„Sebestyén Géza (könyvtáros)” változatai közötti eltérés

bővítés
(bővítés)
(bővítés)
'''Sebestyén Géza''' ([[Nagyvárad]], [[1912]]. [[március 14.]] – Budapest, [[1976]]. [[április 5.]]) könyvtáros, bibliográfus, az [[Országos Széchényi Könyvtár]] főigazgató-helyettese 1958 és 1976 között. A [[második világháború]] utáni magyar könyvtárügy egyik vezető személyisége. Fia [[Sebestyén György]] (1946) könyvtáros, egyetemi tanár.
{{építés alatt}}
'''Sebestyén Géza''' ([[Nagyvárad]], [[1912]]. [[március 14.]] – Budapest, [[1976]]. [[április 5.]]) könyvtáros, bibliográfus, az [[Országos Széchényi Könyvtár]] főigazgató-helyettese 1958 és 1976 között. Fia [[Sebestyén György]] (1946) könyvtáros, egyetemi tanár.
 
==Életútja==
Elemi és középiskolai tanulmányait [[Veszprém]]ben folytatta. Nyelvésznek készült, a [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|Pázmány Péter Tudományegyetemen]] végzett magyar–német szakos tanárként 1936-ban. A következő tanévben a Collegium Hungaricum ösztöndíjasaként [[Bécs]]ben tanult, majd elvégezte a [[Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete]] egyéves könyvtárosképző tanfolyamát. 1939-ben bölcsészdoktori oklevelet szerzett általános nyelvészetből. Könyvtári gyakorlatát az [[Egyetemi Könyvtár (Eötvös Loránd Tudományegyetem)|Egyetemi Könyvtárban]] töltötte.
 
1937 és 1945 között az [[Országos Könyvforgalmi és Bibliográfiai Központ]] munkatársa volt. 1944 végén átszökött a fronton, és a [[debrecen]]i [[Ideiglenes Nemzeti Kormány]] szakértőjeként működött. 1945-től 1949-ig a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Művelődéspolitikai, illetve Könyvtári Osztályát vezette, majd 1958-ig a [[Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem|műszaki egyetem]] könyvtárát igazgatta. 1952-től 1956-ig [[Könyvtár- és információtudomány|könyvtártant]] tanított az ELTE Könyvtártudományi Tanszékén. 1958. március 15-banétől az Országos Széchényi Könyvtár főigazgató-helyettesévé nevezték ki, és. posztjátPosztját haláláig megőrizte. [[Jóború Magda]] kétéves távolléte idején főigazgatói jogkörök birtokában vezette az intézményt. 1959-ben megalapította a nemzeti könyvtár Könyvtári és Módszertani Központját.
 
Az [[Országos Könyvtárügyi és Dokumentációs Tanács]] és a Nemzetközi Tudományos és Műszaki Rendszer Magyar Tanácsának tagja, a Magyar Dokumentációs Szabványbizottság elnöke volt.
==Munkássága==
{{szövegdoboz|keretszín = #A3B0BF|háttérszín = #CEDFF2|„Magyarországot századokon keresztül az jellemezte, hogy egyszerre élt Európában és Európán kívül... A magyar könyvtári élet fejlődése is kitűnő példát szolgáltat erre a kettősségre: európai igény és nyomasztó elmaradottság.”<br><br>Sebestyén Géza 1965-ben<ref>Fügedi, 1986. 519. o.</ref>}}
A [[második világháború]] utáni években kidolgozta a népkönyvtári rendszer tervezetét, részt vett a műszaki egyetemi könyvtári hálózat kialakításában és a könyvtártan egyetemi oktatásában.
 
