„Piast Margit briegi hercegnő” változatai közötti eltérés

'''Briegi Margit''' ([[1380]]/[[1384|84]] ‑ [[1409]]. [[október 2]]. után), a sziléziai Brieg hercegnője, [[Zsigmond magyar király]] jegyese [[I. Mária magyar királynő]] halála után, [[1396]]-tól [[1401]]-ig, [[Cillei Borbála magyar királyné|Cillei Borbálával]] való eljegyzéséig.

VIII. Henrik, [[Brieg]] hercege és Mazóviai Margit lánya. Mazóviai Margit anyai ágról a cseh [[Přemysl-ház]] fattyú ágának leszármazottja [[II. Ottokár cseh király]] ükunokájaként, és az első házassága révén Zsigmond király édesanyjának, [[Pomerániai Erzsébet német-római császárné|Pomerániai Erzsébet]] [[Német császárnék és királynék listája|német-római császárnénak]] a sógornője is volt.<ref>Mazóviai Margit hercegnő Pomerániai Erzsébet császárné öccsének, IV. Kázmér Pomerániapomerániai hercegénekhercegnek a második felesége volt. Házasságuk gyermektelen maradt.</ref> VIII. Henrik herceg a [[Luxemburgi-ház]] és [[IV. Károly német-római császár]] odaadó híve és kancellárja volt. [[I. Mária magyar királynő]] halála után Zsigmond király két sikertelen kísérletet követően, hogy egyrészt [[II. Fülöp burgundi herceg]] egyik lányát feleségül vegye,<ref>II. Fülöp Luxemburgi Bona francia trónörökösné fiaként Zsigmond király első unokatestvére volt.</ref> másrészt, hogy a későbbi [[II. Johanna nápolyi királynő]]nek, [[II. Károly magyar király|II. Károly]] lányának a kezét elnyerje, amely viszont a nápolyi párt ellenállásán hiúsult meg, fordult a sziléziai hercegnő felé. Zsigmond ekkor ismerkedett meg Margit hercegnővel, és rögtön eljegyezte őt [[1396]]. [[május 11]]-én a boroszlói érsek közreműködésével, de az eljegyzést ekkor még titokban tartották. A menyasszony ekkor még visszatért Briegbe, ahol jövendő királynéi szerepére készítették fel, és a hozományát igyekezett előteremteni az apja, aki azonban hamarosan, [[1398]]-ban meghalt, és ekkor bátyái gyámsága alá került.<ref>L. Szilágyi (szerk.) 1895).</ref> [[1401]]-ben Zsigmond hű lengyelét, Stiborci Stibor erdélyi vajdát küldte a menyasszonyáért, hogy hozza Magyarországra az esküvőre, aki húsvét előtt el is indult. Magyarországon azonban a további események meghiúsították ezt a házasságot. [[1401]]. [[április 28]]-án a budai palotában foglyul ejtették a királyt a fellázadt főurak, és felfüggesztették uralkodói jogainak gyakorlása alól. A háttéralkuk következtében, melyben [[Garai Miklós (nádor)|Garai Miklós]] és [[Cillei Hermann]] tevékenyen részt vett, végül a király ejtette ezt a házassági tervét Margit hercegnővel, melyben bizonyára benne volt, hogy a gazdag Szilézia és Magyarország jövőbeli szoros kapcsolata Csehország támogatásával fenyegetést jelentett [[II. Ulászló lengyel király]] számára, így a [[Cillei Anna lengyel királyné|Cillei Annát]] eljegyző lengyel királyt mint potenciális trónkövetelőt sikerült semlegesíteni egy másik Cillei lány, [[Cillei Borbála magyar királyné|Cillei Borbála]] eljegyzésével. Briegi Margitból így csak egy hajszál híján múlt, hogy nem lett magyar királyné. Zsigmond és Borbála házasságának a beteljesülését még megérte, de hajadonon halt meg.<ref> Wertner (1889) a hercegnő korai halálával magyarázza a házasság beteljesületlenségét, de ez a később előkerült és Wertner előtt még ismeretlen források ismeretében kizárható, méghamég ha a pontos halálozási dátum a mai napig sem ismert, tehát [[1401]]-ben biztosan, de az azt követő pár évben is még biztosanigazolhatóan életben volt. <ref>Vö. SzilágyiWertner (szerk.1889), Szilágyi (1895) és Mályusz (1984).</ref>

* Szilágyi Sándor (szerk.): ''A magyar nemzet története III. kötet,'' Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat, Budapest, 1895. URL: lásdL. Külső hivatkozások

*Wertner Mór: Zsigmond király egy ismeretlen házassági összeköttetéséről, ''Századok'', 1889, 772772–776.