Főmenü megnyitása

Módosítások

148 bájt hozzáadva ,  9 évvel ezelőtt
ez + az
|beszélt nyelvek =[[eblai nyelv|eblai]]
|tengerszint feletti magasság =
|terület =0,055
|térkép =
|térképaláírás =
A város feltárása 1963-ban olasz kezdeményezésre kezdődött. [[Paolo Matthiae]] ókorművészetre szakosodott régész választotta ki a következő ásatás helyszínéül [[Tell Mardíh]] dombját, ahol erre a nagyon fontos városra rábukkantak.
 
Királyi palotájában 80001977-ig {{szám|14500}} ékírásos táblát találtak, amelyek [[eblai nyelv]]en sumer ékírásos jelekkel írtak. A táblákat élére állítva a mai könyvtárakéhoz hasonló polcrendszeren tárolták. Háromnegyedük adminisztratív szövegeket tartalmazott, de voltak közöttük sumer és eblai nyelven írt irodalmi művek is. Az iratokegyik irat szerint Ibbí-zikirnek {{szám|80000}} juha volt, és minden évben 5 kg aranyat, valamint 500 kg ezürtöt kapott. Egy alabástrom edényfedőn megtalálták [[I. Pepi]] [[Ókori Egyiptom|egyiptomi]] [[fáraó]] kartusát, ami segít az eblai civilizáció datálásában. A palotában egy a [[Kis (város)|kisihez]] hasonló mészkőberakást találtak, amelyen [[emberfejű bika|emberfejű bikákkal]] és [[oroszlánfejű sas]]okkal váltakozó, fegyvereket vivő, foglyokat kísérő, kivégző és levágott fejüket vivő katonák láthatók. A palotában a távolsági kereskedelmi kapcsolatokra utaló 20 kg lazúrkövet is találtak.
 
A palotában egy a [[Kis (város)|kisihez]] hasonló mészkőberakást találtak, amelyen [[emberfejű bika|emberfejű bikákkal]] és [[oroszlánfejű sas]]okkal váltakozó, fegyvereket vivő, foglyokat kísérő, kivégző és levágott fejüket vivő katonák láthatók. A palotában a távolsági kereskedelmi kapcsolatokra utaló 20 kg lazúrkövet is találtak. A citadella egy 55 hektárt meghaladó város közepén foglalt helyet, a külső városfal 15 méter magas.
 
== Ismert uralkodóik ==
96 119

szerkesztés