„XIV. Károly János svéd király” változatai közötti eltérés

'''Jean Baptiste Bernadotte''' francia [[marsall]], '''XIV. Károly János''' néven svéd, valamint ''III. Károly János'' néven norvég király [[1818]] és [[1844]] között, a [[Bernadotte-ház|Bernadotte uralkodóház]] alapítója.

Francia kispolgári családból származott. Sikeresen harcolt a francia köztársaság és a [[napóleoni háborúk]]ban. [[1810]]-ben az idős és utód nélküli XIII. Károly svéd király örökösévé tették meg, mivel [[Svédország]] részt vett a [[Franciaország]] elleni háborúkban, de Napóleonnal szemben így is alulmaradt és a [[Riksdag]] félve Svédország esetleges francia megszállásától, Napóleon kegyeit keresve jelölte ki Bernadotte-ot. A marsall rövidesen már ténylegesen uralkodott a gyermektelen Károly helyett, de Napóleonnal cseppett sem volt felhőtlen a viszonya, mert Bernadotte nem nézte jó szemmel Napóleon hatalomra kerülését, császárrá választását még kevésbekevésbé. Napóleon nem bízott BernadottebanBernadotte‑ban és komolyan félt attól, hogy Svédország és Franciaország között ismét háború tör ki. [[1812]]-ben csatlakozott a [[Napóleon]] elleni koalícióhoz. Napóleon első menyasszonyát, [[Dezideráta svéd királyné|Désirée Claryt]] vette feleségül. Egyetlen fia született, Oszkár, a későbbi [[I. Oszkár svéd király|Oszkár koronaherceg]], a későbbi I. Oszkár király]].

Bernadotte rendelte el, hogy Svédország tartsa távol magát az európai ügyektől, mely semlegességi politikát a svédek azóta sem adták fel. Ezért a napóleoni háborúk jórészétőlnagy távolmaradtakrészétől távol maradtak a svédek, s nem csatlakoztak az Oroszország elleni támadáshoz sem. Viszont Napóleon megtörésére Bernadotte háborúba vezette a svédeket és kivette a részét a [[lipcsei csata|népek csatájából]]. A szövetséges parancsnokok [[Széchenyi István]]nal küldtek üzenetet BernadottenakBernadotte‑nak akkor, s a gróf jelentősen hozzájárult, hogy a svédek még időben csatlakozhattak a franciák elleni támadáshoz.