„Szabadka–Zenta–Óbecse-vasútvonal” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Szabadka–Zenta–Újvidék-vasútvonal lapot átneveztem Szabadka–Zenta–Óbecse-vasútvonal névre: Eredeti viszonylat jelölése, Sz-Zenta-Újv. vonalként sohasem szerepelt a menetrendekben.
Nincs szerkesztési összefoglaló
11. sor:
{{BS|BHF|0|'''[[Szabadka]]'''|}}
{{BS|exBHF|0|'''[[Zenta]]''' (járhatatlan pályarész)|}}
{{BS|BHF|076,7|'''[[Óbecse]]'''|}}
{{BS|BHF|0|'''[[Újvidék]]'''|}}
|}
|}
 
Az egykori '''Szabadka–Zenta–ÚjvidékSzabadka–Zenta–Óbecse-vasútvonal''' Kelet-[[Bácska|Bácskában]] nagy városait kötötte összetalálható.
 
== Története ==
A több szakaszban épült [[helyiérdekű vasút]]vonalat a ''Bácsbodrog vármegyei HÉV'' társaság építette [[helyiérdekű vasút]]vonalként. A [[MÁV]] {{vvr|150|Budapest–Zimony-vasútvonalának}} [[szabadka]]i állomásától induló, [[Zenta|Zentán]] keresztül [[Óbecse|Óbecséig]] tartó, 76,7 km hosszú, első szakaszt [[1889]]. [[november 14.|november 14-én]] nyitották meg<ref>Magyar Vasúttörténet 2. kötet, 88. és 241. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963 552 313 0)</ref>, valamint ugyanekkor helyezték üzembe a [[Zenta|Zentától]], az akkor már [[MÁV]] tulajdonú ''[[Alföld–Fiumei Vasút]]'' [[Horgos]] állomásáig tartó 31,4 km hosszú vonalszakaszt is. A síkvidéki jellegű vasútvonalak kevés földmunkával épültek. A vonalakon 22,3&nbsp;kg/fm tömeg, „l” jelű [[sín]]eket fektettek le.
A vasútvonal [[Óbecse]] és [[Újvidék]] közötti, 63,8 km hosszú második szakaszát tíz évvel később, [[1899]]. [[július 2.|július 2-án]] adták át a forgalomnak, valamint ekkor helyezték üzembe a 37,9 km hosszú [[Újvidék]]–[[Titel]] közötti szárnyvonalat is.
 
==Csatlakozó vasutak==
A síkvidéki jellegű vasútvonalak kevés földmunkával épültek. A [[Ferenc-csatorna|Ferenc-csatornán]] 35 m, a [[Ferenc József-csatorna|Ferenc József-csatornán]] 25 m nyílású vasszerkezetű [[híd]] épült. Az első szakaszban épült vonalakon 22,3&nbsp;kg/fm tömeg, „l” jelű, a második szakaszban épült vonalakon 23,6&nbsp;kg/fm tömegű, „i” jelű [[sín]]eket fektettek.
A vasútvonal folytatását Óbecsétől Újvidékig az ''Óbecse-újvidék-titeli HÉV'' társaság építette. A 63,8 km hosszú vasútvonalat [[1899]]. [[július 2.|július 2-án]] adták át a forgalomnak, a 37,9 km hosszú [[Újvidék]]–[[Titel]] közötti szárnyvonallal együtt. A két vasúttársaság 1906-ban egyesült ''Bács-Bodrog vármegyei egyesült h. é. vasutak Rt.''<ref>[http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=6935 1906. évi XIX. törvénycikk]</ref> néven, így egy kézbe került a Horgostól és Szabadkától Újvidékig terjedő vasúthálózat. Egy évvel később, 1907-ben Óbecse elágazó állomássá vált a [[Zombor–Óbecse-vasútvonal|Zombor–Óbecsei HÉV]] társaság vonalának megnyitásával.
 
A<!-- síkvidékiEz jellegűmajd vasútvonalaka kevésÓbecse-Újviék földmunkávalcikkbe épültek.kell: ---- A [[Ferenc-csatorna|Ferenc-csatornán]] 35 m, a [[Ferenc József-csatorna|Ferenc József-csatornán]] 25 m nyílású vasszerkezetű [[híd]] épült. Az első szakaszban épült vonalakon 22,3&nbsp;kg/fm tömeg, „l” jelű, a második szakaszban épült vonalakon 23,6&nbsp;kg/fm tömegű, „i” jelű [[sín]]eket fektettek.-->
 
== Napjainkban ==
Az egykori vasútvonal [[Szabadka]]–[[Zenta]] közötti szakasza ma a [[Železnice Srbije|Szerb Államvasutak]] 33-as számú vasútvonalának része.<!--forrás: ref>http://www.zeleznicesrbije.com/active/sr-latin/home/glavna_navigacija/putnicki_saobracaj/red_voznje/karta_mreze_pruga.html--</ref>
 
Zenta és Óbecse között nincs forgalom, a pálya járhatatlan. Itt ma is megtalálhatók az építéskori "l" sínek. ÓbecseAz ésegykori Újvidékelágazó közöttállomás aÓbecse pályama átépült nagyobb sínrendszerre, de a vonalonmár csak szórványosÚjvidék teherforgalomfelől van.érhető Azel egykorivasúton, elágazómivel állomásitt Óbecsea mapálya csakátépült ezennagyobb a vonalszakaszonsínrendszerre, Újvidékés felőlszórványos érhetőteherforgalom elvan rajta.
 
== Források ==