„35 mm-es film” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Super 35: kékebb
Xqbot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő módosítása: nl:35mm-film; kozmetikai változtatások
2. sor:
A '''35 [[milliméter|mm]]-es film''' a szabványos filmméret, a 35 mm széles filmcsík két szélén hüvelykenként 4-4 lyuk szolgál a film továbbítására. Ilyen filmet [[Thomas Alva Edison]] használt először az általa feltalált [[mozgókép]]es kamerához. A legtöbb mai professzionális kamera és vetítő ilyen filmet használ, amelyet függőlegesen vezetnek keresztül rajtuk.
 
== Képformátumok ==
=== Gömbölyű (szferikus) ===
 
9. sor:
Ahogy a televízió egyre jobban elterjedt, a filmipar nyeresége egyre csökkent, mivel az emberek inkább TV-t néztek otthon. Ki kellett találni valamit, ami a mozifilmet újra különlegessé és ellenállhatatlanná teszi. Ekkor találták ki a szélesvásznat. A szélesvászon sokkal nagyobb képet és több információt tudott a nézők elé tárni, amire a hagyományos tévé képernyője nem volt képes. Több filmkameragyár és filmgyártó cég különböző módon érte el a szélesvásznú hatást.
 
=== Szferikus matt (Lapos) ===
 
A legegyszerűbb módja a szélesvásznú film gyártásának a szferikus 35 mm-es kép felnagyítása volt. Az ilyen vetítőgépnek van egy nyíláslemeze, amely a felső és alsó részeket elfedi. Az így keletkezett kép széles, és csak annyira kell felnagyítani, hogy megtöltse a mozi széles vásznát.
39. sor:
Mikor kitört az [[1950-es évek|50-es évek]] szélesvásznúfilm-forradalma, az új technikák arra kényszerítették volna a mozitermeket, hogy a létező vetítőgépeket újabb (természetesen drágább) gépekre cseréljék. Az anamorfikus módszer közkedvelt volt, mert ugyanazt a 35&nbsp;mm-es filmet használta, mint a szférikus eljárás. A különbség csak annyi volt, hogy olyan speciális lencséket használtak, amelyek egy széles képet tudtak egy 1,33:1 arányú filmkockára filmezni. Az ilyen lencsék a képet vízszintesen összesűrítették. Mikor egy ilyen képet egy másik anamorfikus lencse elé tesznek, a lencse újra "kinyújtja" a képet az eredeti méreteire. Ennek a formátumnak az előnye az, hogy a filmkocka egész felületét kihasználja, így a kép sokkal élesebb. A hátránya viszont az, hogy az operatőrnek nehezebb a képet fókuszálva tartani. <!-- (hirtelen mozgáskor a kép homályos lesz, ami persze nem áll fenn egy profi filmezés esetén – ahol több kamera filmezi ugyanazt a részletet). -->
 
A ''[[CinemaScope]]'' volt az [[1950-es évek|50-es]] és [[1960-as évek|60-as]] évek legelterjedtebb szélesvásznú szabványa. Anamorfikus lencséket és négysávos mágneses rögzítésű hangsávot használt. Ezt a szabványt alkalmazta többek között a [[20th Century Fox]] filmstúdió is. Ennek a formátumnak több képaránya is volt: 2,66:1, 2,55:1, 2,35:1. [[1953]]-tól egészen [[1967]]-ig használták, amíg a Panavision lencsék fel nem váltották. A Panavision egy filmező kamerákat gyártó cég, a [[hollywood]]i ipar ezeket a kamerákat és lencséket használja. Az egyik kivétel a ''[[Csillagok háborúja]]'' volt: [[George Lucas]] Arriflex anamorfikus lencséket használt az ''[[Csillagok háborúja IV: Egy új remény|Egy új remény]]'' című filmjének forgatásakor. A Panavision (és az összes többi anamorf, például Arriscope, J-D-C-Scope, Agascope, Franscope, stb.) eljárás ugyanaz, mint a CinemaScope, csupán névleg különbözik tőle (az anamorf 35mm-es film jelenlegi képaránya 2.35:1).
 
Ha az anamorfikus filmet a TV képernyőjére kell áttenni, két lehetőség van:
78. sor:
[[lv:35 mm filma]]
[[ms:Filem 35 mm]]
[[nl:35 mm35mm-film]]
[[no:35mm-film]]
[[pl:Taśma filmowa 35 mm]]