„Vitkovics Mihály” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a 19. századi magyarok” kategória hozzáadva (a HotCattel)
DeniBot (vitalap | szerkesztései)
a kisebb formai javítások
30. sor:
'''Vitkovics Mihály''' ({{ny-sr|Михаило Витковић}}) ([[Eger]], [[1778]]. [[augusztus 25.]] – [[Pest]], [[1829]]. [[szeptember 9.]]), magyarországi szerb költő, műfordító
 
== Élete ==
Vitkovics Mihály ősei a [[Bosznia-Hercegovina|hercegovinai]] Trebinje mellől származnak, akik a török elől Magyarországra menekültek. Apja Vitkovics Péter (Petar Vitković) [[Szerbek|szerb]] [[ortodox kereszténység|ortodox]] espereslelkész, anyja Glisics Mária (Marija Glišić) volt. Egerben töltötte gyermek- és tanulókorát; [[1791]]-től [[1798|98]]-ig ugyanott végezte gimnáziumi tanulmányait, csak a [[retorika]] egy évét ([[1795]]–[[1796|96]]) tanulta [[Buda|Budán]]). Jogi tanulmányainak első évét [[Pest]]en, a másodikat Egerben végezte; azután ismét Pestre ment törvénygyakorlatra, s [[1805]]-ben letette az ügyvédi vizsgát. 1800 körül beleszeretett egy Bernáth Lidi nevű egri leányba, akit – míg ő távol volt –, máshoz erőltettek. Ezt a csalódását még később is fájlalta. Atyja [[1803]]-ban budai plébános lett, s ő szüleinél a tabáni szerb parókián, a rácvárosi templom mellett lakott.
 
Már deák-korában sokat olvasott és írogatott. Pesten megismerkedett [[Virág Benedek]]kel, [[Horvát István]]nal, [[Szemere Pál]]lal, [[Révai Miklós]]sal. [[1807]]-ben részt vett az országgyűlésen mint ifj. gróf Zichy Ferenc küldöttje. A színészet iránt is melegen érdeklődött, s maga is írt és fordított színműveket. A „Megengesztelés” c. fordítása (francia eredeti után írta Weissenthurn Johanna) [[1809]]. [[április 26.|április 26-án]] színre is került; több fordítását nem adták elő, nyomtatásban se jelent meg. Két darabot [[szerb nyelv|szerbre]] is lefordított; ezeket halála után kiadta a szerb Matica. Két eredeti darabja: „[[II. Rákóczi Ferenc]]z [[Rodostó]]ban”, amelyet [[Mikes Kelemen]] leveleiből írt, és a „Mars Vénussal Murány alatt” csak [[Toldy Ferenc]] följegyzéseiből ismeretesek.
39. sor:
Vitkovics a főváros legkeresettebb ügyvédjévé lett; [[Deák Ferenc]] is nála jurátuskodott. Miután feleségül vette Manoli Popovics Theodorát (Teodora Popović Manoli), Szerb utcai háza az írók állandó gyülekezőhelye lett, ahol a komoly irodalmi vitákat és tanácskozásokat rendesen vidám lakomák fejezték be. Kellemes modoráért, elmésségeért, áldozatkészségeért mindenki szerette. A magyar könyvek kiadása és terjesztése körül fáradhatatlan tevékenységet fejtett ki. Felekezetének is buzgó támasza volt egész életében. 1828-ban részt vett az [[Magyar Tudományos Akadémia]] szervező bizottságának ülésein, de akadémiai tagságát nem érhette meg. Meghalt 1829. szeptember 9-én, Pesten vízibetegségben. Sírja a régi ferencvárosi temetőben volt.
 
Vitkovics Mihályt szoros barátság fűzte Lukijan Mušickihoz a szerémségi Šišatovac monostor archimandritájához, aki maga is szerb klasszicista verseket írt.
 
== Művei ==
Költeményei jelentek meg az Erdélyi Múzeumban (1814–15.) és az Athenaeumban (1841. II.); czikkei a Tudományos Gyűjteményben (1817. VIII. Az óhitű magyar nőkről), XII. Hazafiui elmélkedés, 1819. «A rácz nyelvről», Szerbia állapotjának rövid ismertetése, a czenzura által betiltva, 1821. XI. A magyar könyvek terjesztéséről); a Magyar Dámák Kalendáriumában 1815-re Pozsonyban (két darab eredeti mese); a Szépliteraturai Ajándékban (1821); az Aurórában, (1882–32); a Koszorúban (1828); a Hebeben (1825–26); a Felső Magyarországi Minervában (1827. IV.)
 
74. sor:
Levele Guzmicshoz Pest, 1824. június 5. (Irodalomtörténeti Közlemények 1900.).
 
== Modern kiadás ==
* Vitkovics Mihály magyar és szerb írásai Vujicsics D. Sztoján gondozásában. Budapest/Novi Sad, 1978.
* Vitkovics Mihály válogatott művei. Válogatta és sajtó alá rendezte, a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta Lőkös István. Budapest, 1980.
 
== Források ==
{{wikisourceszerző}}
* {{Szinnyei|14||v/v29972.htm}}
* [http://mek.oszk.hu/05900/05953 Vitkovics Mihály költeményei] Budapest : Aigner, [1879]
 
{{DEFAULTSORT:Vitkovic~s Mihaly}}
 
[[Kategória:Magyar műfordítók]]
[[Kategória:magyarországiMagyarországi szerb költők, írók]]
[[Kategória:19. századi magyarok]]