Wikipédia

„I. Oszkár svéd király” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
→‎Uralkodása: linkek, kül.jav.
belső linkek + jav.
30. sor:
== Élete ==
=== Származása, ifjúkora ===
Édesapja Jean Baptiste Bernadotte volt, a [[francia forradalom]] tábornoka, [[Franciaország]] marsallja[[marsall]]ja, később [[1818]]-tól [[Svédország]] ([[XIV. Károly János svéd király|XIV. Károly János]] néven) és Norvégia ''(III. Károly János'' néven) királya. Édesanyja pedig [[Napóleon]] francia császár korábbi jegyese, [[Dezideráta svéd királyné|Désirée Clary]] volt. Szüleinek egyetlen gyermekeként született. Keresztapja [[Napóleon]] lett.
 
[[1810]]-ben költözött szüleivel Párizsból Stockholmba. A költözés oka az volt, hogy apját a svéd országgyűlés ''(Riksdag)'' megtette trónörökösnek ([[södermanland]]i hercegnek), mint [[XIII. Károly svéd király|XIII. Károly]] [[Svéd királyok listája|svéd király]] fogadott fiát. Apja felvette a [[Evangélikus kereszténység|lutheránus]] hitet és megtanulta a nyelvet. Oszkár 1818 óta (apja trónra lépésétől) trónörökös volt, valamint [[tengernagy|tengernaggyá]], az I. lovasdandár parancsnokává és [[Uppsala]], [[Lund]] és [[Kristiania]] egyetemeinek kancellárjává nevezték ki. 1822-ben körutazást tett Németországban és Olaszországban, majd később látogatást tett Oroszországban is. [[1824]]-től Norvégia alkirályaként működött.
42. sor:
Jogalkotásában azt a szempontot vette figyelembe, hogy országainak gazdagságát növelje. 1857-ben a svéd parlament kijelentette, hogy egyik elődje sem tudott ilyen jólétet biztosítani alattvalóinak.
 
Oszkár a skandináv államok szövetségének híve volt, s mint ilyen a perszonálunióban álló két országot, Norvégiát és Svédországot ugyanolyan jogokkal ruházta fel, megalkotva a két ország közötti egyenlőséget. Nyomatékosításként új zászlót és címert készíttetett, melyben mindkét állam szerepet kapott. Az 1850-es években foglalkoztatta a 3 skandináv királyság egyesítése egy unióban, ám nehézségek miatt ez nem valósulhatott meg. Hogy Norvégiával kapcsolatát még szorosabbra fűzze, 1847. augusztus 21-én megalapította aza Szent Olaf- rendet, [[I. Olaf, norvég király]] tiszteletére, kinek nevéhez fűződik az első sikeres kísérlet Norvégia keresztény hitre térítésében.
[[Fájl:Orlogsgjøs 1844.jpg|Az Uniós zászló mely 1844-től 1905-ig volt érvényben|150px|bélyegkép]]
A [[Schleswig-Holstein]] tartományokért folytatott harcokban [[Dán Királyság|Dániát]] támogatta a [[Porosz Királyság|poroszok]] ellen (1848–52). A két tartomány német lakói lázadtak fel a dán annexió ellen. Oszkár csapatokat vezényelt először Funen[[Fyn]], majd [[Jütland]] vidékére, később pedig Észak-Schleswigbe (1849-50-ben). Közrejátszott a [[malmö]]i tűzszünet aláírásában is (1848. augusztus 26). Az 1852-es [[londoni jegyzőkönyv]]ben pedig azok között szerepelt, akik garanciát vállaltak Dánia sértetlenségéért, [[Schleswig-Holstein]] megtarthatta függetlenségét, de továbbra is a dán korona része maradt.
 
