„Rádiótávcső” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
2. sor:
[[Fájl:DSCN6149 Effelsberg totale.jpg|thumb|right|250px|''Az [[Effelsbergi rádiótávcső]] 100 m átmérőjű antennája'']]
[[Fájl:USA.NM.VeryLargeArray.02.jpg|thumb|right|250px|''A ''VLA'' ([[Very Large Array]])'']]
A '''rádiótávcső''' ('''rádióteleszkóp''') a [[rádióhullám]]ok tartományába tartozó [[Elektromágneses hullám|elektromágneses sugárzás]] összegyűjtésére és segítségükkel távoli objektumok megfigyelésére szolgáló, jellemzően a [[csillagászat]]ban (melynek a rádiótartománnyal foglalkozó ága a [[rádiócsillagászat]]) használt eszköz, egyfajta irányított [[rádióantenna]]. Felépítése hasonlít a [[rádiólokátor]]okéra, azzal a különbséggel, hogy a rádiólokátor a saját maga által kibocsátott rádióhullámok visszavert sugárzását érzékeli, a rádiótávcső viszont nem sugároz ki rádióhullámokat. (Néhány rádiótávcső használható közelebbi objektumok megfigyelésére rádiólokátorként is.) A rádióhullámok nagyobb hullámhossza a visszaverő felület egyszerűbb, kisebb pontosságú megmunkálását, így a hagyományos [[teleszkóp]]oknál lényegesen nagyobb méretű rádiótávcsövek építését teszi lehetővé, ami a többi távcsőénél lényegesen nagyobb érzékenységet és szögfelbontást biztosít.
A világ legnagyobb rádiótávcsöve az 305 méter átmérőjű [[Areciboi rádiótávcső]], melyet [[Puerto Rico]]n egy völgy beépítésével hoztak létre, és jellegénél fogva csak a [[zenit]] 20°-os környezetében lévő objektumok megfigyelésére alkalmas. A szovjet [[RATAN–600]] távcső 500 méter átmérőjén belül több, kisebb visszaverő elem helyezkedik el, melyek helyzetét egyenként beállítva verik a rádiósugárzást a középpontban található érzékelőbe. A legnagyobb, szabadon forgatható antennájú rádiótávcső a németországi [[Effelsbergi rádiótávcső]], melynek antennája 100 méter átmérőjű.
A rádiótávcsövek esetén a legkönnyebb alkalmazni az [[interferometria|interferometriát]], ilyenkor több, egymástól távol fekvő távcső jeleit adják megfelelően össze, így olyan felbontású képet kapnak, mint amekkorát egy, a távcsőrendszer méretével megegyező méretű távcsővel kapnának.
== Jegyzetek ==
{{források}}
| |||