„Feltétlen lajstromozást gátló okok” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
kis bőv
5. sor:
Az 1969. évi védjegytörvény 3. §-a a védjegyoltalomból kizárt megjelölések között mind a feltélen, mind a viszonylagos kizáró okokat tartalmazta, anélkül, hogy ezeket a kifejezéseket megemlítette volna.
 
* Nem részesülhet védjegyoltalomban a megjelölés, ha
:** a) megtévesztésre alkalmas;
:** b) használata jogszabályba vagy társadalmilag elfogadott erkölcsi szabályba ütköznék;
:** c) másnak személyhez fűződő jogát sérti;
:** d) másnak az országban közismert védjegyével azonos, vagy ahhoz az összetéveszthetőségig hasonló - még akkor is, ha a [[közismert védjegy]] belföldön nincs lajstromozva. [3.§ (1) bek.]
* Nem részesülhet védjegyoltalomban az a megjelölés sem, amely kizárólag valamely állam, hatóság, hivatalosan elismert nemzetközi- vagy államközi szervezet megnevezéséből, rövidítéséből, zászlójából, címeréből, jelvényéből vagy ezek utánzatából áll; e jelzések azonban az illetékes szerv hozzájárulásával a védjegy elemeként felhasználhatók." [3.§ (2) bek.]
 
===Az 1997. évi XI. törvényben===
2. § (1)* A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha nem felel meg az 1. §-ban meghatározott követelményeknek. [2. § (1) bek.]
: (2)* Ki van zárva a védjegyoltalomból a megjelölés, ha
::** a) nem alkalmas a megkülönböztetésre, különösen, ha kizárólag olyan jelekből vagy adatokból áll, amelyeket a forgalomban az áru vagy a szolgáltatás fajtája, minősége, mennyisége, rendeltetése, értéke, földrajzi származása, előállítási vagy teljesítési ideje, illetve egyéb jellemzője feltüntetésére használhatnak, vagy pedig amelyeket az általános nyelvhasználatban, illetve az üzleti kapcsolatokban állandóan és szokásosan alkalmaznak; - ezzel szemben a megjelölés nincs kizárva a védjegyoltalomból, ha használata révén - akár az elsőbbség időpontja előtt, akár azt követően - megszerezte a megkülönböztető képességet. [2. § (3) bek.]
::** b) kizárólag olyan formából áll, amely az áru jellegéből következik, vagy amely a célzott műszaki hatás eléréséhez szükséges, illetve amely az áru értékének a lényegét hordozza. [2. § (2) bek.]
 
: (3) A (2) bekezdés a) pontja alapján a megjelölés nincs kizárva a védjegyoltalomból, ha használata révén - akár az elsőbbség időpontja előtt, akár azt követően - megszerezte a megkülönböztető képességet.
3. § (1)* A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha
::** a) a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközik;
::** b) az áru, illetve a szolgáltatás fajtája, minősége, földrajzi származása vagy egyéb tulajdonsága tekintetében alkalmas a fogyasztók megtévesztésére;
::** c) rosszhiszeműen jelentették be lajstromozásra. [3. § (1) bek.]
: (2)* Ki van zárva a védjegyoltalomból a megjelölés, ha kizárólag
::** a) az ipari tulajdon oltalmára létesült [[Párizsi Uniós Egyezmény]]ben meghatározott állami felségjelből, illetve hatóságot vagy nemzetközi szervezetet megillető jelzésből áll;
::** b) olyan - az a) pontban nem szabályozott - kitüntetésre, jelvényre, címerre, illetve hivatalos szavatossági vagy hitelesítési jegyre vonatkozik, amelynek használatához közérdek fűződik;
::** c) valamely vallási vagy egyéb meggyőződést erőteljesen kifejező jelképből áll. [3. § (2) bek.]
: (3)* Az illetékes szerv hozzájárulásával védjegyoltalomban részesülhet az a megjelölés, amelynek a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott jelzés csupán elemét képezi. [3. § (3) bek.]
:* A címernek védjegy elemeként való használatát az iparügyekért felelős miniszter engedélyezheti a védjeggyel védeni kívánt áru tekintetében illetékes miniszter véleményének kikérése után. Az iparügyekért felelős miniszter a kérelem elbírálása során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) alapján jár el. Az ügyfél a határozat felülvizsgálatát a határozat közlésétől számított harminc napon belül keresettel kérheti a bíróságtól. 1995. évi LXXXIII. törvény a Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek és a Magyar Köztársaságra utaló elnevezésnek a használatáról [4. § (1) bek.]. A kérelem elbírálása során meg kell vizsgálni, hogy az áru minősége, jellege, a kérelmező tevékenységének jelentősége indokolttá teszi-e a címer használatát. Ezt a kérelmezőnek kell bizonyítania. [4. § (1) bek.]
: (4)* A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha e törvény vagy az [[Európai Unió]] [[jogszabály]]ai alapján lajstromozott [[földrajzi árujelző]]ből áll, vagy azt tartalmazza. E rendelkezést olyan árukra kell alkalmazni, amelyek nem a földrajzi árujelzőnek megfelelő földrajzi területről származnak, vagy amelyekkel kapcsolatban a földrajzi árujelző e törvény vagy az Európai Unió jogszabályai alapján egyéb okból nem használható. [3. § (4) bek.]
 
==A feltétlen kizáró okok a közösségi védjegyjogban==