Attól tartva, hogy Oroszország igényt formálhat a Varangerfjordra, Oszkár semleges maradt a [[krími háború]]ban, később pedig szövetségre lépett Nagy-Britanniával és Franciaországgal (1855. november 25.), hogy országainak területi sértetlenségét fenntarthassa.
62. sor:
 
* [[XV. Károly svéd király|''Károly'' Lajos Jenő]] (1826–1872), később '''XV. Károly''' néven [[Svéd királyok listája|Svédország]] és [[Norvégia uralkodóinak listája|Norvégia királya]].
* [[Gusztáv svéd királyi herceg|Ferenc ''Gusztáv'' Oszkár]], [[Uppland tartomány|Uppland]] hercege (1827–1852).
* [[II. Oszkár svéd király|''Oszkár'' Frigyes]] (1829–1907), később '''II. Oszkár''' néven [[Svéd királyok listája|Svédország]] és [[Norvégia uralkodóinak listája|Norvégia királya]].
* [[Eugénia svéd királyi hercegnő|Sarolta ''Eugénia'' Auguszta svéd királyi hercegnő]] (1830–1889).
* [[Ágost svéd királyi herceg|Károly Miklós ''Ágost,'']] [[Dalarna tartomány|Dalarna]] hercege (1831–1873).
 
A gyermekek szobáit a stockholmi királyi palota déli szárnyában rendezték be, nevelésüket Joséphine [[1834]]-től [[Christopher Jacob Boström]] svéd filozófusra és Otto Aubert norvég tanárra bízta. A katolikus királyné gyermekeit a házassági szerződés értelmében [[evangélikus]] hitre nevelték.
 
[[Fájl:Jacquette Löwenhielm 1824.jpg|bélyegkép|150px|Jaquette Löwenhielm|balra]]
Oszkárnak a szeretőitől is születtek gyermekei. Első szeretőjével még koronaherceg korában volt kapcsoltabankapcsolataban. A szeretője egy katonatiszt lánya volt, született Gustava Charlotta Jacquette Aurora Gyldenstolpe, férjezett nevén, Jaquette Löwenhielm (1797-1839), férje altábornagy volt. 1817-től volt a feeségefelesége, de gyermekük nem született. A trónörökös 1819-től négy éven át volt az asszony szeretője, akitől 1819-ben gyermekükgyermeke született: ''Oscaria'' (* [[1819]].-?). A kapcsolat, melyről az asszony férje is tudott Oszkár házasságával szakadt meg. Jaquette 1829-ben elvált férjétől, majd 1838-ban újra férjhez ment abáró finn diplomatához, Uno von Troil báróhozfinn diplomatához (1803-1839). A pár nemhamarosan sokára Konstantinápolyba[[Konstantinápoly]]ba költözött, ahol egy éven belül mindketten elhunytak.
 
[[Fájl:Emelie Hogqvist.jpg|Emilie Högquist|bélyegkép]]
Oszkár másik kedveskedvese egy Emilie Högquist (1812-1846) nevű színésznő volt, apja kamarás, testvére, Jean szintén neves színésznő volt. Korábbi, John Bloomfield angol diplomatával fenntartott kapcsolatából is zsületettszületett egy lánya. Oszkár ez időben is még csak trónörökös volt, de ekkor már meg voltmegvolt felesége és törvényes gyermekei. Oszkár a királyi vártól nem messze bérelt lakást szeretőjének és tőle született gyermekienekgyermekeienek. Azt beszélték, hogy Oszkár egy éjszakát kedvesével, egyet pedig törvényes nejével töltött felváltva. Az asszonytól két gyermeke született, akik a ''„Lappland hercege”'' gúnynevet kapták:
* Hjalmar Högquist (* [[Hamburg]], [[1839]]. [[június 18]] - 1872). Kereskedő volt és Kínában halt meg.
* Max Högquist, (* [[Stockholm]], [[1840]]. [[augusztus 12]] - 1874), nevét apja sógora, [[Maximilien de Beauharnais]] után kapta, 1874-ben halt meg Londonban.
 
Emelie 1846-ban, Torinóban halt meg, tuberkolózisban. Életéről 1939-ben nagyköltségvetésűnagy költségvetésű svéd film készült.
 
{{Svéd királyok|elozo=[[XIV. Károly János svéd király|XIV. Károly János]]|
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/I._Oszkár_svéd_király”