Az Országos Széchényi Könyvtárban töltött tizennyolc évben szervezeti megújítást hajtott végre, megindította a számítógépesítést, és megújította a nemzeti bibliográfiai kiadványsorozatot. Amikor 1959-ben döntés született az OSZKátköltözésről átköltöztetésérőla [[Magyar Nemzeti Múzeum]]ból a [[Budavári Palota|Budavári Palotába]], Sebestyén kapta feladatul a könyvtár megtervezését.koncepciójának, Ebelső munkatérrendezésének első szakasza 1962 márciusáig tartottmegtervezését. 1963-as, ''Az új Nemzeti Könyvtár működése'' című programjában három fő tevékenységi kört jelölt meg az intézmény számára. A hiányok visszamenőleges pótlása és az állomány fokozott védelme mellett az archivális feladatok közé sorolta a nemzeti könyvarchívum létrehozását és a nemzeti bibliográfia rendszerének kialakítását. Nyilvános könyvtári feladatként határozta meg az általános, szakosított, különgyűjteményi és speciális olvasótermek, a kutatókat kiszolgáló tudományos olvasótermek, kutató- és gépelőfülkék létrehozását, valamint a gyorsmásoló szolgálat felállítását. Az országos könyvtárügyi feladatok közé utalta a kötelespéldányok szétosztását, a könyvelosztást, a nemzetközi csere és a könyvtárközi kölcsönzés lebonyolítását, a könyvtártudományi és módszertani problémákkal való foglalkozást. Nézete szerint a könyvtárnak három új funkciót kell majd ellátnia: a magyar irodalom és történelem szakkönyvtárává; tároló könyvtárként a ritkán használt irodalom begyűjtőjévé, megőrzőjévé és szolgáltatójává; végül reprezentatív elhelyezkedése, várható idegenforgalmi látványossággá válása révén a magyarországi írás- és könyvtörténet dokumentumainak kiállítójává kell válnia. Szorgalmazta a nemzeti könyvtárról szóló törvény előkészítését és kiadását. Javasolta, hogy az intézmény vegye fel a Magyar Nemzeti Könyvtár nevet, hogy így váljon fogalommá a nemzeti tudatban.
 
Az [[1960-as évek]] elején egész sor jogszabály megjelentetését indítványozta a központi szolgáltatásokkal kapcsolatban. Szinte mindegyik új magyar könyvtári szabvány megalkotásában részt vett.
1972 és 1976 között a ''Könyvtári Figyelő'' főszerkesztője volt.
 
Nevéhez fűződik a ''Hungarica Külföldi Folyóiratszemle'' 1971-es megindítása. [[Sallai István]]nal közösen írt összegzése, ''A könyvtáros kézikönyve'' évtizedekig alapműnek számított a könyvtárosképzésben. 1972 és 1976 között a ''Könyvtári Figyelő'' főszerkesztője volt.
 
==Díjai, kitüntetései==
 
==Emlékezete==
Pajkossy György „a magyar könyvtártan és könyvtárszervezés legsokoldalúbb modern képviselőjeként” emlékezett meg róla.<ref>Pajkossy, 1978. 8. o.</ref> Sonnevend Péter [[Szabó Ervin]], [[Gulyás Pál (könyvtáros)|Gulyás Pál]] és [[Fitz József]] mellett a magyar könyvtárügy negyedik „ősének” nevezte.<ref>Sonnevend, 1997. 6. o.</ref>
 
1986-ban a [[Magyar Könyvtárosok Egyesülete]] Sebestyén halálának tizedik és Sallai István születésének hetvenötödik évfordulója alkalmából emlékülést tartott az Országos Széchényi Könyvtár nagy előadótermében. 1997. február 13-án hat előadó idézte fel életét és munkásságát az intézményben szervezett emlékülésen.
 
 
===További irodalom===
*Kégli Ferenc: [http://epa.oszk.hu/00100/00143/00022/kegli.html Sebestyén Géza és öröksége, a Magyar Könyvészet retrospektív ciklusai.] ''[[Könyvtári Figyelő]],'' 1997. 2. sz. 216–220. o.
*P[ajkossy] Gy[örgy]: [http://epa.oszk.hu/00000/00021/00295/pdf/MKSZ_EPA00021_1976_92_03_295-309.pdf Sebestyén Géza (1912–1976).] ''[[Magyar Könyvszemle]],'' 1976. 3. sz. 295–296. o.
*''[[Révai nagy lexikona|Révai új lexikona]] XVI. (Rac–Sy).'' Főszerk.: Kollega Tarsoly István. Szekszárd, 2005, Babits. 612–613. o. ISBN 963-955-626-2
*Sebestyén György: [http://epa.oszk.hu/00100/00143/00022/sebestyen.html Édesapám, Sebestyén Géza...] ''Könyvtári Figyelő,'' 1997. 2. sz. 213–215. o.
*Somkuti Gabriella: [http://epa.oszk.hu/01300/01367/00088/pdf/01konyvtarpolitika.pdf Sebestyén Géza rövid pályaképe.] ''Könyv, Könyvtár, Könyvtáros,'' 1997. 4. sz. 3–5. o.