandó helyüket a zenekarban. Élete utolsó szakaszában fordult az operaszínpad felé, ekkor írta meg nagysikerű [[Grand opéra|nagyoperáját]] ''[[A trójaiak]]'' címmel. Az utókorra gyakorolt hatását tekintve az egyik legfontosabb romantikus alkotónak tekinthető, mely hatás a [[Liszt Ferenc]]en, [[Richard Wagner|Wagneren]], [[Giuseppe Verdi|Verdin]] és [[Gustav Mahler|Mahler]]en át egészen [[Richard Strauss]]ig húzódó szimfonikus ív számos jelentős zeneszerzőjének műveiben megfigyelhető.
Az ókortól, azaz a nagy népmozgások és a folyami hajózás megindulásától kezdve természetes határként működött a Kárpát-medence és a [[Délkelet-Európa|Balkán]] északi része között. A hajózás megkönnyítésére [[Tiberius római császár]] i. sz. 33–34 során a szoros jobb partján egy 210 méter hosszú utat építtetett, ennek segítségével lehetett biztosítani a hajók állati erővel való vontatását a zúgókon keresztül. A római építmények elpusztulása után a középkorban a hajózás gyakorlatilag alig működött. A hajózás biztonságossá tételének, az Al-Duna szabályozásának gondolatát [[Széchenyi István]] vetette fel, s a terveket [[Vásárhelyi Pál]]lal készíttette el. A munkálatokat már 1834-ben elkezdték, de egy év múlva abbahagyták, és csak 1856-ban nyílt lehetőség a folytatásra. A szabályozott szakaszt 1896-ban adták át. Mára állandó vízi út vezet át itt az Északi-tengertől a [[Fekete-tenger]]ig, a [[Rajna–Majna–Duna-csatorna]] révén.
 
<div align="right">''([[Vaskapu-szorosHector Berlioz|Tovább a szócikkhez]]…)''<!--
A Vaskapu-szoros alatti szakaszon két [[vízerőmű]] működik: a ''Vaskapu I'' erőmű 1964 és 1972 között, a ''Vaskapu II'' 1977 és 1984 között épült.
 
<div align="right">''([[Vaskapu-szoros|Tovább a szócikkhez]]…)''<!--
EZT ITT A DIVBEN NE CSERÉLJÉTEK LE!!! --></br><small>{{szerkeszt|Sablon:Vitrin/5|frissít}}</small></div>